Hirdetés

Székely nadrág Ukrajnában?

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Bővíti hazai üzletláncait, emellett Ukrajnában is nyitna boltokat a több mint 600 alkalmazottat foglalkoztató kézdivásárhelyi Secuiana Rt. Az idén 40 éves nadrággyár öltöztette a román olimpikonokat is. A hazai üzletlánc bővítése mellett Ukrajnában is nyitna boltokat a kézdivásárhelyi Secuiana Rt. nadrággyár – adta hírül Dobra László, a vállalat igazgatója. Akárcsak az előző években, a Secuiana az ország négy legnagyobb bevásárlóközpont-hálózatának, a Carrefour, Cora, az Auchan és a Real hipermarketeiben nyitott boltokat, ez a fejlesztés évi tíz-tizenkét új üzlettel tovább folytatódik a közeljövőben, a határon túl is, közölte az igazgató.

Gyergyai Csaba

Gyergyai Csaba

2008. augusztus 12., 00:002008. augusztus 12., 00:00

„Az a tervünk, hogy az üzletláncok fejlődésével párhuzamosan mi is mindenhol megjelenünk, utcai boltokat viszont nem kívánunk nyitni” – mondta a Krónikának Dobra László. 
Mint mondta, a kézdivásárhelyi nadrággyár tavalyi üzleti forgalma 7,4 millió euróra rúgott, amit idén 8,4 millió euróra szeretnének növelni. Dobra szerint ebben az esztendőben 13–15 százalékos profitemelkedést szeretnének megvalósítani.
Bár 2004-ben még csak két boltja volt, Kézdivásárhelyen és Konstancán, a nadrággyár ma már 29 romániai nagyvárosban működtet saját üzletet, ugyanakkor további öt helyszínen franchise-rendszerben is forgalmazzák termékeiket. Idén 10 újabb szaküzlet megnyitását tervezik, ezekben a Secuiana márkanevével fémjelzett, Adam’s név alatt futó, a felső középréteg számára készült teljes ruhakollekciókat árusítanak. A nadrágokat továbbra is a kézdivásárhelyi gyárban készítik, míg az Adam’s márka többi kellékét – zakókat, ingeket, nyakkendőket, trikókat – hazai és külföldi partnergyárakban varratják. Jelenleg saját üzlethálózatukban értékesítik termékeik mintegy 60 százalékát, a többit exportálják.
A Secuiana kézdivásárhelyi gyárában több mint 500 háromszékit foglalkoztatnak, emellett a cég mintegy 160 személynek adott munkát az országszerte nyitott üzletekben. 
Az idén fennállásának 40. évét ünneplő gyárat 1968-ban kezdték építeni Kézdivásárhelyen, a tulajdonképpeni termelés rá egy évre indult be. Az első években különböző próbálkozások voltak, többféle terméket készítettek. 1973-tól tértek át a nadrággyártásra, s ez lett a kizárólagos profil, főleg exportra, a nyugati piacra gyártottak. 1989-ig a Secuianának sikerült egy jól kiérdemelt hírnévre szert tennie, minőségi termékeivel helytállt a nyugati piacon. Az országos készruhaipari piacon szintén megbecsülésnek örvendett. Ezek a tényezők segítették hozzá ahhoz, hogy az 1989-es változások után sikeresen tudjanak alkalmazkodni a szabad piachoz, illetve a piacgazdasághoz. A gyár magánosítása 1992-ben történt, ekkor jött létre a Secuiana Rt. Az alkalmazottak és a vezetőség vásárolta fel a részvényeket. A magánosítás után a gyár rohamos fejlődésnek indult, évente több mint egymillió márkát fordítottak csak a Secuiana Rt. fejlesztésére, és korszerűsítették a gyártási folyamatot is. Ebben az időszakban 50 kilométeres körzetben új nadrággyárak jelentek meg, Esztelneken, Bereckben, Sepsiszentgyörgyön. 2004-ben, a csúcsidőben tizenhárom nadrágtermelő cég működött, ami évi hétmillió darab nadrágot jelentett. Ebből a jobb időkben a Secuiana Rt. és leányvállalatai évi kétmillió-nyolcszázezret készítettek. Miután felújították a Secuianát, létrejött a Secuiana-csoport. Első leányvállalata 1994-ben a berecki Seconf Rt. volt, azután következett a szállítóvállalat, a Secuiana Trans. A következő lépés 1999-ben történt, amikor a nőinadrág-termelést egy önálló gyárba költöztették át. Így jött létre az S’Mode Rt. az egykori tejgyár épületében. A dolgozói létszám szempontjából a csúcsot az 1999-es esztendő jelentette, amikor 2500 alkalmazottat foglalkoztatott a nadrággyár. Tudni kell még, hogy a Kézdivásárhelyen készült ruhákban vonultak fel a pekingi olimpia nyitógáláján a román válogatott férfi sportolói is. Az ötkarikás játékokon részt vevő 122 versenyző felvonuló-, utazó- és szabadidős ruháit a céhes városbeli vállalat munkatársai készítették.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

Hirdetés
2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
Hirdetés
Hirdetés