Fotó: Pinti Attila
„Egyértelmű, hogy a dízelgépkocsik nagyobb megterhelést jelentenek a szennyezés szempontjából, mint a benzines autók, ezért az európai rendelkezések is elmozdultak abba az irányba, hogy lassan háttérbe szorítsák, majd valamikor teljesen megszüntessék a dízelmotorok gyártását” – szögezte le a Krónika megkeresésére Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.
2021. március 27., 19:412021. március 27., 19:41
Szép Róbertet annak kapcsán kérdeztük, hogy első romániai városként Brassó kitilthatja a dízelautókat. A Cenk alatti megyeszékhely vezeti azoknak a romániai városoknak a toplistáját, amelyek a legtöbbet tesznek a légszennyezettség visszaszorítása érdekében, a lehetséges 10 pontból viszont Brassónak is csak 4,8-at sikerült megszereznie. Allen Coliban polgármester számos további intézkedést tervez, egyebek mellett arról is kikéri a lakosság véleményét, kitiltsák-e a dízelautókat a városból.
Kikéri a brassói lakosság véleményét Allen Coliban polgármester annak kapcsán, hogy több európai nagyvároshoz hasonlóan kitiltsák-e a dízel autókat a Cenk alatti városból.
Mint Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára lapunknak részletezte, európai viszonylatban jelenleg még zajlik a vita ebben a témában, munkacsoport foglalkozik az Unió szintjén a dízelautók környezeti terhelésével, ám
A szakember rámutatott, ha megszületik a konszenzus, Románia is lépni fog ezen a téren, ám addig egy sor más lehetőség is van arra, hogy a hatóságok csökkentsék a levegő szennyezettségét.
Szép Róbert meglátása szerint jelenleg a gépkocsiforgalom jelenti az egyik legnagyobb szennyezőforrást, elsősorban a városokban. Az autók kétféleképpen is szennyeznek: közvetlen módon a kipufogógázzal, gumiabroncsok kopásából származó részecskékkel és az úttestről felvert, úgynevezett reszuszpendált porral is, ami szintén bekerül a légkörbe.
A környezetvédelmi minisztérium – partnerségben a helyi rendőrségekkel – ellenőrzi az építőtelepeket is, hiszen ha az építkezési hulladékot nem megfelelően kezelik, rengeteg por kerül a levegőbe, de a gépkocsik is beviszik a kerekeiken a lakott területekre, növelve a szállópor-koncentrációt.
Másrészt a városoknak sajátos mikroklímájuk van, a tömbházak között a levegő stabilabb, magasabb a hőmérséklet, és ezek mind-mind hozzájárulnak a szennyezés mértékének növeléséhez azzal, hogy a talaj szintjén tartják a szállóport. Egyes városokban, Bukarestben, Brassóban vagy éppen a Csíki-medencében ezt még tetézi a hőinverzió jelensége, amikor még a minimális szennyezés esetén is felhalmozódik a szállópor a levegőben.
– mondja a környezetvédelmi szakember.
Fotó: Haáz Vince
Az államtitkár szerint az önkormányzatok a forgalmi stratégiákba, a mobilitási tervekbe foglalhatják a szennyezés csökkentésére hozott javaslataikat, elképzeléseiket, a forgalom hatékony átszervezése pedig sok esetben eredményesen csökkentheti a levegő szennyezését.
– ecsetelte a lehetséges megoldásokat Szép Róbert.
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy sok városnak még ma sincs terelőútja, vagy amit húsz évvel ezelőtt építettek, azt időközben „bekebelezte” a város, tehát újakat kell építeni. „A környezetvédelmi minisztérium programjai – mint a roncsautóprogramok – azáltal nagyobb támogatást nyújtanak a hibrid, illetve az elektromos gépkocsik vásárlására, a töltőállomások telepítésére, mind a gépkocsipark kizöldítését célozzák. Ugyanakkor a városok saját hatáskörükön belül is tudnak hozni intézkedéseket, például, hogy a bizonyítottan nagyon szennyező gépkocsikat kitiltják egyes városrészekből, például a belvárosból” – húzta alá Szép Róbert.
Mint mondta, erre vannak európai példák, léteznek olyan városok, ahol különböző színekkel jelzik, mennyire szennyező a gépkocsi, majd azt is, hogy a különböző besorolású autók melyik városrészekben közlekedhetnek. „Az önkormányzatok kötelezettsége a levegőminőségi tervek elkészítése. Ez nem mindenhol valósult meg, holott ez is egy eszköz a helyi döntéshozók kezében, hogy különböző helyi határozatokkal, rendeletekkel óvják, vagy éppen javítsák a levegő minőségét.
Az önkormányzatok a rendezési tervekkel is befolyásolhatják a szennyezés mértékét, például minél inkább kiszorítva az ipart a város területéről” – összegzett Szép Róbert, hangsúlyozva, a levegő szennyezését nagymértékben okozzák a gépkocsik, és mivel a szennyezés káros az emberek egészségi állapotára, fontos célkitűzés ennek a csökkentése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!