Brüsszeli ejnye-bejnye. Az Európai Bizottság számos ponton vár kiegészítést, indoklást a román kormánytól
Fotó: Gov.ro
Egy sor észrevételt küldött a román kormánynak az Európai Bizottság, miután megvizsgálta a bukaresti hatóságok által Brüsszelbe eljuttatott országos helyreállítási tervek (PNRR). Olyan is előfordul, hogy a Word dokumentumban és az Excel táblázatban ugyanannál a tételnél nem egyeznek a számok. Florin Cîțu kormányfő szerint ez nem jelent visszautasítást.
2021. június 11., 11:142021. június 11., 11:14
2021. június 11., 12:112021. június 11., 12:11
A bukaresti sajtó birtokába jutott észrevételek egyike szerint a Brüsszelbe eljuttatott dokumentumok szerint a kis- és közepes vállalkozások kockázatitőke-alapjánál az szerepel, hogy egyetlen személy képzése 133 000 euróba kerül.
– idézi a brüsszeli megjegyzést az Európai Bizottság észrevételeit listázó Digi 24 hírtelevízió.
További észrevételek, kérések, elvárások, amelyeket az Európai Bizottság elküldött a bukaresti kormánynak:
• a Művelt Románia projekt kapcsán felróják a Cîțu-kabinetnek, hogy nem küldött számadatokat valamennyi tervezett beruházáshoz, hanem egyben kezelte azokat, ezért világos részleteket várnak;
• az iskolaelhagyás visszaszorítására tett törekvések esetében a helyreállítási terv nem tartalmazza világosan a befektetések várható költségeit, csak a képzésekkel járó költségeket tűntették fel, a kiadások nagyjából negyedét jelentő más tételekre nem tértek ki;
Kulturálisörökség-útvonalak létrehozására, a totalitárius rendszerek, valamint az erdélyi nemzetiségek bemutatására is jut 200 millió euró az országos helyreállítási tervből.
• a kutatás-fejlesztés és innováció fejezetnél a brüsszeli illetékesek úgy találták, hogy a román kormány nem küldött elég információt;
• a jövő technológiáinak nyújtott állami támogatási programnál is arra jutottak, hogy a megküldött pénzügyi adatok nem elégségek egy költségelemzés elkészítéséhez;
• a zöld és digitális átmenet esetében azt írták, nem elégséges vagy hiányzik a költségek indoklása;
• az állami vállalatok reformja esetében azt kérik a kormánytól, úgy módosítsa a törvényi keretet, hogy gyakorlatba lehessen ültetni a korporatív kormányzást, továbbá várják a költségek indoklását is;
• a közbeszerzések hatékonyabbá tétele esetében is lemaradtak az indoklást tartalmazó dokumentumok;
• a vasúti infrastruktúra felújítása esetében is különbségek vannak a különböző dokumentumokban feltűntetett adatok között, ráadásul a brüsszeli illetékesek szerint a költségek egy részét túlbecsülték;
Az országos helyreállítási tervben (PNRR) 230 millió euró van elkülönítve 140 új, energiatakarékos és tűzbiztos bölcsőde megépítésére – mondta csütörtökön Cseke Attila fejlesztési, közmunkálatokért felelős és közigazgatási miniszter.
• a metró fejezetnél az Európai Bizottság azt kérdezi a kormánytól, hogy a 30 metrókocsit, amelyeket a bukaresti és kolozsvári metrók számára terveznek beszerezni, 2026-ig megvásárolják-e olyan körülmények között, hogy a finanszírozást nem kizárólag a helyreállítási tervből biztosítják;
• az erdősítés terén a bukaresti kormány azt vállalta, hogy 2023-ig 25 000 hektár, 2026-ig 45 000 hektár területet erdősít, a brüsszeli testület azonban úgy gondolja, hogy
• a vízgazdálkodás fejezetnél a kiadásokat eltérő lej–euró-árfolyammal számolták ki;
• a szociális infrastruktúránál nem részletezték a költségeket, mint ahogy a fenntartható idegenforgalom fejezetnél sem.
– írta röviden péntek reggeli Facebook-bejegyzésében Florin Cîțu miniszterelnök. Kijelentésével vélhetően arra utalt, hogy az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) máris azt terjeszti, hogy az Európai Bizottság elutasította az országos helyreállítási tervet.
Reformokkal és hiteltörlesztéssel „fizet meg” Románia az országos helyreállítási és ellenálló-képességi terv keretében az Európai Unió által nyújtott támogatásért és kölcsönért. Florin Cîţu miniszterelnök elmondása szerint azonban Románia nem engedheti meg azt magának, hogy lemondjon a hitelről,
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!