2009. október 12., 09:202009. október 12., 09:20
Az eseménynek pedig az idegenforgalom jövőjét illetően konkrét hozadéka is volt: Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere bejelentette, hogy Szováta, Parajd, valamint Tusnád részvételével megalapítják a Székelyföldi Gyógyturizmusért Egyesületet. Ez a szervezet – mint kiderült – keretet jelentene arra, hogy a részt vevő települések külön-külön, de összehangoltan fejlődjenek.
Ugyanakkor nem csak önös érdek áll a kezdeményezés mögött, a gyógyvizeikről híres helységek a vonzáskörzetükbe tartozó településeket is be kívánják vonni a turisztikai körforgásba. Az elképzelés szerint például a szomszédos falvakban olyan múzeumokat lehetne kialakítani, ahová a fürdővendégek átugorhatnának az itt töltött idő alatt. Lőrincz Zsigmond közölte, így legalább két tucat településnek származna előnye az együttműködésből.
A fürdőváros polgármestere beszédében arra is kitért, hogy a Székelyföldnek a leggyorsabban kiaknázható lehetőséget a gyógyturizmus jelenti. Az egyesület egyébként komoly támogatásra számít a Turisztikai Minisztériumtól, Elena Udrea tárcavezető ugyanis több alkalommal is hangsúlyozta, hogy segítené a gyógyászati célú befektetéseket.
Az esemény egyik szervezője, a Székelyföld Fejlesztési Intézet – ami egyébként a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ konzorciuma – munkatársai az eseményen kulcsfontosságú kérdésként emelték ki a települések arculatának és marketingjének fontosságát, hiszen mint a gazdaság szinte minden ágazata esetében, az idegenforgalom terén sem lehet e két tényező nélkül eredményeket elérni.
Mint elhangzott, a folyamat egyik leghasznosabb eszköze a helymarketing megtanulása és alkalmazása. Kiderült, eltérően az árutól, a „hely” értékesítése azért bonyolultabb, mivel meg kell alkotni, fel kell építeni magát a terméket, vagyis a „helyet”, és ez összetett, közösségi részvételen alapuló folyamat, amelynek keretében a sok sikeres, de egyéni, helyi kezdeményezésből egy működő rendszert kell kovácsolni.
A székelyföldi települések arculata kapcsán megtudtuk, olyan problémák vannak sok esetben, amelyeket szinte minimális ráfordítással orvosolni lehetne. Ugyanis a letöredezett járdaszegély, a kukában tornyosuló szemét, az útbaigazító táblák hiánya egyaránt okot szolgáltat arra, hogy a vendég ne térjen vissza. Ugyanakkor az épületek rossz állapota, az elszállásolási körülmények, a következetlen, vegyes településkép, az elhanyagolt építészeti értékek, a zöldfelületek, a sportolási lehetőség, a helyi rendezvények hiánya szintén negatív benyomást kelt.
A konferenciasorozat szervezésében szintén részt vállaló Hargita és Kovászna megyei önkormányzat képviselői osztották a turisztikai szakemberek véleményét. Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke arról értekezett, hogy fel kell mutatni a Székelyföld sikeres arcát, amihez azonban elengedhetetlen szerinte az infrastruktúra újraszervezése. Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba egy olyan székelyföldi jövőkép megalkotását tartja fontosnak, amelyet követni lehet.
Szerinte ugyanakkor a megyei önkormányzatoknak a rendelkezésére is állnak az ehhez szükséges eszközök, hiszen ide sorolható egyebek mellett a faluképvédelem vagy az épített örökség védelme. Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje a sajátos székelyföldi értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, meglátásában ugyanis a fejlesztéseknek, az infrastruktúra kiépítésének a sajátos értékek mentén kell létrejönniük. A Székelyföld fejlesztési stratégiájában egymásba kell épülniük az anyagi és szellemi értékeknek, hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok