
Brüsszeli nyomásra változtatott infrastrukturális fejlesztési stratégiáján a Ponta-kormány – a Hotnews.ro hírportál birtokába jutott információk értelmében az Európai Bizottság azt kérte, hogy a Nagyszebent a Dacia autógyárnak otthont adó Piteşti-tel összekötő autópálya élvezze a fő prioritást, miközben az eredeti master planban még a Bákó–Paşcani-sztráda állt az első helyen.
2015. április 12., 15:162015. április 12., 15:16
A friss bukaresti ígéretek szerint az építési munkálatok még 2017-ben elrajtolnak, s legtöbb három év alatt el is készülnek. Amint arról több ízben is írtunk, a Daciát gyártó Renault csoport vezetői rendszeresen bírálták a román kormányt, amiért Piteşti-et elkerülik a sztrádák, ráadásul a master plan első verziójában nem is autópályaként, hanem gyorsforgalmi útként szerepelt a Szebenbe vezető aszfaltcsík.
Végül sikerült elérni, hogy mégis sztrádaként határozzák meg az útszakaszt, most pedig a prioritáslistán is az első helyre került a projekt. Az autópálya egyébként jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítési szakaszában van, a haladást azonban az óvások gátolják. Az eredeti tervek szerint a sztráda hossza 120 kilométer lenne, megépítése pedig várhatóan 1,5 milliárd euróba kerülne.
A Paşcani–Bákó-autópálya a második helyre csúszott, a prioritást élvező projektek lajstromában pedig ott találjuk még a Szeben–Brassó-, a Brassó–Ploieşti-, a Kolozsvár–Bors- és a Piteşti–Craiova-aszfaltcsíkot. A közeljövő prioritásai közül a kiszivárgott információk szerint eltűnt a Brassó–Bákó-sztráda.
Amint arról korábban beszámoltunk, a master planban szereplő projekteket a kormány európai uniós forrásokból, költségvetési tételekből és hitelekből kívánja megvalósítani. A 2020-ig megvalósítandó tervek értéke eléri a 12,6 milliárd eurót, ebből 7 milliárd eurót készülnek kölcsönből finanszírozni.
A terveket a közlekedési tárca már korábban eljuttatta Brüsszelbe, az Európai Bizottság által kért módosításokat tartalmazó stratégia pedig a Hotnews értesülései szerint már csak a pénzügyminisztérium jóváhagyására vár.
Mint ismeretes, az erdélyiek és a partiumiak az észak-erdélyi autópálya megépítését várják a leginkább, ami az eredeti tervek szerint a román–magyar határon levő Borsot Brassóval kapcsolná össze. Ennek megépítésére a bukaresti hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, de miután több mint 10 év alatt csak 52 kilométer épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal, a román hatóságok pedig újabb versenytárgyalásokat írtak ki több szakaszra.
Jelenleg a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres közötti 52 kilométeres szakaszon lehet közlekedni. Jelenleg építés alatt áll a Gyalu és Magyarnádas közötti mintegy 8,7 kilométeres szakasz is, amely lehetővé teszi, hogy a Szatmárnémeti–Kolozsvár-országútról is fel lehessen jutni az autópályára.
Ugyanakkor a napokban jelentették be, hogy román és spanyol cégek konzorciuma fejezheti be az észak-erdélyi autópályának a Borstól Berettyószéplakig terjedő 60 kilométeres szakaszát, s év elején jelentették be azoknak a konzorciumoknak a nevét, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti öt szakaszát.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!