
Brüsszeli nyomásra változtatott infrastrukturális fejlesztési stratégiáján a Ponta-kormány – a Hotnews.ro hírportál birtokába jutott információk értelmében az Európai Bizottság azt kérte, hogy a Nagyszebent a Dacia autógyárnak otthont adó Piteşti-tel összekötő autópálya élvezze a fő prioritást, miközben az eredeti master planban még a Bákó–Paşcani-sztráda állt az első helyen.
2015. április 12., 15:162015. április 12., 15:16
A friss bukaresti ígéretek szerint az építési munkálatok még 2017-ben elrajtolnak, s legtöbb három év alatt el is készülnek. Amint arról több ízben is írtunk, a Daciát gyártó Renault csoport vezetői rendszeresen bírálták a román kormányt, amiért Piteşti-et elkerülik a sztrádák, ráadásul a master plan első verziójában nem is autópályaként, hanem gyorsforgalmi útként szerepelt a Szebenbe vezető aszfaltcsík.
Végül sikerült elérni, hogy mégis sztrádaként határozzák meg az útszakaszt, most pedig a prioritáslistán is az első helyre került a projekt. Az autópálya egyébként jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítési szakaszában van, a haladást azonban az óvások gátolják. Az eredeti tervek szerint a sztráda hossza 120 kilométer lenne, megépítése pedig várhatóan 1,5 milliárd euróba kerülne.
A Paşcani–Bákó-autópálya a második helyre csúszott, a prioritást élvező projektek lajstromában pedig ott találjuk még a Szeben–Brassó-, a Brassó–Ploieşti-, a Kolozsvár–Bors- és a Piteşti–Craiova-aszfaltcsíkot. A közeljövő prioritásai közül a kiszivárgott információk szerint eltűnt a Brassó–Bákó-sztráda.
Amint arról korábban beszámoltunk, a master planban szereplő projekteket a kormány európai uniós forrásokból, költségvetési tételekből és hitelekből kívánja megvalósítani. A 2020-ig megvalósítandó tervek értéke eléri a 12,6 milliárd eurót, ebből 7 milliárd eurót készülnek kölcsönből finanszírozni.
A terveket a közlekedési tárca már korábban eljuttatta Brüsszelbe, az Európai Bizottság által kért módosításokat tartalmazó stratégia pedig a Hotnews értesülései szerint már csak a pénzügyminisztérium jóváhagyására vár.
Mint ismeretes, az erdélyiek és a partiumiak az észak-erdélyi autópálya megépítését várják a leginkább, ami az eredeti tervek szerint a román–magyar határon levő Borsot Brassóval kapcsolná össze. Ennek megépítésére a bukaresti hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, de miután több mint 10 év alatt csak 52 kilométer épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal, a román hatóságok pedig újabb versenytárgyalásokat írtak ki több szakaszra.
Jelenleg a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres közötti 52 kilométeres szakaszon lehet közlekedni. Jelenleg építés alatt áll a Gyalu és Magyarnádas közötti mintegy 8,7 kilométeres szakasz is, amely lehetővé teszi, hogy a Szatmárnémeti–Kolozsvár-országútról is fel lehessen jutni az autópályára.
Ugyanakkor a napokban jelentették be, hogy román és spanyol cégek konzorciuma fejezheti be az észak-erdélyi autópályának a Borstól Berettyószéplakig terjedő 60 kilométeres szakaszát, s év elején jelentették be azoknak a konzorciumoknak a nevét, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti öt szakaszát.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!