
2013. február 21., 06:542013. február 21., 06:54
A sztrájkolók az összesen 173 milliárd eurós nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében a hitelezők által követelt súlyos megszorító intézkedések ellen tiltakoznak, azelőtt, hogy a jövő héten ismét Athénbe érkeznek az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, hogy áttekintsék a szükségprogram állását. A mostani az elmúlt három évben a harmincadik általános sztrájk Görögországban.
Az EU tagországai közül Görögországban a legnagyobb a munkanélküliség. Az állástalanok aránya novemberben elérte a 27 százalékot, és az előrejelzések szerint az év végéig 30 százalékra emelkedik. Különösen riasztó a helyzet a 15-24 éves korosztály körében, ahol a munkanélküliség 61,7 százalék, és növekszik. A drasztikus bércsökkentések miatt a görögök vásárlóereje az utóbbi három évben a felére esett a GSEE görög szakszervezet munkaügyi intézetének tanulmánya szerint. A minimálbér az idén bruttó 751 euróról 586 euróra zuhant. Az intézet szerint a legújabb megszorító csomag következtében az átlagjövedelem a 2011. évi 25 740 euróról 15-17 ezer euróra esik.
Több mint száz járatot töröltek eközben tegnap a hamburgi repülőtéren amiatt, hogy a biztonsági személyzet ismét sztrájkot kezdett. A Verdi szakszervezet felhívására egyébként már a múlt héten is volt két napig tartó sztrájk Hamburg, Köln/Bonn és Düsseldorf repülőterén, de az akciót beszüntették a hétvégére, hogy teret adjanak a bérkövetelésekről szóló tárgyalásoknak. Ezek azonban nem jártak eredménynyel. A hamburgi repülőtéren 600 biztonsági ember dolgozik egy cég megbízásából. A Verdi azt akarja elérni, hogy a repülőtéri biztonsági szakma mintegy 15 ezer dolgozója Németország-szerte a jelenlegi 11,80 eurós órabér helyett 14,50 eurót kapjon.
A német közszolgálati szférában is olyan szintű az elégedetlenség, hogy sztrájksorozatba kezdtek hétfőn – a bértárgyalásokon előterjesztett követeléseknek elsőként a tanárok adtak nyomatékot munkabeszüntetéssel Berlinben. A német főváros 800 iskolája közül hétfőn 200-ban tartottak egész napos figyelmeztető sztrájkot. Az akcióban több mint háromezer tanár és nevelő vett részt. A közszolgálati dolgozók 6,5 százalékos fizetésemelést és a munkakörülmények javítását követelik a bértárgyalásokon. A munkaadói oldal ezt nem fogadja el, de saját javaslatot egyelőre nem terjesztett elő, pedig a múlt héten már a tárgyalások második fordulóját bonyolították le.
Újságírósztrájk kezdődött eközben szintén hétfőn a BBC-nél a tervezett elbocsátások miatt. A 24 órás akciót a brit újságíró-szakszervezet (NUJ) hirdette meg, miután bejelentése szerint nem sikerült megállapodnia a BBC vezetésével a leépítések kérdésében. A BBC ugyanis a költségtakarékosság és a minőség javítása jegyében öt év alatt hozzávetőleg kétezer fővel akarja csökkenteni a jelenlegi 23 ezres alkalmazotti létszámot és 20 százalékkal a vállalati kiadásokat.
Az NUJ főtitkára, Michelle Stanistreet a sztrájkot bejelentő nyilatkozatában az akciót a munkahelyek és a minőségi újságírás védelmével indokolta. A főtitkár szerint a BBC-alkalmazottakat felháborítják a felső vezetés által hozott rossz döntések, amelyek miatt tapasztalt, tehetséges újságírók megélhetése válik lehetetlenné. A sztrájk egyébként komoly fennakadásokat okozott a BBC hírműsoraiban. A BBC szóvivője nyilatkozatban kért elnézést a közönségtől a fennakadások miatt. Szavai szerint ugyanakkor a sztrájk sem változtat azon a tényen, hogy a BBC-nek jelentős megtakarításokat kell elérnie, és ez számos munkahely megszüntetésével is jár.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.