Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból tavaly 73,5 millió euró támogatást nyújtott a munkakereséshez összesen 15 700, a gazdasági válság és a globalizáció következtében elbocsátott munkavállalónak – közölte csütörtökön az Európai Bizottság. A célra rendelkezésre álló keretet 11 tagállam – Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Svédország – munkavállalóinak javára fordították. Az uniós pénzt összesen 51,7 millió euró összegű nemzeti forrás egészítette ki.
2013. november 14., 18:182013. november 14., 18:18
Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos nyilatkozata szerint az alap bebizonyította, hogy hatékony eszköz azoknak a – főleg alacsony képzettségű és hátrányos helyzetű – munkakeresőknek a támogatására, akik elveszítették munkahelyüket. Ugyanakkor örömének adott hangot, hogy az alap a 2014 és 2020 közötti időszakban is folytathatja működését, \"ráadásul most először áll a határozott időre alkalmazott munkavállalók és az önálló vállalkozók, valamint a magas ifjúsági munkanélküliségi rátákkal küzdő régiókban a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok rendelkezésére\".
A Globalizációs Alkalmazkodási Alap olyan intézkedések finanszírozására szolgál, amelyek segítenek az elbocsátott munkavállalóknak abban, hogy javuljon foglalkoztathatóságuk és új munkalehetőségeket találjanak. Egyik előnye, hogy felhasználható az érintett munkavállalók egyedi körülményeihez szabott intézkedések finanszírozására. A lehetséges intézkedések között szerepel például az intenzív, személyre szabott segítségnyújtás az álláskereséshez, a különféle szakképzési, továbbképzési és átképzési intézkedések meghozatala, az egyes intézkedések idejére átmeneti ösztönzők és támogatások folyósítása, a vállalkozás létrehozásához nyújtott támogatás, a mentorálás, valamint az állami foglalkoztatási programok elindítása.
Az alap 2007-ben kezdte meg működését. Ez év augusztusáig 110 kérelmet nyújtottak be: 20 EU-tagállam kérelmezett mintegy 471,2 millió eurót, hogy 100 022 leépített munkavállalónak segítséget nyújthasson.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!