
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Magyarország mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasít az energiaellátás biztosítása terén, a válság kezeléséhez az Európai Uniónak vissza kell térni a józan ész talajára – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
2023. november 08., 12:322023. november 08., 12:32
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az idei Romániai Nemzetközi Földgázkonferencia panelbeszélgetésén leszögezte, hogy a kormány fizikai valóság kérdéseként tekint az energiaellátásra, és elutasít minden olyan megközelítést, amely azt politikai vagy ideológiai kontextusba helyezné.
Szijjártó Péter felszólalásában rámutatott, hogy a földgázvásárlás irányát száz százalékban az infrastruktúra határozza meg, ez semmiképpen nem valamifajta politikai nyilatkozat.
– hangsúlyozta, majd arra is kitért, hogy bizonyos intézkedések sértik a tagállamok azon szuverén jogát, hogy maguk állítsák össze a nemzeti energiamixüket.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa kizárólag úgy tudja sikeresen kezelni az energiaválságot, ha visszatér a racionalitáshoz, nem próbálja felülírni a fizikai valóságot, helyreállítja a tagállamok szuverén jogát a nemzeti energiamix összeállítására vonatkozóan, illetve nem zár ki egyetlen forrást sem. Aláhúzta, hogy Magyarország folyamatos nyomás alatt áll a diverzifikáció felgyorsítása érdekében, ami a kormány szótárában minél több energiaforrás bevonását jelenti, nem pedig egy megbízható szállító kiváltását egy másikkal.
– jelentette ki. Ennek alátámasztására elmondta, hogy nagy mennyiségű földgáz vásárlása Magyarország számára most Azerbajdzsánból, Katarból és Törökországból lenne lehetséges elsősorban, de ehhez nem elégséges az energetikai infrastruktúra kapacitása Délkelet-Európában, bővítés nélkül pedig „pusztán illúzió” marad a diverzifikáció. Hozzátette, amikor az Európai Bizottság pénzügyi támogatását kérték az érintett országok a kapacitásbővítés érdekében, elutasító választ kaptak arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva már úgysem fognak földgázt használni.
„Egyrészt ki tudja, hogy mi lesz tizenöt múlva, másrészt, még ha valóban nem is lesz a földgáz a nemzeti energiamix része, akkor is, mi lesz az addigi tizennégy évben?” – tette fel a kérdést. Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is együtt kíván működni a régió országaival a vezetékek és interkonnektorok kapacitásának bővítése érdekében.
„Nem szabad elfeledkezni arról, hogy sajtóközleményekkel és politikai nyilatkozatokkal nem tudjuk fűteni az otthonainkat, ehhez földgázra van szükségünk” – hangoztatta.
„És ezért mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasítunk az energiaellátásunk biztosítása terén” – fogalmazott. Közölte, Magyarország erősen függ a forrás- és tranzitországoktól, az ellátás biztosítása érdekében ezért összekötötte az energiahálózatát a hét szomszédos ország közül hattal, de
A miniszter élesen bírálta az orosz gáztranzit költségeinek Bulgária általi megemelését, amely szavai szerint veszélybe sodorja Magyarország és Szerbia biztonságos ellátását, s kijelentette, hogy komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát.
Érintette a nukleáris energiát is, amely ellen – mint mondta – „kemény ideológiai támadás zajlik” Európában. Aláhúzta, hogy a nukleáris energia ma az egyetlen módja annak, hogy nagy mennyiségben, biztonságosan, olcsón és fenntartható módon termeljenek áramot.

Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.

Azerbajdzsán, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia egyetértési megállapodást kötött az azeri földgáz Közép-Európába szállításáról az úgynevezett Szolidaritási Gyűrűn keresztül, a régió energetikai infrastruktúrájának fejlesztése révén.

Németország gáztárolói jobban feltöltöttek, mint 2022 nyarán, ennek ellenére a német Szövetségi Hálózati Ügynökség a téli energiaellátást érintő esetleges kockázatokra figyelmeztet, és ismét takarékosságra inti a lakosságot.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!