
2010. június 01., 09:582010. június 01., 09:58
Így pedig az eredetileg 45 millió eurósra tervezett beruházás immáron sokkal kisebb összegre fog rúgni, vagyis a német cég elállt egy nagyszabású szatmárnémeti beruházás gondolatától. A németországi vállalat képviselői először 2008 áprilisában jelentették be, hogy óriás-acélgyűrűket gyártó üzemet hoznának létre a szatmárnémeti ipari parkban.
A német vállalat nem egy meglévő egységet telepített volna át, hanem teljesen új gyárat hozott volna létre a Szamos menti városban, mégpedig új technológiával és új gépsorokkal. Az itt gyártott alkatrészeket szélerőművek és konvencionális hőerőművek építéséhez használták volna fel. A beruházás értéke első fázisban 45 millió euró lett volna, az összeget a következő évben 120 millió euróra szándékoztak emelni.
A hosszú távúnak szánt befektetés során több mint háromszáz új munkahelyet szerettek volna létesíteni a partiumi városban, főleg a fiatal, frissen végzett munkaerő számára. A Kolozsvári Műszaki Egyetem szintén bekapcsolódott a projektbe, és a szatmárnémeti fiatalok segítségére sietve vállalta, hogy kihelyezett tagozata révén szakképzést indít azoknak a mesterségeknek az oktatására, amelyeknek a legnagyobb keresete lesz a Hay Energy helyi vállalatánál. A cég legkülönbözőbb szakterületeken alkalmazott volna képzett szakembereket, úgy mint esztergálás, fúrás, hőesztergálás, marás, menetvágás, illetve szüksége lett volna mérnökökre is.
A gyár építése az eredeti tervek szerint idén fejeződött volna be, a próbagyártás 2011-ben vette volna kezdetét, míg az első késztermékek 2012 januárjában kerültek volna leszállításra a megrendelőknek. A Hay konzorcium a varrat nélküli, melegen hengerelt acéllemezek és idomok legnagyobb gyártója Európában, és második helyen áll a lendkerekek acélgyűrűinek gyártásában is. Különböző anyagok és szoftverek felhasználásával nem csak a melegen hengerelt alkatrészekkel foglalkozik, például a sebességváltók tartozékait és belső felszereléseit is előállítja.
A szatmárnémeti ipari parkot 2007-ben 6 millió eurós PHARE-finanszírozással alakították ki 73 hektárnyi területen. A tavalyi év folyamán a gazdasági válság hatására több cég is leállította az ipari parkban eszközölt munkálatait.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.