Szövetkeznek a fürdővárosok

Az eseménynek pedig az idegenforgalom jövőjét illetően konkrét hozadéka is volt: Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere bejelentette, hogy Szováta, Parajd, valamint Tusnád részvételével megalapítják a Székelyföldi Gyógyturizmusért Egyesületet. Ez a szervezet – mint kiderült – keretet jelentene arra, hogy a részt vevő települések külön-külön, de összehangoltan fejlődjenek.

Ugyanakkor nem csak önös érdek áll a kezdeményezés mögött, a gyógyvizeikről híres helységek a vonzáskörzetükbe tartozó településeket is be kívánják vonni a turisztikai körforgásba. Az elképzelés szerint például a szomszédos falvakban olyan múzeumokat lehetne kialakítani, ahová a fürdővendégek átugorhatnának az itt töltött idő alatt. Lőrincz Zsigmond közölte, így legalább két tucat településnek származna előnye az együttműködésből.

A fürdőváros polgármestere beszédében arra is kitért, hogy a Székelyföldnek a leggyorsabban kiaknázható lehetőséget a gyógyturizmus jelenti. Az egyesület egyébként komoly támogatásra számít a Turisztikai Minisztériumtól, Elena Udrea tárcavezető ugyanis több alkalommal is hangsúlyozta, hogy segítené a gyógyászati célú befektetéseket.

Helymarketing és településarculat

Az esemény egyik szervezője, a Székelyföld Fejlesztési Intézet – ami egyébként a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ konzorciuma – munkatársai az eseményen kulcsfontosságú kérdésként emelték ki a települések arculatának és marketingjének fontosságát, hiszen mint a gazdaság szinte minden ágazata esetében, az idegenforgalom terén sem lehet e két tényező nélkül eredményeket elérni.

Mint elhangzott, a folyamat egyik leghasznosabb eszköze a helymarketing megtanulása és alkalmazása. Kiderült, eltérően az árutól, a „hely” értékesítése azért bonyolultabb, mivel meg kell alkotni, fel kell építeni magát a terméket, vagyis a „helyet”, és ez összetett, közösségi részvételen alapuló folyamat, amelynek keretében a sok sikeres, de egyéni, helyi kezdeményezésből egy működő rendszert kell kovácsolni.

A székelyföldi települések arculata kapcsán megtudtuk, olyan problémák vannak sok esetben, amelyeket szinte minimális ráfordítással orvosolni lehetne. Ugyanis a letöredezett járdaszegély, a kukában tornyosuló szemét, az útbaigazító táblák hiánya egyaránt okot szolgáltat arra, hogy a vendég ne térjen vissza. Ugyanakkor az épületek rossz állapota, az elszállásolási körülmények, a következetlen, vegyes településkép, az elhanyagolt építészeti értékek, a zöldfelületek, a sportolási lehetőség, a helyi rendezvények hiánya szintén negatív benyomást kelt.

Sikeres régió

A konferenciasorozat szervezésében szintén részt vállaló Hargita és Kovászna megyei önkormányzat képviselői osztották a turisztikai szakemberek véleményét. Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke arról értekezett, hogy fel kell mutatni a Székelyföld sikeres arcát, amihez azonban elengedhetetlen szerinte az infrastruktúra újraszervezése. Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba egy olyan székelyföldi jövőkép megalkotását tartja fontosnak, amelyet követni lehet.

Szerinte ugyanakkor a megyei önkormányzatoknak a rendelkezésére is állnak az ehhez szükséges eszközök, hiszen ide sorolható egyebek mellett a faluképvédelem vagy az épített örökség védelme. Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje a sajátos székelyföldi értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, meglátásában ugyanis a fejlesztéseknek, az infrastruktúra kiépítésének a sajátos értékek mentén kell létrejönniük. A Székelyföld fejlesztési stratégiájában egymásba kell épülniük az anyagi és szellemi értékeknek, hangsúlyozta.