Versenyelőny. A gazdasági szakember szerint könnyebb a nyugati határ közelébe, például a nagyváradi ipari parkba bevonzani a befektetőt, mint az ország közepére
Fotó: Adlo.ro
Bár az évek során változott a rangsor, továbbra is a szétfejlődés jellemzi Romániát, ha az egy főre eső GDP-t vesszük górcső alá. Miklós Zoltán közgazdász szerint a mostani rendszer számos versenyelőnyt biztosít a fővárosnak és a gazdasági pólusoknak, a leszakadt régióknak pedig arra kell törekedniük, hogy minél több európai uniós támogatást lehívjanak, fejlesszék az infrastruktúrát, és befektetőket vonzzanak.
2022. augusztus 29., 14:192022. augusztus 29., 14:19
Továbbra is nagyok a különbségek az ország különböző régiói, megyéi között a gazdaság teljesítőképességét mutató egy főre számolt hazai össztermék (GDP) tekintetében, bár az elmúlt húsz év alatt történtek elmozdulások. A Hotnews.ro hírportál a Világbank adataira támaszkodva készített egy elemzést, ami szerint a megyék rangsora húsz év alatt változott, a lista eleje és a vége is módosult.
Húsz évvel ezelőtt Erdélyből Kovászna és Beszterce-Naszód megye kullogott az utolsó helyeken, ám azóta sikeresen felzárkóztak a középmezőnybe, Teleorman és Călărași viszont lecsúszott a rangsorban.
Miklós Zoltán közgazdász, parlamenti képviselő úgy véli, a statisztikákat valamilyen mértékben torzítja a romániai rendszer, az a tény, hogy minden nagy cég székhelye Bukarestben van bejegyezve, a forgalmuk a fővárosi nyilvántartásokban mutatkozik meg. Az elemzés következtetéseiről az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Krónikának elmondta, ennek eredménye, hogy a bukaresti GDP sokkal nagyobb, mint például a bécsi vagy a római, holott szemmel láthatóan nem fejlettebb, mint ezek az európai nagyvárosok.
Erre az lenne a megoldás, ha a nagy cégek profitcentrumokat hoznának létre ott, ahol tevékenységet folytatnak, így összesítve, hogy a különböző térségekben mekkora forgalmat generálnak, és akkor lehetne valóban objektíven összehasonlítani a megyéket. Bár torz a rendszer, a jelenlegi statisztikák mégis mutatják az irányt, és egyértelmű, hogy több szinten is szétfejlődik az ország” – húzta alá a képviselő.
Miklós Zoltán: Erdélyen belül is tetten érhető a szétfejlődés
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Meglátása szerint Románia gazdasági teljesítőképességét tekintve négy különálló szint mutatható ki: egyrészt van Bukarest, továbbá a nagy gazdasági pólusok, aztán Erdély többi része és végül a Kárpátokon túli térségek. Ugyanakkor a szétfejlődés még a különböző régiókon belül – például Erdélyben –, vagy egy-egy fejlesztési régión belül is kimutatható.
A fővárosban a nagy cégek révén az Eurostat legutolsó adatai szerint az egy főre számolt GDP az országos átlag háromszorosa. Miklós Zoltán rámutatott, miközben az országos átlag egy főre 55 ezer lej, ez Bukarestben 167 ezer lej, a lemaradottabb megyékben – mint Giurgiu vagy Vaslui – 25 ezer lej, ami az országos átlag 45 százaléka. A fejlődési pólusoknak számító nagyvárosok – így Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Szeben – a többi régióhoz képest magas lakosságra leosztott GDP-t valósítanak meg, közben vannak olyan megyék, melyek nemcsak az élbolytól, hanem az országos átlagtól is leszakadtak.
A közgazdász kiemelte: Erdélyen, vagy a fejlesztési régiókon belül is tetten érhető a szétfejlődés, Maros megye a 18., Hargita a 25., Kovászna a 26. a rangsorban, lemaradva Brassó, Szeben mögött, de megelőzve Beszterce-Naszód vagy Máramaros megyét.
Az egy főre számolt GDP a gazdaság teljesítőképességét mutatja, a tőke viszont oda megy, ahol megfelelő infrastruktúra van, az infrastruktúra pedig ott épül ki, ahol erre van pénz – vázolta Miklós Zoltán. Kifejtette, a különböző megyei vagy helyi önkormányzatok nem ugyanarról a rajtkockáról indulnak, holott a befektetők oda mennek, ahol kedvezőbbek a feltételek.
A személyi jövedelemadó ugyan helyben marad, tehát abból a pénzből tudnak infrastruktúrát fejleszteni az önkormányzatok, de ez esetben is vannak anomáliák. Például 5 alkalmazott alatt nem kötelező telephelyet létrehozni, így a falvakban dolgozó egy-két postai alkalmazott személyi jövedelmi adója mind bemegy Bukarestbe.
Ha például Nemeszsukon a Bosch román állami támogatással épít gyárat, akkor tovább tudnak fejleszteni, és újabb befektetéseket vonzani a térségbe
mutatott rá a politikus.
Különböző kormányzati döntések szintén növelhetik egy térség versenyelőnyét, ha például Nemeszsukon a Bosch román állami támogatással épít gyárat, akkor a nagy beruházás nyomán sok munkahely alakul, nő az emberek jövedelme, az önkormányzat adóbevétele, tovább tudnak fejleszteni, és újabb befektetéseket vonzani a térségbe.
„A központi fejlesztési régió az egyetlen az országban, amely nem rendelkezik határ menti területtel, ez azzal a hátránnyal jár, hogy nem pályázhat a határokon átívelő projektekre. Ilyen körülmények között nincsenek egyenlő esélyek, ám az Európai Unió regionális politikája éppen arról szól, hogy a régiókon belül a fejlődési különbségeket kiegyenlítsék, a lemaradottabb térségek felzárkózhassanak, és megakadályozzák, hogy tovább nyíljon az olló, még jobban szétfejlődjön egy ország” – részletezte Miklós Zoltán. Hozzátette, abban bízhatunk, hogy a helyzet lassan javulni fog, a nagy infrastrukturális projektek megvalósulnak, megépülnek az autópályák, elkészül a brassói repülőtér, ezek még jobban felhelyezik az ország különböző régióit – például Székelyföldet – a potenciális befektetők térképére, a beruházások pedig GDP-növekedést eredményeznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!