Szigorúan ellenőrzött büdzsék

 Juncker a múlt héten elhatározott és most hétfőn induló görög államadósság-viszszavásárlási programhoz semmit sem kívánt hozzáfűzni, arra hivatkozva, hogy az csak a nap folyamán vette kezdetét. Annyit mondott, hogy a mentőcsomag következő részletének kifizetéséről december 13-án döntenek a jelenleg folyamatban lévő intézkedések lezárultával, azok eredményének ismeretében.

„Portugália a terveknek megfelelően hajtja végre gazdasági kiigazító programját” – állapította meg az Eurogroup vezetője, aki egyúttal üdvözölte, hogy a portugál hatóságok arra készülnek, hogy visszatérjenek a piaci finanszírozáshoz.

„Ha kitartanak a program végrehajtása mellett, akkor mindaddig számíthatnak a támogatásunkra, míg nem képesek az országot teljesen piaci forrásokból finanszírozni” – fogalmazott Jean-Claude Juncker. A luxemburgi politikus egyúttal bejelentette: Lisszabon januárban újabb 2,5 milliárd euróhoz juthat hozzá; 1,6 milliárdhoz az uniós mentőalapokból, 0,9 milliárdhoz pedig a Nemzetközi Valutaalaptól. Juncker kérdésre válaszolva leszögezte: a tanácskozáson nem került szóba, hogy Portugália vagy a szintén uniós segítségben részesített Írország Görögországhoz hasonló kamatkedvezményt, futamidő-hosszabbítást vagy fizetési haladékot kapjon.

A politikus ugyanakkor távozási szándékát is bejelentette. Mint emlékeztetett, amikor mandátumát legutóbb meghosszabbították, jelezte, hogy 2012 végén távozni óhajt az Eurogroup éléről. A tanácskozáson az 58 éves luxemburgi politikus – aki 1995 óta áll országa kormányának élén, és ezzel az Unió legrégebben hivatalban lévő miniszterelnöke – arra kérte a pénzügyminisztereket, döntsenek arról, hogy ki legyen az utóda az Eurogroup élén.

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az euróért felelős tagja már nyilatkozata legelején leszögezte, hogy a görög adósság-visszavásárlási akcióról egy szót sem hajlandó mondani. Ehelyett az uniós pénzügyminiszterek előtt lévő, úgynevezett kettes csomag fontosságát hangsúlyozta. Ez a csomag, amely az eurózónához tartozó tagállamok költségvetéseinek szorosabb összehangolását és szigorúbb ellenőrzését tenné lehetővé, Rehn szerint lényeges építőeleme a valódi és mély gazdasági és monetáris uniónak, valamint megmutatja, valóban elszántak-e a tagállamok és az Európai Parlament annak felépítésére – vélekedett Olli Rehn.

Az új szabályrendszer felhatalmazza a bizottságot, hogy az eurózónán belül felszólítson egy tagállamot a büdzsé módosítására, ha úgy ítéli meg, hogy az adott ország nem teljesíti a stabilitási és növekedési paktumban vállalt, fenntarthatóan alacsony deficitre és államadósságra vonatkozóan  vállalt kötelezettségeit – ismertette Olli Rehn, aminek szükségességét a biztos a zóna országainak gazdasági és pénzügyi egymásrautaltságával indokolta. Ezért arra sürgette az uniós pénzügyminisztereket, hogy állapodjanak meg erről a csomagról, majd azt a jövő héten az Európai Parlament is fogadja el.

Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezetője ugyanakkor bejelentette, hogy Portugália a kiigazító program felülvizsgálatának végeztével, hétfőn 0,8 milliárd euróhoz jutott hozzá az alapból, januárban pedig a legutóbbi sikeres felülvizsgálat után további 1,6 milliárdot kaphat az ESM-től. Regling nem mulasztott el továbbá hangot adni értetlenségének és meglepettségének, amiért Franciaországot követően a Moody’s hitelminősítő az ESM besorolását is lerontotta a legjobb adható Aaa-ról Aa1-re.