Brüsszeli nyomásra változtatott infrastrukturális fejlesztési stratégiáján a Ponta-kormány – a Hotnews.ro hírportál birtokába jutott információk értelmében az Európai Bizottság azt kérte, hogy a Nagyszebent a Dacia autógyárnak otthont adó Piteşti-tel összekötő autópálya élvezze a fő prioritást, miközben az eredeti master planban még a Bákó–Paşcani-sztráda állt az első helyen.
2015. április 12., 15:162015. április 12., 15:16
A friss bukaresti ígéretek szerint az építési munkálatok még 2017-ben elrajtolnak, s legtöbb három év alatt el is készülnek. Amint arról több ízben is írtunk, a Daciát gyártó Renault csoport vezetői rendszeresen bírálták a román kormányt, amiért Piteşti-et elkerülik a sztrádák, ráadásul a master plan első verziójában nem is autópályaként, hanem gyorsforgalmi útként szerepelt a Szebenbe vezető aszfaltcsík.
Végül sikerült elérni, hogy mégis sztrádaként határozzák meg az útszakaszt, most pedig a prioritáslistán is az első helyre került a projekt. Az autópálya egyébként jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítési szakaszában van, a haladást azonban az óvások gátolják. Az eredeti tervek szerint a sztráda hossza 120 kilométer lenne, megépítése pedig várhatóan 1,5 milliárd euróba kerülne.
A Paşcani–Bákó-autópálya a második helyre csúszott, a prioritást élvező projektek lajstromában pedig ott találjuk még a Szeben–Brassó-, a Brassó–Ploieşti-, a Kolozsvár–Bors- és a Piteşti–Craiova-aszfaltcsíkot. A közeljövő prioritásai közül a kiszivárgott információk szerint eltűnt a Brassó–Bákó-sztráda.
Amint arról korábban beszámoltunk, a master planban szereplő projekteket a kormány európai uniós forrásokból, költségvetési tételekből és hitelekből kívánja megvalósítani. A 2020-ig megvalósítandó tervek értéke eléri a 12,6 milliárd eurót, ebből 7 milliárd eurót készülnek kölcsönből finanszírozni.
A terveket a közlekedési tárca már korábban eljuttatta Brüsszelbe, az Európai Bizottság által kért módosításokat tartalmazó stratégia pedig a Hotnews értesülései szerint már csak a pénzügyminisztérium jóváhagyására vár.
Mint ismeretes, az erdélyiek és a partiumiak az észak-erdélyi autópálya megépítését várják a leginkább, ami az eredeti tervek szerint a román–magyar határon levő Borsot Brassóval kapcsolná össze. Ennek megépítésére a bukaresti hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, de miután több mint 10 év alatt csak 52 kilométer épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal, a román hatóságok pedig újabb versenytárgyalásokat írtak ki több szakaszra.
Jelenleg a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres közötti 52 kilométeres szakaszon lehet közlekedni. Jelenleg építés alatt áll a Gyalu és Magyarnádas közötti mintegy 8,7 kilométeres szakasz is, amely lehetővé teszi, hogy a Szatmárnémeti–Kolozsvár-országútról is fel lehessen jutni az autópályára.
Ugyanakkor a napokban jelentették be, hogy román és spanyol cégek konzorciuma fejezheti be az észak-erdélyi autópályának a Borstól Berettyószéplakig terjedő 60 kilométeres szakaszát, s év elején jelentették be azoknak a konzorciumoknak a nevét, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti öt szakaszát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!