
2010. június 01., 09:582010. június 01., 09:58
Így pedig az eredetileg 45 millió eurósra tervezett beruházás immáron sokkal kisebb összegre fog rúgni, vagyis a német cég elállt egy nagyszabású szatmárnémeti beruházás gondolatától. A németországi vállalat képviselői először 2008 áprilisában jelentették be, hogy óriás-acélgyűrűket gyártó üzemet hoznának létre a szatmárnémeti ipari parkban.
A német vállalat nem egy meglévő egységet telepített volna át, hanem teljesen új gyárat hozott volna létre a Szamos menti városban, mégpedig új technológiával és új gépsorokkal. Az itt gyártott alkatrészeket szélerőművek és konvencionális hőerőművek építéséhez használták volna fel. A beruházás értéke első fázisban 45 millió euró lett volna, az összeget a következő évben 120 millió euróra szándékoztak emelni.
A hosszú távúnak szánt befektetés során több mint háromszáz új munkahelyet szerettek volna létesíteni a partiumi városban, főleg a fiatal, frissen végzett munkaerő számára. A Kolozsvári Műszaki Egyetem szintén bekapcsolódott a projektbe, és a szatmárnémeti fiatalok segítségére sietve vállalta, hogy kihelyezett tagozata révén szakképzést indít azoknak a mesterségeknek az oktatására, amelyeknek a legnagyobb keresete lesz a Hay Energy helyi vállalatánál. A cég legkülönbözőbb szakterületeken alkalmazott volna képzett szakembereket, úgy mint esztergálás, fúrás, hőesztergálás, marás, menetvágás, illetve szüksége lett volna mérnökökre is.
A gyár építése az eredeti tervek szerint idén fejeződött volna be, a próbagyártás 2011-ben vette volna kezdetét, míg az első késztermékek 2012 januárjában kerültek volna leszállításra a megrendelőknek. A Hay konzorcium a varrat nélküli, melegen hengerelt acéllemezek és idomok legnagyobb gyártója Európában, és második helyen áll a lendkerekek acélgyűrűinek gyártásában is. Különböző anyagok és szoftverek felhasználásával nem csak a melegen hengerelt alkatrészekkel foglalkozik, például a sebességváltók tartozékait és belső felszereléseit is előállítja.
A szatmárnémeti ipari parkot 2007-ben 6 millió eurós PHARE-finanszírozással alakították ki 73 hektárnyi területen. A tavalyi év folyamán a gazdasági válság hatására több cég is leállította az ipari parkban eszközölt munkálatait.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.