Szinten tartják az illetékeket

A hivatalok eszerint bármilyen mértékben emelhetnék a helyi illetékeket, több polgármester azonban a Krónikának úgy nyilatkozott: nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel.
Az önkormányzatok többsége ugyanakkor azért tarthatja a 2013-as szinten a helyi adókat, mivel erre az évre vonatkozóan már megemelték ezek arányát, azaz a megelőző három év inflációjának mértékében – 16 százalékkal – indexálták az illetékek mértékét.

Sepsiszentgyörgyön ebben az évben öt esztendő után először emeltek adót, így az önkormányzat 2014-ben már nem módosítaná az illetékeket. Antal Árpád polgármester elmondta: megvitatták a kormány adta adóemelési lehetőséget a helyi képviselőkkel, és arra jutottak, hogy a hozzájárulásokat szinten tartják. Hozzátette: mindenképpen értékelendő, hogy a kabinet szabad kezet ad az illetékek tekintetében a helyi és megyei önkormányzatoknak. „Végeredményben a polgármesternek kell döntést hoznia helyi ügyekben, a város polgárai pedig ennek nyomán méltányolják, vagy éppen elítélik az elöljárót. Reméljük, hogy a továbbiakban egyre több hatáskört és kompetenciát kapnak a helyi hatóságok” – vélekedett Antal Árpád. Ez évtől egyébként a magánszemélyeknek tíz, a jogi személyeknek pedig ötven százalékkal nagyobb hozzájárulást kell fizetniük a városkasszába. A helyi cégek ugyanakkor visszapályázhatták a többletet, így tulajdonképpen csak azoknak a vállalatoknak kellett több adót fizetniük, amelyek székhelye nem Sepsiszentgyörgyön található – főként a bankoknak, biztosítótársaságoknak és benzinkutaknak.
Minden bizonnyal a marosvásárhelyi önkormányzat sem él az adóplafon eltörlése adta lehetőségekkel – nyilatkozta lapunknak Törzsök Sándor, az RMDSZ önkormányzati képviselője. Rámutatott: azért nincs szükség az inflációs rátát meghaladó adónövelésre, mert a városháza kiadási tételei sem nőnek jövőre, szerinte ugyanakkor „ebben az időszakban nem lenne szerencsés nagyobb kiadásokkal terhelni a vásárhelyi polgárokat”. Ellenzi a húsz százalékon felüli adóemelést Nagy András, Szászrégen RMDSZ-es tanácsosa, a város korábbi polgármestere is. Mint rámutatott: amíg elöljárói tisztséget töltött be, az önkormányzat egyszer sem emelte a kelletténél jobban az adókat, és reméli, hogy erre ezúttal sem fog sor kerülni. „Nagy divat lett a költségvetési deficit adóemelés általi korrigálása, de a jelenlegi polgármester asszonynak más forrásokat kellene találnia a bevételek növelésére” – érvelt a volt elöljáró. Szerinte a városháza akár bankkölcsönhöz is folyamodhat, hiszen az önkormányzatok számára a maximálisan megengedett eladósodási ráta 30 százalék, a szászrégeni hivatal pedig 7 százalékon áll.

Nem lesz jelentős az emelés

Csíkszeredában ezzel szemben jövő évtől 8,25 százalékkal növelik a magánszemélyek által fizetendő épület- és területadót, a személyautók után megállapított, illetve a cégekre kirótt épületilletékek szintje viszont nem módosul. Egy háromszobás lakás esetében ez havonta alig egylejes pluszköltséget jelent az adófizetőknek. Újdonság, hogy 2014-től a hibrid autókra csak a megállapított adó negyedét kell fizetni – igaz, a hargitai megyeszékhelyen nem sokan használnak ilyen típusú személygépkocsit. Ráduly Róbert Kálmán polgármester kifejtette: az adószintek 2011 óta nem változtak a megyeszékhelyen, az illetékek inflációs rátával való indexálása így még nem történt meg, holott erre háromévente sort kell keríteni.

Szatmárnémetiben a magánszemélyekre kirótt helyi adók mértékén nem változtatnak, azonban előfordulhat, hogy a cégeknek jövő évtől nagyobb öszszeggel kell hozzájárulniuk a városkasszához – nyilatkozta lapunknak Dorel Coica polgármester. Rámutatott: főként azon jogi személyek számára növelnék az illetékeket, amelyek közterületet használnak, például az áramszolgáltató, amelynek vezetékei rontják az utcaképet, sok esetben pedig veszélyt jelentenek. A kolozsvári önkormányzat számára egyelőre nem egészen világos, hogy az országos szabályzat mit írna elő, ezért előreláthatóan november végén döntenek az ügyben – magyarázta lapunknak Kinizsi Zoltán, a városháza szakreferense. Hozzátette: a legvalószínűbb forgatókönyv szerint egy-két kivételtől eltekintve a kincses városban nem lesz adóemelés. Kolozsváron egyébként idén az ingatlan- és telekadókat is megemelték, annak ellenére, hogy Emil Boc polgármester többször is ennek ellenkezőjére tett ígéretet. Igaz, az önkormányzatnak muszáj volt így eljárnia, a kormány ugyanis kötelezővé tette az adósságot felhalmozó hivataloknak az adóemelést.

Több városban mérsékelnék az illetékeket

Nagyváradon még nem hoztak döntést a helyi adók és illetékek húsz százalékot meghaladó emeléséről – tájékoztatta lapunkat Eduard Florea, a városháza gazdasági igazgatója. Mint megtudtuk, a megyeszékhelyen évek óta az a gyakorlat, hogy a hozzájárulások mértékét az inflációs rátához igazítják, így a kormány döntésétől függetlenül minden bizonnyal ezúttal is így járnak el. „A magánszemélyekre kirótt adók többnyire alacsonyak, így az abból származó bevétel is elenyésző, a költségvetésben inkább az általánosan kivetett illetékek, például a munkavállalók után fizetett járulék a meghatározó” – mutatott rá Florea. Hozzátette: 20 százaléknál nagyobb mértékben csak az évek óta rendkívül alacsony hozzájárulásokat növelik, és bár ez első hallásra soknak tűnhet, a gyakorlatban nem jelent majd nagy terhet. A gazdasági igazgató arról is beszélt, hogy a magán- és jogi személyek számára kiszabható adók és illetékek több Bihar megyei településen aránytalanok, a helyi önkormányzatok ugyanis még mindig Bukarest javaslataitól függenek. Ezért szerinte, ha a kormány valóban nagyobb mozgásteret akar adni a helyi hivataloknak, akkor nemcsak a civil lakosságot érintő adóemelési plafont kellene kiiktatnia.
Besztercén csak abban az esetben emelik a helyi adókat, ha ez kifejezett óhaja a polgároknak, ez viszont nem valószínű – fogalmazott Ovidiu Creţu polgármester. Hozzátette: a megyeszékhelyen idén már a 16 százalékos inflációhoz igazították az illetékeket, így az adóemelés amúgy sem lenne indokolt. Temesváron ugyanakkor a befizetendő helyi adófajták lefaragását sem tartja kizártnak az önkormányzat. Nicolae Robu elöljáró szerint minél kisebb teher nehezedik a polgárokra, annál többen fogják befizetni a hozzájárulást a városkasszába. Hasonlóan vélekedett Cătălin Cherecheş nagybányai polgármester is, aki rámutatott: a következő években fokozatosan csökkentenék az ingatlanadót mind a magán-, mind a jogi személyek esetében. „Az adókat csak akkor emeljük, ha erre törvényben kötelez a kormány, a 20 százaléknál nagyobb mértékű növelést azonban semmiképp nem akarjuk alkalmazni. A plafon eltörlésével a kabinet csak a helyi önkormányzatokra akarja hárítani a pénzügyi felelősséget” – vélekedett Cherecheş. A tervek szerint hasonlóan járnak el Nagyszebenben és Zilahon is, mindkét megyeszékhelyen az idei szinten tartják a helyi adókat és illetékeket.

Tucatnyi helyi adófajta

A jogi és magánszemélyeknek egyébként összesen mintegy tucatnyi illetékfajtát kell befizetniük a városkasszába. Adózniuk kell az ingatlanok, telkek és személyautók után, emellett a tömegközlekedési eszközök használata és a különböző engedélyek kibocsátása után is hozzájárulást számolnak fel. Fizetni kell a reklámfelületek igénybevételéért, ugyanakkor a meghirdetett program alapján külön adót kell leróniuk a kulturális intézményeknek, például a színházaknak. Az adótörvénykönyv meghatároz egy úgynevezett szállodaadót is, amelyet szintén a városkasszába kell befizetni, ezt általában tartalmazzák a vendéglátó-ipari egységekben kiírt árak. A helyi és megyei önkormányzatok emellett speciális adókat is kivethetnek bizonyos szolgáltatások vagy közterület igénybevétele nyomán, de múzeumlátogatás vagy egy emlékmű megtekintése esetében is kérhetnek hozzájárulást. A magánszemélyeknek válás esetében is adót kell fizetniük, amelynek értéke körülbelül 500 lej.