A Marosugra és Marosvásárhely közötti 14,6 kilométer hosszú autópályaszakasz, valamint egy 4,7 kilométeres bekötőút megépítésére keres kivitelezőt az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR), amely a munkálatok értékét – általános forgalmi adóval (áfa/TVA) együtt – 990 millió lejre (225,6 millió euróra) becsüli.
2014. július 14., 15:582014. július 14., 15:58
A társaság hamarosan versenytárgyalást hirdet, a beruházók a tervek szerint szeptember elsejéig jelentkezhetnek. A sztrádaszakaszt a kivitelezési szerződés megkötésétől számítva öt éven belül kell megépíteni. A projekt költségeinek 85 százalékát európai uniós alapokból, míg az összeg többi részét állami költségvetésből finanszírozzák.
Az elképzelés szerint a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad nyomvonalon haladó észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Marosugra közötti szakaszát két részre osztják: a 4,5 kilométeres Vásárhely–Nyárádtő-szakaszt 340,97 millió lejért építtetik meg, míg a Nyárádtő–Marosugra rész kivitelezése 457,8 millió lejbe fog kerülni (az értékek nem tartalmazzák az áfát), ehhez pedig még hozzáadódik a 4,7 kilométeres bekötőút.
Döcögősen halad a Nagylak–Temesvár–Déva–Nagyszeben nyomvonalon haladó dél-erdélyi autópálya építése is: noha a Nagyszeben–Szászváros-szakaszt már decemberben megnyitották a forgalom előtt, a sztrádán csak félig-meddig lehet közlekedni, ugyanis a négy részre felosztott pálya harmadik, 22 kilométeres szakaszán még mindig nem készült el hat kilométernyi aszfalt. Ioan Rus közlekedésügyi miniszter hét végén Fehér megyébe látogatott, ahol ígéretet tett arra, hogy november végéig ezt a szakaszt is véglegesítik.
„Valóban késésben vagyunk, több technikai jellegű probléma is felmerült, ráadásul a földcsuszamlások is nehezítik a munkát, a kivitelező azonban biztosított róla, hogy november végéig elkészül a szakasz” – fogalmazott a tárcavezető. Ioan Rus arról is beszámolt, hogy az illetékes állami intézmények több helyszínen még nem bocsátottak ki minden szükséges építkezési engedélyt, így még erre is várniuk kell.
A kormány tavaly decemberben a 82 kilométeres Nagyszeben–Szászváros-sztráda első, második és negyedik, összesen 63 kilométeres szakaszát nyitotta meg a forgalom előtt. A harmadik szakasz kivitelezésével az építő, az olasz Impregilo csoport a földcsuszamlások miatt késlekedett, a szaktárca szerint azonban a cég fölösleges többletmunkálatok is elvégzett – és kiszámlázott – erre hivatkozva.
A harmadik, 22 kilométeres szakaszból még hat kilométert kell megépíteni, a többi 16 kilométert azonban nem tudják átadni, mivel a sztrádának egyelőre nincs bekötőútja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!