Fotó: Ifj. Haáz Sándor
ami pedig a kormányhatározat értelmében csupán az igen alacsony jövedelműeket illeti meg.
„A téli hónapokban közel 180 ezer Hargita megyei lakosnak utaltunk ki fűtéspótlékot. Ez a szám pedig a 326 222 lélekszámú megyében a lakosság 55 százalékát teszi ki. Tehát ennyien élnek olyan háztartásokban, ahol az egy főre eső havi jövedelem 500 és 615 lej között mozog” – részletezte Lukács Erzsébet. Mint tájékoztatott, összesen 17,6 millió lejt utaltak ki fűtéspótlékra, amelyből 2,6 millió villamosenergiával, 4,5 millió földgázzal, míg 10,4 millió lej fával, szénnel vagy kőolajalapú üzemanyaggal fűtő családok számára ment.
Mindeddig különben csak a februári fűtéspótlékot folyósították, a márciusi kifizetésekre költségvetés-kiegészítést kellett igényelniük a munkaügyi minisztériumtól. Ugyanis a sokak által „kis Szibériaként” emlegetett megyében novemberben már kénytelenek begyújtani a lakosok, és márciusban még mindig fűteniük kell, hisz az öt hónapig tartó fagy csak az év harmadik hónapjának végén kezd enyhülni.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint a Hargita megyeiek februári nettó átlagbére alig 780 lej volt, míg az országos nettó átlagbér elérte az 1134 lejt, a bukarestiek pedig nettó értékben 1555 lejt kerestek. A 2007-es évet nettó átlagbér tekintetében a székely megye az utolsó helyen zárta. Míg 2006-ban a 38. helyen állt, a tavalyi csupán 13 százalékos béremelkedési rátával négy helyet csúszott
vissza, sereghajtóvá válva. A 2007-es országos átlagbér 313 euró, a bukaresti pedig 430 euró volt, a hargitaiak nettó átlagkeresete 210 euróra rúgott. Ez pedig kevesebb, mint a bukaresti fizetések fele, s az országos átlagnak is alig 67 százalékára rúg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok