Bírságot kell fizetniük azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek, akik elmulasztják bevallani az államnak járó, 50 lejesnél nagyobb adójukat.
2014. július 31., 19:572014. július 31., 19:57
Az adó az összeg legkevesebb 10 százaléka, de 100 százalékra nőhet, amennyiben az adósság adócsalás eredménye. Minderről az új adótörvénykönyv legfrissebb változata rendelkezik, amelyet – mint ismeretes – visszavontak a pénzügyminisztérium honlapjáról, de a Mediafax hírügynökség megszerezte, annak ellenére, hogy az üzleti szféra erőteljesen bírálta.
A dokumentum rávilágít a kormány azon szándékára, hogy bírságot vezessen be az adófizetők által be nem vallott jövedelmek miatt, a bírság összegét a pénzügyi hatóságok állapítják majd meg. Azon adófizetők körét, akikre ilyen bírságot rónak ki, a dokumentum úgy határozza meg, hogy abba beletartoznak mindazon magán- és jogi személyek, illetve minden egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező entitás, amely adóval, illetékkel és társadalombiztosítással tartozik, a bevallás elmulasztásáért kirótt bírságot pedig olyan „kiegészítő” kötelezettségként határozza meg, amelyet az adók, illetékek és társadalombiztosítási járulékok bevallásának elmulasztásáért vagy kevesebb jövedelem bevallásáért rónak ki.
Nincs plafon az adócsalóknak
Így a be nem vallott jövedelem után, amelyre a pénzügyi hatóságok állapítják meg a kivetendő adót, az adófizetők az összeg tíz százalékát fizetik be bírságként az adóbevallás elmulasztása miatt, amennyiben a kirótt összeg nem haladja meg egy adóévben az összes követelés 25 százalékát, és 25 százalékát, amennyiben meghaladja a követelések 25 százalékát. A bírság összegének ugyanakkor lesz felső határa, ezt 100 ezer lejben állapítják meg, amennyiben a kirovandó összeg meghaladná ezt a szintet.
Ez a maximális határ azonban nem lesz érvényes abban az esetben, ha az állammal szembeni adósság adócsalás következménye. Ebben az esetben a bevallás elmulasztásáért kirótt bírság 100 százalékra nő, ennek ugyanakkor az a feltétele, hogy az adócsalás tényét az igazságszolgáltatási szervek állapítsák meg. Ha az adósságot kifizetik, vagy kompenzálják, vagy átütemezik, a bírság összege kérés esetén 75 százalékkal csökkenthető.
Azon magán- és jogi személyek, akiknek ilyen bírságot kell majd fizetniük, nem mentesülnek ugyanakkor más fizetési kötelezettségek, így az adóssághoz kapcsolódó kamatok és büntetések kifizetése alól.
Van, aki megússza
Az adóhivatal nem ró ki bevallás elmulasztása miatti bírságot, ha a befizetendő összeg kevesebb ötven lejnél. Emellett a bevallás elmulasztásáért járó bírság akkor is elmarad, ha az adófizető által be nem vallott és az adóhivatal által megállapított összeg az adótörvény bizonyos, az adósság által normák, előírások, körlevelek vagy vélemények révén történő interpretálása nyomán keletkezik.
A kormány még az év elején be kívánta vezetni a bírságot, de lemondott róla, miután a Koalíció Románia Fejlődéséért nevű szervezetbe tömörült üzleti körök képviselői kifogásolták, hogy a bírságot egyszerű határozat, nem pedig adóellenőrzés nyomán rónák ki, illetve hogy az adócsalás tényét csak az adóhivatal állapította volna meg jogerős bírósági ítélet nélkül. A pénzügyi tárca az új adótörvénykönyv tervezetében most rendezte ezeket a problémákat.
Az üzleti szféra nem túl lelkes
Akkor azonban az üzleti körök képviselői azt is kifogásolták, hogy a bevallás elmulasztása miatti bírságot csak azért vezetnék be, hogy pótolják a késedelmi kamat 0,02 százalékra való csökkentése miatti esetleges kieséseket. „Így a késedelmi kamat csökkentése a bevallás elmulasztása miatti bírság bevezetésével együtt csupán az állami költségvetés számára jár előnyökkel, amely kisebb kamatot fizet, ha nem teljesíti időben az adófizetőkkel szembeni kötelezettségeit, miközben az adófizetőknek a késedelmi kamat és bírságok mellett még a bevallás elmulasztása miatti bírságot is be kellene fizetniük.
A bevallás elmulasztása miatti bírság még nagyobb különbséget generál az adójuk befizetését elmulasztó adófizetőkkel és az adófizetőknek járó összegek visszatérítésével kapcsolatos kötelezettségit elmulasztó állammal szemben alkalmazott eljárások között” – figyelmeztettek közleményükben. Amiatt is panaszkodtak, hogy egy adófizető esetében fennáll a veszély, hogy a késedelmi kamatok és bírságok mellett a bevallás elmulasztása miatti bírságot is be kell fizetnie, amely adócsalás esetén az összeg 100 százalékát is elérheti, ezért azt kérték, hogy ezt a bírságot teljes egészében iktassák ki a tervezetből.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
szóljon hozzá!