Székely nadrág Ukrajnában?

„Az a tervünk, hogy az üzletláncok fejlődésével párhuzamosan mi is mindenhol megjelenünk, utcai boltokat viszont nem kívánunk nyitni” – mondta a Krónikának Dobra László. 
Mint mondta, a kézdivásárhelyi nadrággyár tavalyi üzleti forgalma 7,4 millió euróra rúgott, amit idén 8,4 millió euróra szeretnének növelni. Dobra szerint ebben az esztendőben 13–15 százalékos profitemelkedést szeretnének megvalósítani.
Bár 2004-ben még csak két boltja volt, Kézdivásárhelyen és Konstancán, a nadrággyár ma már 29 romániai nagyvárosban működtet saját üzletet, ugyanakkor további öt helyszínen franchise-rendszerben is forgalmazzák termékeiket. Idén 10 újabb szaküzlet megnyitását tervezik, ezekben a Secuiana márkanevével fémjelzett, Adam’s név alatt futó, a felső középréteg számára készült teljes ruhakollekciókat árusítanak. A nadrágokat továbbra is a kézdivásárhelyi gyárban készítik, míg az Adam’s márka többi kellékét – zakókat, ingeket, nyakkendőket, trikókat – hazai és külföldi partnergyárakban varratják. Jelenleg saját üzlethálózatukban értékesítik termékeik mintegy 60 százalékát, a többit exportálják.
A Secuiana kézdivásárhelyi gyárában több mint 500 háromszékit foglalkoztatnak, emellett a cég mintegy 160 személynek adott munkát az országszerte nyitott üzletekben. 
Az idén fennállásának 40. évét ünneplő gyárat 1968-ban kezdték építeni Kézdivásárhelyen, a tulajdonképpeni termelés rá egy évre indult be. Az első években különböző próbálkozások voltak, többféle terméket készítettek. 1973-tól tértek át a nadrággyártásra, s ez lett a kizárólagos profil, főleg exportra, a nyugati piacra gyártottak. 1989-ig a Secuianának sikerült egy jól kiérdemelt hírnévre szert tennie, minőségi termékeivel helytállt a nyugati piacon. Az országos készruhaipari piacon szintén megbecsülésnek örvendett. Ezek a tényezők segítették hozzá ahhoz, hogy az 1989-es változások után sikeresen tudjanak alkalmazkodni a szabad piachoz, illetve a piacgazdasághoz. A gyár magánosítása 1992-ben történt, ekkor jött létre a Secuiana Rt. Az alkalmazottak és a vezetőség vásárolta fel a részvényeket. A magánosítás után a gyár rohamos fejlődésnek indult, évente több mint egymillió márkát fordítottak csak a Secuiana Rt. fejlesztésére, és korszerűsítették a gyártási folyamatot is. Ebben az időszakban 50 kilométeres körzetben új nadrággyárak jelentek meg, Esztelneken, Bereckben, Sepsiszentgyörgyön. 2004-ben, a csúcsidőben tizenhárom nadrágtermelő cég működött, ami évi hétmillió darab nadrágot jelentett. Ebből a jobb időkben a Secuiana Rt. és leányvállalatai évi kétmillió-nyolcszázezret készítettek. Miután felújították a Secuianát, létrejött a Secuiana-csoport. Első leányvállalata 1994-ben a berecki Seconf Rt. volt, azután következett a szállítóvállalat, a Secuiana Trans. A következő lépés 1999-ben történt, amikor a nőinadrág-termelést egy önálló gyárba költöztették át. Így jött létre az S’Mode Rt. az egykori tejgyár épületében. A dolgozói létszám szempontjából a csúcsot az 1999-es esztendő jelentette, amikor 2500 alkalmazottat foglalkoztatott a nadrággyár. Tudni kell még, hogy a Kézdivásárhelyen készült ruhákban vonultak fel a pekingi olimpia nyitógáláján a román válogatott férfi sportolói is. Az ötkarikás játékokon részt vevő 122 versenyző felvonuló-, utazó- és szabadidős ruháit a céhes városbeli vállalat munkatársai készítették.