2009. október 12., 09:202009. október 12., 09:20
Az eseménynek pedig az idegenforgalom jövőjét illetően konkrét hozadéka is volt: Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere bejelentette, hogy Szováta, Parajd, valamint Tusnád részvételével megalapítják a Székelyföldi Gyógyturizmusért Egyesületet. Ez a szervezet – mint kiderült – keretet jelentene arra, hogy a részt vevő települések külön-külön, de összehangoltan fejlődjenek.
Ugyanakkor nem csak önös érdek áll a kezdeményezés mögött, a gyógyvizeikről híres helységek a vonzáskörzetükbe tartozó településeket is be kívánják vonni a turisztikai körforgásba. Az elképzelés szerint például a szomszédos falvakban olyan múzeumokat lehetne kialakítani, ahová a fürdővendégek átugorhatnának az itt töltött idő alatt. Lőrincz Zsigmond közölte, így legalább két tucat településnek származna előnye az együttműködésből.
A fürdőváros polgármestere beszédében arra is kitért, hogy a Székelyföldnek a leggyorsabban kiaknázható lehetőséget a gyógyturizmus jelenti. Az egyesület egyébként komoly támogatásra számít a Turisztikai Minisztériumtól, Elena Udrea tárcavezető ugyanis több alkalommal is hangsúlyozta, hogy segítené a gyógyászati célú befektetéseket.
Az esemény egyik szervezője, a Székelyföld Fejlesztési Intézet – ami egyébként a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ konzorciuma – munkatársai az eseményen kulcsfontosságú kérdésként emelték ki a települések arculatának és marketingjének fontosságát, hiszen mint a gazdaság szinte minden ágazata esetében, az idegenforgalom terén sem lehet e két tényező nélkül eredményeket elérni.
Mint elhangzott, a folyamat egyik leghasznosabb eszköze a helymarketing megtanulása és alkalmazása. Kiderült, eltérően az árutól, a „hely” értékesítése azért bonyolultabb, mivel meg kell alkotni, fel kell építeni magát a terméket, vagyis a „helyet”, és ez összetett, közösségi részvételen alapuló folyamat, amelynek keretében a sok sikeres, de egyéni, helyi kezdeményezésből egy működő rendszert kell kovácsolni.
A székelyföldi települések arculata kapcsán megtudtuk, olyan problémák vannak sok esetben, amelyeket szinte minimális ráfordítással orvosolni lehetne. Ugyanis a letöredezett járdaszegély, a kukában tornyosuló szemét, az útbaigazító táblák hiánya egyaránt okot szolgáltat arra, hogy a vendég ne térjen vissza. Ugyanakkor az épületek rossz állapota, az elszállásolási körülmények, a következetlen, vegyes településkép, az elhanyagolt építészeti értékek, a zöldfelületek, a sportolási lehetőség, a helyi rendezvények hiánya szintén negatív benyomást kelt.
A konferenciasorozat szervezésében szintén részt vállaló Hargita és Kovászna megyei önkormányzat képviselői osztották a turisztikai szakemberek véleményét. Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke arról értekezett, hogy fel kell mutatni a Székelyföld sikeres arcát, amihez azonban elengedhetetlen szerinte az infrastruktúra újraszervezése. Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba egy olyan székelyföldi jövőkép megalkotását tartja fontosnak, amelyet követni lehet.
Szerinte ugyanakkor a megyei önkormányzatoknak a rendelkezésére is állnak az ehhez szükséges eszközök, hiszen ide sorolható egyebek mellett a faluképvédelem vagy az épített örökség védelme. Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje a sajátos székelyföldi értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, meglátásában ugyanis a fejlesztéseknek, az infrastruktúra kiépítésének a sajátos értékek mentén kell létrejönniük. A Székelyföld fejlesztési stratégiájában egymásba kell épülniük az anyagi és szellemi értékeknek, hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok