2009. október 07., 09:272009. október 07., 09:27
Az előző évekhez hasonló arányban szerepelnek a Románia leggazdagabb üzletembereit rangsoroló toplistán magyar vállalkozók, volt azonban, akinek alaposan megtépázta vagyonát a gazdasági válság, mások viszont egyenesen nyereségesen kerültek ki a krízis első időszakából. Az Adevărul napilap munkatársai által idén másodízben összeállított, ám először a Forbes-brand alatt futó 500-as toplistára összesen 16 magyar üzletember került fel, közülük öten szerepelnek a száz leggazdagabb romániai között.
A romániai magyarság szempontjából a legnagyobb vesztes egyértelműen a nagyváradi Teszári Zoltán, az RCS & RDS kábeltelevízió- és internet-szolgáltató vállalat többségi tulajdonosa, akinek vagyona ugyan 500 millió euról 400 millió euróra zsugorodott, de változatlanul ő maradt a leggazdagabb romániai magyar üzletember.
Az „arcnélküli” vállalkozó – mivel senkinek nem engedi meg, hogy fényképet készítsen róla, s nem is mutatkozik nyilvános rendezvényeken – egy óriási hitel miatt veszített ekkora összeget. 2007-ben ugyanis, amikor beindult a külföldi terjeszkedés, illetve elnyerte a 3G szolgáltatásra feljogosító licencet is, Romániában rekordnak számító értékű, összesen 500 millió eurós bankkölcsönt vett fel nemzetközi hitelintézetektől.
A gazdasági válság azonban már a tavalyi év második felében lassított a korábbi erőteljes bővülésen, ami miatt 2008 végére a vállalat 613 millió eurós adósságot halmozott fel, miközben üzleti forgalma alig 387 millió euróra rúgott. Idén azonban úgy tűnik, ismét jóra fordultak a dolgok, az első fél év után az üzleti forgalom bővülésének gyorsulásáról számoltak be.
| Verestóy Attila |
Ha összegben nem is, de számarányosan ennél jóval nagyobb veszteséget hozott a válság Verestóy Attila székelyudvarhelyi vállalkozónak. Az RMDSZ-es szenátor a tavalyhoz hasonlóan a második leggazdagabb magyar, vagyona azonban alig 100 millió euróra rúg a tavalyi 250 millió euróhoz viszonyítva. Az összeg java része a tőzsdén ment el, hisz míg a politikusnak 2007 végén 84 millió lejes tőzsdei portfóliója volt, addig ez 2008 végére 18,7 millió lejre apadt.
Közel 100 millió eurós veszteséget regisztrált a tavalyhoz hasonlóan harmadik helyezett Mudura Sándor nagyváradi vállalkozó is, akinek vagyona most 60-63 millió euróra rúg.
A váradi Lotus Pláza tulajdonosa azonban nem áll le a fejlesztésekkel, most egy hatalmas szórakoztatóközpontot kíván kialakítani a bevásárlóközpont közelében.
| Mudura Sándor |
Szintén harmadik helyre sorolható be a kolozsvári Urasi Béla, akinek vagyona a tavalyi ötödik helyhez elegendő 65-70 millióról 60-63 millió euróra apadt. Az üzletember a 90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba.
Ma övé Kolozsvár – de talán egész Erdély – legdrágább lakása, a botanikus kert melletti ingatlant 3 millió euróra értékelik a szakértők. Az Astral eladásából származó hatalmas pénzösszeget üzlettársaival együtt nagyméretű ingatlanokba, illetve a tőkepiacba fektette.
A többek között a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua-csoport egyik tulajdonosa, Pálfi Miklós ennél is látványosabbat – nyolc helyet, a 13. helyről az 5.-re – lépett előre a ranglistán, igaz, ő nem vesztett, hanem nyert a válságos évben, vagyona 17 millió euróról 62 millió euróra bővült. Az üzleti forgalom, s ezáltal a nyereség bővülését a termelési kapacitás növelésével és új terméktípusok – köztük az Albacher sör – bevezetésével sikerült elérniük.
| Pászkány Árpád |
Sikerült megtartania a tavalyi hatodik helyet a kolozsvári CFR labdarúgócsapat által világszerte ismertté vált Pászkány Árpád helyi üzletembernek, aki azonban szintén megsínylette a válságot, vagyona 60-65 millió euróról 59-60 millióra zsugorodott. Utána a tavaly szintén hetedik Szarvadi Lóránd következik a rangsorban, azonban a Domo üzletlánc többségi részesedésének eladását követően az ingatlanbizniszben útnak induló kézdivásárhelyi üzletembert sem kerülhette el a válság, a tavalyi 55-60 millió helyett immár csak 30-33 millió eurót tudhat magáénak.
Újoncnak számít az Adevărul rangsorában – a Capitalban is tavaly első ízben szereplő – kolozsvári Péter Pál, akinek vagyona 30-31 millió euróra rúg.
| Hegedűs Ferenc |
Az üzletember egyebek mellett részvényes az EnergoBit csoportban, ugyanakkor egy óriási szélerőmű-park létrehozásában is érdekelt.
Egy helyet lépett elő a tavalyhoz képest a szintén kolozsvári Hristea Erika, a Secpral Pro Instalaţii cég tulajdonosa, akinek vagyona szinte stagnált a tavalyhoz képest, akkor 27 milliós tulajdont becsültek neki, idén 25-27 millió euróról beszélnek a toplista összeállítói.
Bár korábban a Domóban üzlettársak voltak, s most az ingatlanprojektekben is együttműködnek, jócskán lemaradt Szarvadihoz képest a szintén kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc vagyona, akinek már tavaly is kevesebb volt, mint üzlettársának, az akkori 45-50 milliója mára 21 millióra apadt.
Mindkettőjük legnagyobb veszteségét egyébként az okozta, hogy Bukarestben egy hatalmas telket vásároltak meg, ahol lakóparkot szerettek volna építeni. Ami azonban pár éve jó beruházásnak tűnt, mára már korántsem az.
| Fodor Silvia |
A korábbi negyedik helyről azonban a tizenegyedikre csúszott vissza a kolozsvári Fodor házaspár, az Euro GSM cég tulajdonosa. A lakossági vásárlóerő csökkenésével együtt jár ugyanis a mobiltelefonok és tartozékok iránti kereslet megcsappanása, ami miatt becsült vagyonuk 90-100 millió euróról 20-21 millióra apadt.
Bukarestben, a reklámiparban szerezte vagyonát a 42 éves Szigeti Zoltán, aki idén első ízben szerepel a legvagyonosabb romániaiak rangsorában, a magyarok körébe pedig a tizenkettedik helyre robbant be.
Az általa vezetett The Group kommunikációs csoportnak idén sikerült megfognia két hatalmas értékű reklámszerződést, a Heinekent és a Cosmotét, s az Ikea is idén került be a portfóliójukba. Egyébként reklámpiaci szakemberek szerint csak a Cosmote-szerződés értéke 10 millió euróra rúg.
| Szigeti Zoltán |
Egy helyet csúsztak le a marosvásárhelyi Szász testvérek, a védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásával foglalkozó Roland és Orlando 19-20 millió eurós vagyona 17-18 millióra csappant.
Újoncként tört be a 14. helyre a magyar üzletemberek elitjébe a szintén marosvásárhelyi Bara Levente, aki 10-12 millió eurós vagyonát fűszerkészítésből szerezte.
A Küküllő szálloda működtetőjeként ismertté vált székelyudvarhelyi László János a 11. helyről a 15.-re csúszott vissza, tavalyi, 20 millió euróra becsült vagyona ma már alig felét, 9-10 millió eurót ér. Két hellyel szerepel lennebb a csíkszeredai Fenyő szálló üzemeltetője, Kurkó János is, akinek tavalyi 15-17 millió eurós vagyonából mára 8-9 millió maradt.
Nagy hiányzói is vannak azonban a rangsornak. A mindig előkelő helyen szereplő, a Cosmo elektronikai cikk-forgalmazó üzletlánc tulajdonosa, a kézdivásárhelyi Bába György neve nem szerepel az ország 500 leggazdagabbja között. Pedig tavaly még 30-33 millióra becsülték vagyonát. Szintúgy hiányzik a tavaly még László Jánoshoz hasonlóan 20 millió euróval rendelkező temesvári Kovács Zoltán, vagy a tavaly első ízben rangsorolt kolozsvári Mezei Ferenc. Az évek óta veszteségekkel küszködő marosvásárhelyi Prosszer család szintén kimaradt a ranglistából.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.