Szerdától nő a minimálbér

A módosítást a kormány által 2014 decemberében elfogadott kormányhatározat tartalmazza. Így július elsejétől óránként 6,225 lej jár majd a munkavállalóknak a heti átlagban számolt 168,667 ledolgozott óráért.

Nő a közúti bírság értéke

Nő július elsejétől a kiróható közúti bírság értéke, miután ettől az időponttól 1050 lejre emelik a minimálbért, így a büntetéspont is 105 lejre emelkedik. A KRESZ értelmében ugyanis a büntetőpont a mindenkori minimálbér 10 százalékának felel meg.

A minimálbér-emelésnek közel 1,5 millió munkavállaló lesz a haszonélvezője, közülük 490 ezer közalkalmazott, 980 ezren pedig a magánszférában dolgoznak. A vonatkozó jogszabályok értelmében ha valakit a kormány által garantált legkisebb fizetésnél alacsonyabb öszszegért alkalmaznak, az kihágásnak minősül, és 1000 és 2000 lej közötti bírsággal sújtható a munkaügyi felügyelők által.

A minimálbér-emelés egyébként alaposan megemeli a munkáltatók kiadásait, hiszen a 75 lejes fizetésemelés számukra 93 lej többletköltséget jelent, vagyis a cég számára az 1050 lejes fizetés tulajdonképpen 1292 lej kiutalását feltételezi – számolta ki az Avocatnet.ro. Eközben a minimálbérrel alkalmazott munkavállaló 777 lejt fog kézhez kapni a jelenlegi 724 lej után.

Az átlagbér 60 százalékát kérik

A minimálbér-növekedés csak akkor lehet valójában hatásos, ha egy folyamat része – szögezte le megkeresésünkre Bong Vilmos. Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei szervezetének elnöke kifejtette, hiába emelkedik most 75 lejjel a legkisebb fizetés, ha azután évekig ugyanazon a szinten „felejtik”. Emlékeztetett, a szakszervezetek célja, hogy a minimálbér elérje az országos átlagbér 60 százalékát, ez különben Románia által az EU-ban vállalt kötelezettség is.

„Ha a minimálbér eléri ezt a szintet, akkor valósul meg a megtermelt javak tisztességes elosztása, egy rendesen működő országban ez az arány érvényesül. Jelenleg ettől még messze állunk, hiszen a megemelt minimálbér sem több, mint az átlagbér 40 százaléka” – mondta Bong Vilmos.

Egy kis kronológia

A minimálbér szintjét kormányhatározattal szabják meg év végén a következő esztendőre. 2014-ben a 2013 novemberében elfogadott határozattal két szakaszban 50-50 lejjel nőtt a minimálbér, januártól 800 lejről 850 lejre, júliustól pedig 900 lejre emelkedett a kormány által garantált legkisebb fizetés. 2013-ban is két szakaszban emelték az összeget, előbb februárban 750 lejre, majd júliusban 800 lejre. 2012-ben a minimálbér 700 lej volt, 2011-ben pedig 670 lej.

Biztatónak tartja ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben növekedett ez az érték, és abban reménykedik, hogy a szakszervezetek további emelésről tudnak megegyezni a kormánnyal. Mint fogalmazott, igyekeznek minden szemszögből elfogadható megoldást találni: elfogadják, hogy a munkaadók számára túl nagy megerőltetést jelentene, ha egyszerre nagymértékben növekedne a legkisebb adható bér.

„Ha holnaptól megdupláznák a minimálbért, valószínű, a vállalkozók egy része kénytelen lenne alternatív megoldásokat keresni, négyórás, kétórás munkaprogramot vezetnének be, és újra elterjedne a feketemunka, ezért támogatjuk a folyamatos, kisebb mértékű emelést. Így a munkaadóknak is van idejük arra, hogy felkészüljenek” – szögezte le a szakszervezeti vezető, hangsúlyozva, hogy a „sokkoló megoldások” általában az egyik félnek nem jók.

A piacra kellene bízni?

„A 21. században a piacgazdálkodásnak, a kereslet-kínálatnak kellene érvényesülnie a munkaerőpiacon is, és nem mesterségesen kellene meghatározni a minimálbér értékét” – vallja eközben Édler András. Mint a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is felidézte, a 16. században, amikor egy-egy bányavidéken nem volt semmi más munkalehetőség, csak a bánya, a munkavállalóknak nem volt más esélyük, minthogy kiharcoltak egy minimálbért, de most már változatos az álláskínálat, sokkal nagyobb a mobilitás, ezért szerinte nem kellene mesterségesen megszabni a legkisebb fizetést.

„Ez egy kettős játék, egyetlen vállalkozás sem fejlődhet alkalmazottak nélkül, a vállalkozónak érdeke, hogy jó szakembert foglalkoztasson, és azt meg is tartsa. Természetes, hogy ha nem teljesít jól, akkor gyengébben fizeti, de az alkalmazott bármikor kérheti a munkája értékét, a fizetésemelést, és ha nem kapja meg, továbbállhat, viszont ha értékes munkaerő, ragaszkodik hozzá a munkáltató, inkább megfizeti” – ecsetelte a kamara elnöke.

Hasonlóképpen vélekedik Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója, aki szerint a túlzott centralizáció maradványa a minimálbér központilag történő meghatározása. Szerinte is egészségesebb gazdaságot eredményezne, ha a piac határozná meg a béreket, ha az elvégzett munkát reális értékben javadalmaznák.

„A munkáltatók megadják a minimálbért, de ez nem ösztönzi az alkalmazottakat arra, hogy többet dolgozzanak, hiszen tudják, hogy úgysem kapnak több fizetést” – fogalmazta meg tapasztalatait a szakember. Szerinte az állam inkább azért határozza meg a minimálbér mértékét, mert tudja, ez után az összeg után biztosan behajthatja az adókat, illetékeket. A munkaügyi szakember úgy látja, ha nem lenne ennyire elterjedt a minimálbérért alkalmazás, akkor nagyobb eséllyel lehetne itthon tartani a jól képzett munkaerőt, akik ilyen körülmények között tömegesen vállalnak munkát külföldön, mivel tudják, hogy itthon nem tudnak minimálbérnél többet megkeresni.

A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a minimálbér-emelés nyomán egyre több munkaadó lesz rászorulva az alkalmazáskor folyósított állami támogatásokra, így több különleges helyzetű munkavállaló helyezkedhet el – például a pályakezdők, a 45 év felettiek vagy a hátrányos helyzetű fiatalok.

Béremelés a közszférában: oxigénhez jut a tanügyi kisegítő személyzet

Augusztustól 12 százalékkal növelik a tanügyi kisegítő személyzet fizetését, illetve lehetővé teszik a helyi és megyei önkormányzatokban dolgozók bérének 12 százalékig terjedő értékkel történő emelését abban az esetben, ha a testület költségvetése ezt lehetővé teszi – a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet keddi ülésén fogadta el a kabinet.

Rovana Plumb munkaügyi miniszter szerint országos szinten mintegy 60 ezer oktatásban dolgozó személy lesz a béremelés haszonélvezője. Mint ismeretes a tanügyi kisegítő személyzet hátrányos megkülönböztetésére a Kovászna megyei Sanitas szakszervezet hívta fel a figyelmet, május végén tüntetést is szerveztek Bukarestben, az oktatási minisztérium előtt, nehezményezve, hogy a dadákra, kapusokra, karbantartókra, takarítókra nem vonatkozott az oktatásban márciustól alkalmazott 5 százalékos béremelés.

Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei szervezetének elnöke megkeresésünkre elmondta, részleges sikerként értékelik a 12 százalékos béremelést, ezáltal a tanügyi kisegítő személyzet „oxigénhez jut”. Hozzátette, július elsejétől megkapják a 75 lejes minimálbér-emelést, így az augusztustól alkalmazott, 12 százalékos fizetésemeléssel ez összesen 180 lejt, vagyis 20 százalékos növekedést jelent.

„Ősztől komoly tárgyalásokat kezdünk a közalkalmazottak fizetését szabályozó törvényről, meg kell szüntetni azt a diszkriminációt, hogy a közigazgatásban, a tanügyben, az egészségügyben dolgozók egy része néhány lejjel kap többet a minimálbérnél, például a tanügyi kisegítő személyzet nagy része szakképzett, ilyen alapon nagyobb bért kellene kapniuk” – szögezte le Vasile Neagovici. Emelhetik alkalmazottaik bérét a helyi és megyei önkormányzatok, de csak költségvetésük függvényében.