2009. október 12., 09:202009. október 12., 09:20
Az eseménynek pedig az idegenforgalom jövőjét illetően konkrét hozadéka is volt: Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere bejelentette, hogy Szováta, Parajd, valamint Tusnád részvételével megalapítják a Székelyföldi Gyógyturizmusért Egyesületet. Ez a szervezet – mint kiderült – keretet jelentene arra, hogy a részt vevő települések külön-külön, de összehangoltan fejlődjenek.
Ugyanakkor nem csak önös érdek áll a kezdeményezés mögött, a gyógyvizeikről híres helységek a vonzáskörzetükbe tartozó településeket is be kívánják vonni a turisztikai körforgásba. Az elképzelés szerint például a szomszédos falvakban olyan múzeumokat lehetne kialakítani, ahová a fürdővendégek átugorhatnának az itt töltött idő alatt. Lőrincz Zsigmond közölte, így legalább két tucat településnek származna előnye az együttműködésből.
A fürdőváros polgármestere beszédében arra is kitért, hogy a Székelyföldnek a leggyorsabban kiaknázható lehetőséget a gyógyturizmus jelenti. Az egyesület egyébként komoly támogatásra számít a Turisztikai Minisztériumtól, Elena Udrea tárcavezető ugyanis több alkalommal is hangsúlyozta, hogy segítené a gyógyászati célú befektetéseket.
Az esemény egyik szervezője, a Székelyföld Fejlesztési Intézet – ami egyébként a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ konzorciuma – munkatársai az eseményen kulcsfontosságú kérdésként emelték ki a települések arculatának és marketingjének fontosságát, hiszen mint a gazdaság szinte minden ágazata esetében, az idegenforgalom terén sem lehet e két tényező nélkül eredményeket elérni.
Mint elhangzott, a folyamat egyik leghasznosabb eszköze a helymarketing megtanulása és alkalmazása. Kiderült, eltérően az árutól, a „hely” értékesítése azért bonyolultabb, mivel meg kell alkotni, fel kell építeni magát a terméket, vagyis a „helyet”, és ez összetett, közösségi részvételen alapuló folyamat, amelynek keretében a sok sikeres, de egyéni, helyi kezdeményezésből egy működő rendszert kell kovácsolni.
A székelyföldi települések arculata kapcsán megtudtuk, olyan problémák vannak sok esetben, amelyeket szinte minimális ráfordítással orvosolni lehetne. Ugyanis a letöredezett járdaszegély, a kukában tornyosuló szemét, az útbaigazító táblák hiánya egyaránt okot szolgáltat arra, hogy a vendég ne térjen vissza. Ugyanakkor az épületek rossz állapota, az elszállásolási körülmények, a következetlen, vegyes településkép, az elhanyagolt építészeti értékek, a zöldfelületek, a sportolási lehetőség, a helyi rendezvények hiánya szintén negatív benyomást kelt.
A konferenciasorozat szervezésében szintén részt vállaló Hargita és Kovászna megyei önkormányzat képviselői osztották a turisztikai szakemberek véleményét. Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke arról értekezett, hogy fel kell mutatni a Székelyföld sikeres arcát, amihez azonban elengedhetetlen szerinte az infrastruktúra újraszervezése. Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba egy olyan székelyföldi jövőkép megalkotását tartja fontosnak, amelyet követni lehet.
Szerinte ugyanakkor a megyei önkormányzatoknak a rendelkezésére is állnak az ehhez szükséges eszközök, hiszen ide sorolható egyebek mellett a faluképvédelem vagy az épített örökség védelme. Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje a sajátos székelyföldi értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, meglátásában ugyanis a fejlesztéseknek, az infrastruktúra kiépítésének a sajátos értékek mentén kell létrejönniük. A Székelyföld fejlesztési stratégiájában egymásba kell épülniük az anyagi és szellemi értékeknek, hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok