Szex és drogok hizlalják a magyar GDP-t

A felülvizsgált adatok szerint 2005-ben 124, 2007-ben már 152 milliárd forintot tett ki a prostitúció éves szinten. Ez azt jelenti, hogy ez a szolgáltatás a GDP hozzávetőleg fél százalékát teszi ki. A számítások szerint 2005-ben 344 milliárd forintot jelentett az „illegális” fogyasztói kiadás (tehát a drog és prostitúció együtt). Ez utóbbi szám már közel a GDP 1,5 százaléka, tehát komoly tételről van szó, főleg hogy az iparág adójövedelmet nem termel a magyar gazdaságnak.

Becslések uniós ajánlás szerint

A korábban a „nem megfigyelt gazdasághoz” tartozó ágazatok számbavételére azért van szükség, hogy az uniós országok GDP-számításai azonos vagy legalábbis a hasonló módszer szerint folyjanak, pontosabb képet nyújtsanak a gazdaság teljesítményéről, s így nagyobb biztonsággal legyenek összevethetők a szolgáltatott GDP-adatok, amelyeket aztán alapul vesznek a közösségi befizetések kalkulálása során.

A statisztikai hivatal adatai szerint a háztartások kiadásaiban előrébb állnak az ezekre az illegális tevékenységekre fordított összegek például az oktatásra, vagy a könyvekre, újságokra költött pénzeknél. Hasonló nagyságban költenek a családok gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, és nem sokkal maradnak el az alkoholmentes italokra vagy a közlekedési és szállítási szolgáltatásokra fordított összegektől.

A mérések – amelyeket egy uniós ajánlás szerint végeznek – részletesen rögzítenek minden elérhető adatot, s így viszonylag pontosan becsülhető a prostitúció mint iparág forgalma. A statisztikához szükséges tudni, hogy körülbelül hány prostituált van Magyarországon, ők hány alkalommal bocsátják rendelkezésre szolgáltatásukat, milyen egységáron, valamint azt is, hogy milyen költségekkel jár az adott szolgáltatás. A KSH szakértői becslésekre is támaszkodott, de egyeztették a számokat a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületével (MPÉE) is.

A rendőrség is piackutató

A drogfogyasztás követése szintén nem egyszerű feladat, habár nem is lehetetlen megbecsülni. A fogyasztás becsléséhez az egyes drogfajták fogyasztóinak számát, az évi fogyasztás mennyiségét és az átlagárakat használták. Figyelembe vesznek emellett tisztiorvosi, illetve igazságügyi orvosi statisztikákat, valamint az adóhivatali, illetve a vám- és pénzügyőrségi adatokat. A felderített bűnügyekből, például egy-egy drogszállítmány elfogásakor az áru értékéből kikövetkeztethetők a drogkereskedelemre vonatkozó számok.

[ORIGO]