Versenyelőny. A gazdasági szakember szerint könnyebb a nyugati határ közelébe, például a nagyváradi ipari parkba bevonzani a befektetőt, mint az ország közepére
Fotó: Adlo.ro
Bár az évek során változott a rangsor, továbbra is a szétfejlődés jellemzi Romániát, ha az egy főre eső GDP-t vesszük górcső alá. Miklós Zoltán közgazdász szerint a mostani rendszer számos versenyelőnyt biztosít a fővárosnak és a gazdasági pólusoknak, a leszakadt régióknak pedig arra kell törekedniük, hogy minél több európai uniós támogatást lehívjanak, fejlesszék az infrastruktúrát, és befektetőket vonzzanak.
2022. augusztus 29., 14:192022. augusztus 29., 14:19
Továbbra is nagyok a különbségek az ország különböző régiói, megyéi között a gazdaság teljesítőképességét mutató egy főre számolt hazai össztermék (GDP) tekintetében, bár az elmúlt húsz év alatt történtek elmozdulások. A Hotnews.ro hírportál a Világbank adataira támaszkodva készített egy elemzést, ami szerint a megyék rangsora húsz év alatt változott, a lista eleje és a vége is módosult.
Húsz évvel ezelőtt Erdélyből Kovászna és Beszterce-Naszód megye kullogott az utolsó helyeken, ám azóta sikeresen felzárkóztak a középmezőnybe, Teleorman és Călărași viszont lecsúszott a rangsorban.
Miklós Zoltán közgazdász, parlamenti képviselő úgy véli, a statisztikákat valamilyen mértékben torzítja a romániai rendszer, az a tény, hogy minden nagy cég székhelye Bukarestben van bejegyezve, a forgalmuk a fővárosi nyilvántartásokban mutatkozik meg. Az elemzés következtetéseiről az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Krónikának elmondta, ennek eredménye, hogy a bukaresti GDP sokkal nagyobb, mint például a bécsi vagy a római, holott szemmel láthatóan nem fejlettebb, mint ezek az európai nagyvárosok.
Erre az lenne a megoldás, ha a nagy cégek profitcentrumokat hoznának létre ott, ahol tevékenységet folytatnak, így összesítve, hogy a különböző térségekben mekkora forgalmat generálnak, és akkor lehetne valóban objektíven összehasonlítani a megyéket. Bár torz a rendszer, a jelenlegi statisztikák mégis mutatják az irányt, és egyértelmű, hogy több szinten is szétfejlődik az ország” – húzta alá a képviselő.
Miklós Zoltán: Erdélyen belül is tetten érhető a szétfejlődés
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Meglátása szerint Románia gazdasági teljesítőképességét tekintve négy különálló szint mutatható ki: egyrészt van Bukarest, továbbá a nagy gazdasági pólusok, aztán Erdély többi része és végül a Kárpátokon túli térségek. Ugyanakkor a szétfejlődés még a különböző régiókon belül – például Erdélyben –, vagy egy-egy fejlesztési régión belül is kimutatható.
A fővárosban a nagy cégek révén az Eurostat legutolsó adatai szerint az egy főre számolt GDP az országos átlag háromszorosa. Miklós Zoltán rámutatott, miközben az országos átlag egy főre 55 ezer lej, ez Bukarestben 167 ezer lej, a lemaradottabb megyékben – mint Giurgiu vagy Vaslui – 25 ezer lej, ami az országos átlag 45 százaléka. A fejlődési pólusoknak számító nagyvárosok – így Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Szeben – a többi régióhoz képest magas lakosságra leosztott GDP-t valósítanak meg, közben vannak olyan megyék, melyek nemcsak az élbolytól, hanem az országos átlagtól is leszakadtak.
A közgazdász kiemelte: Erdélyen, vagy a fejlesztési régiókon belül is tetten érhető a szétfejlődés, Maros megye a 18., Hargita a 25., Kovászna a 26. a rangsorban, lemaradva Brassó, Szeben mögött, de megelőzve Beszterce-Naszód vagy Máramaros megyét.
Az egy főre számolt GDP a gazdaság teljesítőképességét mutatja, a tőke viszont oda megy, ahol megfelelő infrastruktúra van, az infrastruktúra pedig ott épül ki, ahol erre van pénz – vázolta Miklós Zoltán. Kifejtette, a különböző megyei vagy helyi önkormányzatok nem ugyanarról a rajtkockáról indulnak, holott a befektetők oda mennek, ahol kedvezőbbek a feltételek.
A személyi jövedelemadó ugyan helyben marad, tehát abból a pénzből tudnak infrastruktúrát fejleszteni az önkormányzatok, de ez esetben is vannak anomáliák. Például 5 alkalmazott alatt nem kötelező telephelyet létrehozni, így a falvakban dolgozó egy-két postai alkalmazott személyi jövedelmi adója mind bemegy Bukarestbe.
Ha például Nemeszsukon a Bosch román állami támogatással épít gyárat, akkor tovább tudnak fejleszteni, és újabb befektetéseket vonzani a térségbe
mutatott rá a politikus.
Különböző kormányzati döntések szintén növelhetik egy térség versenyelőnyét, ha például Nemeszsukon a Bosch román állami támogatással épít gyárat, akkor a nagy beruházás nyomán sok munkahely alakul, nő az emberek jövedelme, az önkormányzat adóbevétele, tovább tudnak fejleszteni, és újabb befektetéseket vonzani a térségbe.
„A központi fejlesztési régió az egyetlen az országban, amely nem rendelkezik határ menti területtel, ez azzal a hátránnyal jár, hogy nem pályázhat a határokon átívelő projektekre. Ilyen körülmények között nincsenek egyenlő esélyek, ám az Európai Unió regionális politikája éppen arról szól, hogy a régiókon belül a fejlődési különbségeket kiegyenlítsék, a lemaradottabb térségek felzárkózhassanak, és megakadályozzák, hogy tovább nyíljon az olló, még jobban szétfejlődjön egy ország” – részletezte Miklós Zoltán. Hozzátette, abban bízhatunk, hogy a helyzet lassan javulni fog, a nagy infrastrukturális projektek megvalósulnak, megépülnek az autópályák, elkészül a brassói repülőtér, ezek még jobban felhelyezik az ország különböző régióit – például Székelyföldet – a potenciális befektetők térképére, a beruházások pedig GDP-növekedést eredményeznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!