Székely munkavállalók az Iraki Kurdisztánban

A megadott telefonszámokon érdeklődtünk a munkalehetőségről, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hányan vállalják, hogy arab országban, a háborús övezet közelében dolgozzanak. Az első hívásunkra egy hölgy jelentkezett, de nem mutatkozott be, és beszélgetésünk után sem vállalta nevét.

„Sokan érdeklődtek már a munkaajánlat iránt. Ellentétben más szezonális külföldi munkákkal, az erbíli munkára a szerződés hat hónapra szól, ez sokaknak jobban megfelel, mint a rövidebb határidejű tevékenységek. De azt is tudni kell, hogy bármikor hazajöhet az, aki nem elégedett” – részletezte a nevét nem vállaló hölgy. Tőle tudtuk meg, hogy a korábbi években is sokan kiutaztak Irakba dolgozni, Gyergyószentmiklósról például több mint százan vállaltak ott munkát.

Csíkszeredában a napokban megjelent hirdetés nyomán pedig már tízen is érdeklődtek. „Szándékosan nem írtuk ki a hirdetésbe, hogy Irak, mert akkor kevesebben jelentkeznének” – magyarázta a „diszpécser”.

Arra a kérdésre, hogy mennyire biztonságos Erbílben dolgozni, azt felelte, a munkásokat külön telephelyre viszik, ahol vigyáznak a biztonságukra. „Valamivel nagyobb a veszély, mint az európai országokban, de eddig nem volt semmilyen probléma a munkavállalókkal, többnyire békés övezet Erbíl” – mondta. Ám azt is hozzátette, hogy mindenki saját felelősségére utazik ki.

Irakról a tévéhírekben

„Sokan a tévéhíradókból szűrnek le téves, vagy kevésbé téves információkat Irakról, de az én személyes tapasztalatom az, hogy Erbílben nagyon vendégszeretőek az emberek, én is jártam kint, és az édesanyám már régóta ott dolgozik” – mesélte egy másik, szintén neve elhallgatását kérő hölgy, akinek telefonszámát egy hasonló álláshirdetésből kerestük ki.

Mint megtudtuk, naponta húsznál is többen felhívják, olyan nagy az érdeklődés az iraki munka iránt. „Az utazáshoz útlevél kell, a repülőjegyet, a szállást, az egészségügyi vizsgálatot biztosítják, fizetésként 750 dollárt kínálnak” – sorolta. Hozzátette: általában amerikai olajipari vállalatoknál tudják elhelyezni a munkavállalókat. Nemcsak takarító személyzetet, hanem sofőröket és építkezésben jártas embereket is keresnek.

Közvetett munkaközvetítés

Korábban az egykori magyarországi Toifor Hungary Kft. (jelenlegi nevén a Xeless Kft.) közvetítette a székelyföldi munkaerőt Irakba, a 2000-es években, az iraki háború idején a jelentkezőknek főként amerikai katonai bázisokon kellett takarítaniuk.

A vállalkozás romániai irodája egy éve megszűnt, viszont Győry Judittól, a cég munkatársától megtudtuk: jelenleg is van kapcsolattartójuk Irakban, aki továbbra is toboroz munkaerőt a Székelyföldről. „Segítünk a jelentkezők kiutaztatásában, de nem tartjuk közvetlenül a kapcsolatot a munkavállalókkal, számukra a szállást és egyéb szolgáltatást a foglalkoztató cég intézi” – mondta Győry Judit.

Erbílbe saját szakállra

Csütörtök este érkezhetett meg Erbílbe az a két csíkszeredai fiatal – két Bákó megyei társukkal együtt – akik saját szakállra, saját zsebből utaztak ki az észak-iraki városba. „Gipszkartonozni megyünk ki, havi 1600 dollárt ígértek a munkánkért” – osztotta meg velünk az egyik csíki fiatal. Arra a kérdésre, hogy miért vállalnak messzi idegen országban munkát, azt felelte, hogy itthon, a tél beálltával az építkezésben dolgozók közül sokan munka nélkül maradnak, ezért jól jönnek a külföldi pénzkereseti lehetőségek.

Szintén névtelenül nyilatkozott lapunknak az csíkszeredai idős férfi, aki elmondta, Irak fővárosában, a bagdadi amerikai katonai bázison dolgozott több mint három és fél évet. Átlagban kétezer dollárt keresett havonta, de ezzel együtt veszélyeket is rejtett magában a munka.

„Néha belövések történtek (az iszlám állam katonái lőttek a bázisra ), és ha a bázison kívül kellett mennünk, akkor fegyveres katonák kísértek ki” – mesélte. Bagdad ugyan messze esik Erbíltől, viszont az Iraki Kurdisztán fővárosától nyolcvan kilométerre található Moszulban jelenleg is zajlanak fegyveres harcok.

Amit Erbílről tudni kell

Erbíl város 2003. óta Irak autonóm területének, az Iraki Kurdisztánnak fővárosa, Irak északi felében található. Az iraki háború után a kurdok átvették az ellenőrzést, és létrehozták az Iraki Kurdisztánt, saját elnökkel, parlamenttel, kormánnyal és hadsereggel.

„A gazdaság a kőolaj kitermelésére épül. Kirkuk városa a környékén lévő olajmezők miatt fontos, de a helyi szunnita arabok és kurdok között jelentős etnikai feszültség is van” – írja a Wikipedia. 2014-ben az iraki Kurdisztán vezetője, Maszúd Barzáni felkérte a parlamentet, hogy készítse elő a terület függetlenségi népszavazását.