Fotó: Pinti Attila
„Egyértelmű, hogy a dízelgépkocsik nagyobb megterhelést jelentenek a szennyezés szempontjából, mint a benzines autók, ezért az európai rendelkezések is elmozdultak abba az irányba, hogy lassan háttérbe szorítsák, majd valamikor teljesen megszüntessék a dízelmotorok gyártását” – szögezte le a Krónika megkeresésére Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.
2021. március 27., 19:412021. március 27., 19:41
Szép Róbertet annak kapcsán kérdeztük, hogy első romániai városként Brassó kitilthatja a dízelautókat. A Cenk alatti megyeszékhely vezeti azoknak a romániai városoknak a toplistáját, amelyek a legtöbbet tesznek a légszennyezettség visszaszorítása érdekében, a lehetséges 10 pontból viszont Brassónak is csak 4,8-at sikerült megszereznie. Allen Coliban polgármester számos további intézkedést tervez, egyebek mellett arról is kikéri a lakosság véleményét, kitiltsák-e a dízelautókat a városból.
Kikéri a brassói lakosság véleményét Allen Coliban polgármester annak kapcsán, hogy több európai nagyvároshoz hasonlóan kitiltsák-e a dízel autókat a Cenk alatti városból.
Mint Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára lapunknak részletezte, európai viszonylatban jelenleg még zajlik a vita ebben a témában, munkacsoport foglalkozik az Unió szintjén a dízelautók környezeti terhelésével, ám
A szakember rámutatott, ha megszületik a konszenzus, Románia is lépni fog ezen a téren, ám addig egy sor más lehetőség is van arra, hogy a hatóságok csökkentsék a levegő szennyezettségét.
Szép Róbert meglátása szerint jelenleg a gépkocsiforgalom jelenti az egyik legnagyobb szennyezőforrást, elsősorban a városokban. Az autók kétféleképpen is szennyeznek: közvetlen módon a kipufogógázzal, gumiabroncsok kopásából származó részecskékkel és az úttestről felvert, úgynevezett reszuszpendált porral is, ami szintén bekerül a légkörbe.
A környezetvédelmi minisztérium – partnerségben a helyi rendőrségekkel – ellenőrzi az építőtelepeket is, hiszen ha az építkezési hulladékot nem megfelelően kezelik, rengeteg por kerül a levegőbe, de a gépkocsik is beviszik a kerekeiken a lakott területekre, növelve a szállópor-koncentrációt.
Másrészt a városoknak sajátos mikroklímájuk van, a tömbházak között a levegő stabilabb, magasabb a hőmérséklet, és ezek mind-mind hozzájárulnak a szennyezés mértékének növeléséhez azzal, hogy a talaj szintjén tartják a szállóport. Egyes városokban, Bukarestben, Brassóban vagy éppen a Csíki-medencében ezt még tetézi a hőinverzió jelensége, amikor még a minimális szennyezés esetén is felhalmozódik a szállópor a levegőben.
– mondja a környezetvédelmi szakember.
Fotó: Haáz Vince
Az államtitkár szerint az önkormányzatok a forgalmi stratégiákba, a mobilitási tervekbe foglalhatják a szennyezés csökkentésére hozott javaslataikat, elképzeléseiket, a forgalom hatékony átszervezése pedig sok esetben eredményesen csökkentheti a levegő szennyezését.
– ecsetelte a lehetséges megoldásokat Szép Róbert.
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy sok városnak még ma sincs terelőútja, vagy amit húsz évvel ezelőtt építettek, azt időközben „bekebelezte” a város, tehát újakat kell építeni. „A környezetvédelmi minisztérium programjai – mint a roncsautóprogramok – azáltal nagyobb támogatást nyújtanak a hibrid, illetve az elektromos gépkocsik vásárlására, a töltőállomások telepítésére, mind a gépkocsipark kizöldítését célozzák. Ugyanakkor a városok saját hatáskörükön belül is tudnak hozni intézkedéseket, például, hogy a bizonyítottan nagyon szennyező gépkocsikat kitiltják egyes városrészekből, például a belvárosból” – húzta alá Szép Róbert.
Mint mondta, erre vannak európai példák, léteznek olyan városok, ahol különböző színekkel jelzik, mennyire szennyező a gépkocsi, majd azt is, hogy a különböző besorolású autók melyik városrészekben közlekedhetnek. „Az önkormányzatok kötelezettsége a levegőminőségi tervek elkészítése. Ez nem mindenhol valósult meg, holott ez is egy eszköz a helyi döntéshozók kezében, hogy különböző helyi határozatokkal, rendeletekkel óvják, vagy éppen javítsák a levegő minőségét.
Az önkormányzatok a rendezési tervekkel is befolyásolhatják a szennyezés mértékét, például minél inkább kiszorítva az ipart a város területéről” – összegzett Szép Róbert, hangsúlyozva, a levegő szennyezését nagymértékben okozzák a gépkocsik, és mivel a szennyezés káros az emberek egészségi állapotára, fontos célkitűzés ennek a csökkentése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!