Fotó: Pinti Attila
„Egyértelmű, hogy a dízelgépkocsik nagyobb megterhelést jelentenek a szennyezés szempontjából, mint a benzines autók, ezért az európai rendelkezések is elmozdultak abba az irányba, hogy lassan háttérbe szorítsák, majd valamikor teljesen megszüntessék a dízelmotorok gyártását” – szögezte le a Krónika megkeresésére Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.
2021. március 27., 19:412021. március 27., 19:41
Szép Róbertet annak kapcsán kérdeztük, hogy első romániai városként Brassó kitilthatja a dízelautókat. A Cenk alatti megyeszékhely vezeti azoknak a romániai városoknak a toplistáját, amelyek a legtöbbet tesznek a légszennyezettség visszaszorítása érdekében, a lehetséges 10 pontból viszont Brassónak is csak 4,8-at sikerült megszereznie. Allen Coliban polgármester számos további intézkedést tervez, egyebek mellett arról is kikéri a lakosság véleményét, kitiltsák-e a dízelautókat a városból.
Kikéri a brassói lakosság véleményét Allen Coliban polgármester annak kapcsán, hogy több európai nagyvároshoz hasonlóan kitiltsák-e a dízel autókat a Cenk alatti városból.
Mint Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára lapunknak részletezte, európai viszonylatban jelenleg még zajlik a vita ebben a témában, munkacsoport foglalkozik az Unió szintjén a dízelautók környezeti terhelésével, ám
A szakember rámutatott, ha megszületik a konszenzus, Románia is lépni fog ezen a téren, ám addig egy sor más lehetőség is van arra, hogy a hatóságok csökkentsék a levegő szennyezettségét.
Szép Róbert meglátása szerint jelenleg a gépkocsiforgalom jelenti az egyik legnagyobb szennyezőforrást, elsősorban a városokban. Az autók kétféleképpen is szennyeznek: közvetlen módon a kipufogógázzal, gumiabroncsok kopásából származó részecskékkel és az úttestről felvert, úgynevezett reszuszpendált porral is, ami szintén bekerül a légkörbe.
A környezetvédelmi minisztérium – partnerségben a helyi rendőrségekkel – ellenőrzi az építőtelepeket is, hiszen ha az építkezési hulladékot nem megfelelően kezelik, rengeteg por kerül a levegőbe, de a gépkocsik is beviszik a kerekeiken a lakott területekre, növelve a szállópor-koncentrációt.
Másrészt a városoknak sajátos mikroklímájuk van, a tömbházak között a levegő stabilabb, magasabb a hőmérséklet, és ezek mind-mind hozzájárulnak a szennyezés mértékének növeléséhez azzal, hogy a talaj szintjén tartják a szállóport. Egyes városokban, Bukarestben, Brassóban vagy éppen a Csíki-medencében ezt még tetézi a hőinverzió jelensége, amikor még a minimális szennyezés esetén is felhalmozódik a szállópor a levegőben.
– mondja a környezetvédelmi szakember.
Fotó: Haáz Vince
Az államtitkár szerint az önkormányzatok a forgalmi stratégiákba, a mobilitási tervekbe foglalhatják a szennyezés csökkentésére hozott javaslataikat, elképzeléseiket, a forgalom hatékony átszervezése pedig sok esetben eredményesen csökkentheti a levegő szennyezését.
– ecsetelte a lehetséges megoldásokat Szép Róbert.
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy sok városnak még ma sincs terelőútja, vagy amit húsz évvel ezelőtt építettek, azt időközben „bekebelezte” a város, tehát újakat kell építeni. „A környezetvédelmi minisztérium programjai – mint a roncsautóprogramok – azáltal nagyobb támogatást nyújtanak a hibrid, illetve az elektromos gépkocsik vásárlására, a töltőállomások telepítésére, mind a gépkocsipark kizöldítését célozzák. Ugyanakkor a városok saját hatáskörükön belül is tudnak hozni intézkedéseket, például, hogy a bizonyítottan nagyon szennyező gépkocsikat kitiltják egyes városrészekből, például a belvárosból” – húzta alá Szép Róbert.
Mint mondta, erre vannak európai példák, léteznek olyan városok, ahol különböző színekkel jelzik, mennyire szennyező a gépkocsi, majd azt is, hogy a különböző besorolású autók melyik városrészekben közlekedhetnek. „Az önkormányzatok kötelezettsége a levegőminőségi tervek elkészítése. Ez nem mindenhol valósult meg, holott ez is egy eszköz a helyi döntéshozók kezében, hogy különböző helyi határozatokkal, rendeletekkel óvják, vagy éppen javítsák a levegő minőségét.
Az önkormányzatok a rendezési tervekkel is befolyásolhatják a szennyezés mértékét, például minél inkább kiszorítva az ipart a város területéről” – összegzett Szép Róbert, hangsúlyozva, a levegő szennyezését nagymértékben okozzák a gépkocsik, és mivel a szennyezés káros az emberek egészségi állapotára, fontos célkitűzés ennek a csökkentése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!