
Fotó: MTI
2009. október 05., 09:132009. október 05., 09:13
A felülvizsgált adatok szerint 2005-ben 124, 2007-ben már 152 milliárd forintot tett ki a prostitúció éves szinten. Ez azt jelenti, hogy ez a szolgáltatás a GDP hozzávetőleg fél százalékát teszi ki. A számítások szerint 2005-ben 344 milliárd forintot jelentett az „illegális” fogyasztói kiadás (tehát a drog és prostitúció együtt). Ez utóbbi szám már közel a GDP 1,5 százaléka, tehát komoly tételről van szó, főleg hogy az iparág adójövedelmet nem termel a magyar gazdaságnak.
A korábban a „nem megfigyelt gazdasághoz” tartozó ágazatok számbavételére azért van szükség, hogy az uniós országok GDP-számításai azonos vagy legalábbis a hasonló módszer szerint folyjanak, pontosabb képet nyújtsanak a gazdaság teljesítményéről, s így nagyobb biztonsággal legyenek összevethetők a szolgáltatott GDP-adatok, amelyeket aztán alapul vesznek a közösségi befizetések kalkulálása során.
A statisztikai hivatal adatai szerint a háztartások kiadásaiban előrébb állnak az ezekre az illegális tevékenységekre fordított összegek például az oktatásra, vagy a könyvekre, újságokra költött pénzeknél. Hasonló nagyságban költenek a családok gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, és nem sokkal maradnak el az alkoholmentes italokra vagy a közlekedési és szállítási szolgáltatásokra fordított összegektől.
A mérések – amelyeket egy uniós ajánlás szerint végeznek – részletesen rögzítenek minden elérhető adatot, s így viszonylag pontosan becsülhető a prostitúció mint iparág forgalma. A statisztikához szükséges tudni, hogy körülbelül hány prostituált van Magyarországon, ők hány alkalommal bocsátják rendelkezésre szolgáltatásukat, milyen egységáron, valamint azt is, hogy milyen költségekkel jár az adott szolgáltatás. A KSH szakértői becslésekre is támaszkodott, de egyeztették a számokat a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületével (MPÉE) is.
A drogfogyasztás követése szintén nem egyszerű feladat, habár nem is lehetetlen megbecsülni. A fogyasztás becsléséhez az egyes drogfajták fogyasztóinak számát, az évi fogyasztás mennyiségét és az átlagárakat használták. Figyelembe vesznek emellett tisztiorvosi, illetve igazságügyi orvosi statisztikákat, valamint az adóhivatali, illetve a vám- és pénzügyőrségi adatokat. A felderített bűnügyekből, például egy-egy drogszállítmány elfogásakor az áru értékéből kikövetkeztethetők a drogkereskedelemre vonatkozó számok.
[ORIGO]
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.