
Brüsszeli nyomásra változtatott infrastrukturális fejlesztési stratégiáján a Ponta-kormány – a Hotnews.ro hírportál birtokába jutott információk értelmében az Európai Bizottság azt kérte, hogy a Nagyszebent a Dacia autógyárnak otthont adó Piteşti-tel összekötő autópálya élvezze a fő prioritást, miközben az eredeti master planban még a Bákó–Paşcani-sztráda állt az első helyen.
2015. április 12., 15:162015. április 12., 15:16
A friss bukaresti ígéretek szerint az építési munkálatok még 2017-ben elrajtolnak, s legtöbb három év alatt el is készülnek. Amint arról több ízben is írtunk, a Daciát gyártó Renault csoport vezetői rendszeresen bírálták a román kormányt, amiért Piteşti-et elkerülik a sztrádák, ráadásul a master plan első verziójában nem is autópályaként, hanem gyorsforgalmi útként szerepelt a Szebenbe vezető aszfaltcsík.
Végül sikerült elérni, hogy mégis sztrádaként határozzák meg az útszakaszt, most pedig a prioritáslistán is az első helyre került a projekt. Az autópálya egyébként jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítési szakaszában van, a haladást azonban az óvások gátolják. Az eredeti tervek szerint a sztráda hossza 120 kilométer lenne, megépítése pedig várhatóan 1,5 milliárd euróba kerülne.
A Paşcani–Bákó-autópálya a második helyre csúszott, a prioritást élvező projektek lajstromában pedig ott találjuk még a Szeben–Brassó-, a Brassó–Ploieşti-, a Kolozsvár–Bors- és a Piteşti–Craiova-aszfaltcsíkot. A közeljövő prioritásai közül a kiszivárgott információk szerint eltűnt a Brassó–Bákó-sztráda.
Amint arról korábban beszámoltunk, a master planban szereplő projekteket a kormány európai uniós forrásokból, költségvetési tételekből és hitelekből kívánja megvalósítani. A 2020-ig megvalósítandó tervek értéke eléri a 12,6 milliárd eurót, ebből 7 milliárd eurót készülnek kölcsönből finanszírozni.
A terveket a közlekedési tárca már korábban eljuttatta Brüsszelbe, az Európai Bizottság által kért módosításokat tartalmazó stratégia pedig a Hotnews értesülései szerint már csak a pénzügyminisztérium jóváhagyására vár.
Mint ismeretes, az erdélyiek és a partiumiak az észak-erdélyi autópálya megépítését várják a leginkább, ami az eredeti tervek szerint a román–magyar határon levő Borsot Brassóval kapcsolná össze. Ennek megépítésére a bukaresti hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, de miután több mint 10 év alatt csak 52 kilométer épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal, a román hatóságok pedig újabb versenytárgyalásokat írtak ki több szakaszra.
Jelenleg a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres közötti 52 kilométeres szakaszon lehet közlekedni. Jelenleg építés alatt áll a Gyalu és Magyarnádas közötti mintegy 8,7 kilométeres szakasz is, amely lehetővé teszi, hogy a Szatmárnémeti–Kolozsvár-országútról is fel lehessen jutni az autópályára.
Ugyanakkor a napokban jelentették be, hogy román és spanyol cégek konzorciuma fejezheti be az észak-erdélyi autópályának a Borstól Berettyószéplakig terjedő 60 kilométeres szakaszát, s év elején jelentették be azoknak a konzorciumoknak a nevét, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti öt szakaszát.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!