
A brit kormány több olyan törvényt fontolgat, amelyek szigorítanák az új EU-tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlási és munkavállalási feltételeit – írta a The Sunday Telegraph.
2014. május 25., 14:452014. május 25., 14:45
2014. május 25., 14:462014. május 25., 14:46
A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap meg nem nevezett magas rangú kormányzati forrásai szerint az elképzelések között szerepel az uniós társállamokból érkezők vagyoni helyzetének felmérése, megakadályozandó, hogy a szegényebb EU-országokból tömegek induljanak meg Nagy-Britannia felé.
E törvény alapján a legszegényebb EU-országok állampolgárai addig nem telepedhetnének le Nagy-Britanniában, amíg hazájuk gazdasági fejlettsége el nem ér egy meghatározott szintet. A vizsgált lehetőségek között szerepel egy olyan szigorítás is, amelynek alapján hat hónap után haza lehetne toloncolni azokat a külföldi EU-állampolgárokat, akiknek nincs reális esélyük arra, hogy Nagy-Britanniában munkát találjanak.
Emellett munkavállalónként 20 ezer fontig terjedő pénzbüntetéssel lehetne sújtani minden olyan brit céget, amely az országos minimálbér alatti javadalmazást fizet külföldi EU-alkalmazottainak. Az ezért kiróható bírság jelenlegi felső határa ötezer font minden alulfizetett munkavállaló után.
A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium a The Sunday Telegraph forrásai szerint már dolgozik azon a terven is, amelynek alapján a jelenlegi három hónapról hat hónapra, vagy még hosszabb időre kiterjesztenék azt az időt, amit az EU-munkavállalóknak minimálisan el kell tölteniük Nagy-Britanniában, mielőtt jogosulttá válnának a brit szociális ellátó rendszer igénybevételére.
Mint ismeretes, David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a 2004-es keleti bővítés tanulságai alapján át kell alakítani az új EU-tagállamok állampolgárainak munkavállalási szabályozását. Cameron a BBC televízióban a minap kijelentette: a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt indult „tömeges vándorlás\" Nagy-Britannia felé.
A brit kormányfő szerint e tapasztalat alapján be lehetne vezetni például olyan átmeneti szabályozást, amely addig nem teszi lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az új tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció – gyakran a liberális koalíciós partner ellenkezésével dacolva – már az elmúlt hónapokban is sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli.
London emiatt többször is komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztossal, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit politikusok.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!