Hiába magasabb a bruttó fizetés, ha az adók megeszik a különbséget
Fotó: Orbán Orsolya
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak, holott a déli szomszédnál alacsonyabbak a bruttó fizetések. Egyetlen vigasz, hogy a száguldó infláció ellenére is jobb még a vásárlóerő Romániában, mint több európai államban.
2026. november 11., 20:562026. november 11., 20:56
2026. november 11., 20:562026. november 11., 20:56
A bruttó fizetések Romániában 2025-ben az Európai Unió átlagánál gyorsabb ütemben nőttek, folytatva ezzel az európai gazdaságokhoz viszonyított lemaradás ledolgozásának folyamatát. Mindazonáltal az adók és a társadalombiztosítási járulékok levonása után Romániában az EU-ban a legalacsonyabb az átlagos nettó bér, még Bulgáriától is elmarad, amely ország a bruttó bérek rangsorában az utolsó helyen áll – irányította rá a figyelmet a Profit.ro gazdasági és pénzügyi szakportál szerdán közzétett elemzésében.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó, kiigazított éves bruttó átlagbér Romániában 2025-ben 20 818 euróra rúgott, ami 7,3 százalékos növekedést jelent a 2024-ben regisztrált 19 397 eurós szinthez képest. Ugyanezen időszak alatt az Európai Unió átlaga 4,3 százalékkal, 39 800 euróról 41 500 euróra emelkedett.
Vagyis a romániai bérek három százalékponttal gyorsabban nőttek, mint az európai átlag. Ennek következtében a romániai és az uniós átlagbér aránya 2024-ben mért 48,7 százalékról 2025-ben 50,2 százalékra javult. Más szavakkal: míg 2024-ben a romániai bruttó átlagbér az európai átlag kevesebb mint felét tette ki, 2025-ben ez az arány meghaladta az 50 százalékos küszöböt.
Ahogy az elemzés is aláhúzza: a bérkülönbségek csökkenése hosszú távon is észrevehető. 2015-ben Romániában a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra kiigazított éves átlagbér 7051 euró volt, míg 2025-ben 20 818 euró. Az euróban kifejezett kumulált nominális növekedés körülbelül 195% volt, ami azt jelenti, hogy
A növekedés üteme azonban egyenetlen volt. 2020-ban az éves átlagbér 12 681 euró volt, 2022-re pedig elérte a 15 064 eurót. Ezt követően a növekedés folytatódott: 2023-ban 18 093 euró, 2024-ben 19 397 euró, 2025-ben pedig 20 818 euró volt az átlagos éves bér. Az elmúlt öt évben így az átlagos éves bér Romániában nominálisan, euróban számolva körülbelül 64 százalékkal nőtt.
2025-ben csak Bulgáriában (16 201 euró), Görögországban (18 772 euró) és Magyarországon (20 138 euró) regisztrált alacsonyabb értékeket.
Eközben, ha a régió többi országát is megvizsgáljuk: az éves átlagbér Lengyelországban 23 853 euró, Csehországban 25 755 euró, Horvátországban pedig 26 933 euró. A különbségek azt mutatják, hogy bár Románia csökkenti a lemaradást, a magasabb bérszintű gazdaságokhoz viszonyított távolság továbbra is jelentős.
És a helyzet még borúsabb, ha a nettó béreket, azaz azt a pénzt vizsgáljuk, amely az adók és a társadalombiztosítási járulékok befizetése után ténylegesen a munkavállalók kezében marad. Az éves nettó fizetés egy gyermektelen, egyedülálló, átlagbért kapó személy esetében Romániában 2025-ben 13 877 euró volt, ami az Európai Unió legalacsonyabb szintje.
évi 14 450 euróval. A különbség évi 573 euró, azaz havonta közel 48 euró a bolgár munkavállaló javára.
Magyarországon az éves átlagos nettó bér 15 432 euró, Lengyelországban 19 086 euró, Csehországban pedig 20 901 euró.
Az Európai Unió átlaga évi 29 954 euró, így a romániai nettó jövedelem az európai átlag körülbelül 46,3 százalékát teszi ki.
A Profit.ro úgy számol, hogy Romániában egy olyan munkavállaló, aki nem részesül adólevonásokban vagy adókedvezményekben, 25 százalékos nyugdíjjárulékot, 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást és 10 százalékos jövedelemadót fizet, amelyet a járulékok levonása után számítanak ki. Összességében ezek a kötelezettségek a bruttó bér 41,5 százalékát teszik ki, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló a bruttó bér 58,5 százalékát tartja meg.
Bulgáriában a munkavállaló által fizetendő társadalombiztosítási járulékok általában 13,78%, a 10 százalékos jövedelemadó pedig a járulékok levonása után kerül kiszámításra. A járulékplafon alatti jövedelmek esetében a munkavállaló így a bruttó bérének körülbelül 77,6 százalékát tartja meg. A különbség akkor is szembetűnő, ha az összes adót és járulékot a munkaerő teljes költségéhez viszonyítva elemezzük, beleértve a munkáltató által viselt terheket is. A Tax Foundation Europe 2025-re vonatkozó számításai szerint a munkaerőre nehezedő adóterhelés Romániában a teljes költség 42,79 százalékát tette ki, szemben a Bulgáriában mért 34,91 százalékkal. Ezért, bár Romániában magasabbak a bruttó bérek, mint Bulgáriában, az adórendszer csökkenti ezt az előnyt, még mielőtt a pénz a munkavállalókhoz eljutna.
A vásárlóerő-paritást figyelembe véve Románia az utolsó helyről a 24. helyre emelkedik az EU-ban. A nettó fizetések közötti különbségek csökkennek, ha figyelembe vesszük az egyes országokban érvényes áru- és szolgáltatásárakat.
A vásárlóerő-paritással kiigazított romániai átlagos éves nettó fizetés 22 098 PPS-t tesz ki; ez a számítási egység lehetővé teszi az egyes tagállamokban megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségének összehasonlítását.
de közvetlenül Horvátország (22 151 PPS) és Észtország (22 540 PPS) mögött marad.
Vagyis hiába Romániában a legalacsonyabb az euróban kifejezett átlagos nettó bér EU-s szinten, a helyi árak lehetővé teszik, hogy az átlagbért kapó munkavállaló többet vásárolhasson, mint három másik tagállamban.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaéy az Európai Unióban – derül ki ugyanakkor az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Az uniós átlag 29,2 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 30 százalékkal.
Az EU egészében javult a helyzet az elmúlt évtizedben: 2015-höz képest 8,2 százalékponttal csökkent azok aránya, akik nem tudtak volna megbirkózni egy váratlan kiadással.
Ennél magasabb, 41,8 százalékos arányt csak Görögországban mértek, az uniós átlag 9,2 százalék volt.
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a jelzáloghitel- vagy lakbérhátralék önmagában Romániában ritka, mindössze a lakosság 0,5 százalékát érintette. Az Eurostat szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a romániai lakosság nagyon kis része él jelzáloghitellel terhelt vagy bérelt lakásban, a jelzáloghiteles lakástulajdonosok aránya például mindössze 1,1 százalék volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
Hétfőn 00 óra 42 perckor megkezdték a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának az újraindítását, és várhatóan kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Lassan szertefoszlik a romániai olcsó munkaerő, bércsoda mítosza. Bár a fizetések nominálisan még alacsonyak, a gyenge termelékenység és a csekély hozzáadott érték miatt a nyugati vállalatoknak Magyarországon sokkal jobban megéri befektetni.
Az ukrán Automagistral Pivden építőipari vállalat bejelentette, hogy készül a munkálatok megkezdésére a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út 1. szakaszán, ahol a tervek szerint 2027 tavaszán kezdődik a munka.
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
Az energiaforrások diverzifikálásával, a tárolókapacitások bővítésével, a villamosenergia-hálózat és a regionális összeköttetések fejlesztésével, valamint a Neptun Deep révén csökkentené a kormány Románia energiafüggőségét – jelentette ki a kormányfő.
Legtöbb 15 ezer lejes támogatást igényelhetnek magánszemélyek a megújuló forrásokból származó villamos energia tárolására szolgáló rendszerek telepítéséhez; a 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án kezdődik a jelentkezés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!