Ponta sztrádaépítési dömpinget hirdetett

Ponta egyúttal olyan törvény kidolgozását is javasolta az USL képviselőinek és szenátorainak, amely a következő kormányokat is a nagyszabású projekt folytatására, illetve befejezésére kötelezné. „A célként kitűzött határidő nem véletlen, hiszen 2018-ban lesz száz éve, hogy Románia politikailag egyesült. Reményeink szerint az ország addigra infrastrukturálisan is egységessé válik” – fogalmazott a miniszterelnök.

A tervek szerint a munkálatokat négy forrásból finanszírozzák majd: a 2014–2020-as EU-s költségvetési időszakban egyrészt európai uniós forrásokat hívnak le a kohéziós, illetve a régiófejlesztési alapból (összesen mintegy 4,8 milliárd eurót), emellett autópálya-építésre fordítják az üzemanyagra januártól kivetendő, literenkénti 7 eurócentes különadóból származó bevételt (ebből a kabinet legalább évi 750 millió eurós jövedelmet remél).

A kormány ugyanakkor a magánszféra támogatására is számít, így egyes részek megépítését koncesszióba adná, több sztrádaszakaszt pedig köz- és magán-együttműködés (public-private partnership) nyomán építenének meg, azzal a feltétellel, hogy a kabinet a költségeknek legfeljebb 49 százalékát állja, az ennél nagyobb arány ugyanis növelné a költségvetési deficitet.

Évi egymilliárd euró autópályára

Ponta úgy nyilatkozott: évente 750 millió és egymilliárd euró közötti összeget fordítanak majd autópálya-építésre, az összeg konkrét felhasználásáról pedig a parlament és a kormány dönt minden év elején. „A sztrádákat nem ígéretekből és kérdéses forrásokból kívánjuk megvalósítani, az építkezés finanszírozására vonatkozóan konkrét elképzeléseink vannak” – fogalmazott Ponta. A tervek szerint a kormány öt éven belül megépítené az észak-, valamint dél-erdélyi autópályát és a Temesvár–Jászvásár–Ungheni-sztrádát is.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az országban jelenleg mintegy 500 kilométer autópálya van használatban: egy rövid rész Aranyosgyéres és Torda között, az ennél valamivel hosszabb Temesvár és Arad közötti szakasz, valamint a Piteşti-et és Ploieşti-et Bukaresttel összekötő, egészen Konstancáig tartó sztráda. Ugyanakkor munkálatok zajlanak, vagy folyik a versenytárgyalás a Nagylak–Arad-szakaszon, Ponta ígérete szerint pedig még ez év végéig átadnak 105 kilométert a Temesvár–Nagyszeben-útvonalon.

„A versenytárgyalást már lezártuk a Szászsebes–Torda-szakasz esetében is, a Torda és Marosvásárhely közötti autópályarész munkálataira pedig már januárban kiírhatjuk a licitet, a szakasz megépítésére ugyanis a 2007–2013-as uniós költségvetési időszakból lehívott alapokat különítettünk el” – tette hozzá a miniszterelnök.

Prioritás a Brassó–Comarnic szakasz

A stratégia szerint a 2014 után lehívott kohéziós alapokból dél-romániai és moldvai szakaszokat valósítanak meg, míg a régiófejlesztési forrásokból a Nagyszeben–Brassó-, illetve Brassó–Bákó-sztrádát építenék meg. Ponta azt is elmondta: a Brassó–Comarnic autópálya megépítésére december 9-éig várják az ajánlatokat, szerinte ugyanakkor a sztrádát prioritásként kell kezelnie a kormánynak, ugyanis ez Románia legforgalmasabb útszakasza, „nemcsak a környéken található turisztikai látványosságok miatt, hanem mert ez köti össze Erdélyt Havasalfölddel.”

A kormányfő hozzátette: a Berettyószéplak és Gyalu közötti szakaszt köz- és magán-együttműködés nyomán valósítják meg – erre már kaptak is ajánlatot –, a Berettyószéplak–Bors-sztráda befejezését pedig a 2014-es állami költségvetésből finanszírozzák.

A miniszterelnök kedden többször is hangsúlyozta, hogy a stratégia nyomán 2018-ban már autópálya fog vezetni Magyarországra, Bulgáriába és a Moldovai Köztársaságba, ugyanakkor sztrádák kötnék össze az ország 15 legnagyobb városát, ez pedig a fejlesztési régiók gazdasági és turisztikai növekedéséhez is hozzájárul majd.