
Fotó: Pro Infrastructura egyesulet
Az előzetes bejelentések szerint akár 90 kilométernyi autópályát is átadhatnának idén a forgalomnak, a pillanatnyi helyzet azonban nem erre enged következtetni.
2017. február 21., 23:462017. február 21., 23:46
Ha ezúttal beválnak az előrejelzések, akkor a 2012-es rekordév után a 2017-es lehet a legjobb esztendő a romániai autópálya-építések szempontjából: az útügyi hatóság által kidolgozott és a közlekedésügyi minisztérium elé beterjesztett dokumentum szerint idén 150 kilométer sztráda készül el, a szaktárca szerint pedig 90 kilométert át is adhatnak a forgalomnak.
Mint az előrejelzésekből részletesen idéző Economica.net gazdasági portál is felhívja a figyelmet, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy egy év múlva 150 kilométerrel több autópályán suhanhatunk 130 kilométer/órával, hiszen nem minden szakasznak lesz összeköttetése már létező sztrádákkal, utakkal, de a szakportál szerint már eleve kérdéses ez a 150 kilométer, hiszen több olyan részen is áll a munka bürokratikus okok miatt, amelyeket amúgy 2017-ben át kellene adni a forgalomnak, több másik szegmensre pedig még ki sem vezényelték a munkagépeket.
A miniszter 90 kilométert ígért
Az útügyi hatóság által a rendelkezésére bocsátott adatok alapján Răzvan Cuc közlekedési miniszter kedden, az economica.netes cikk megjelenése, majd a Sorin Grindeanu kormányfővel való egyeztetés után úgy nyilatkozott, az év végéig 90,23 kilométer használható autópályát, 45 kilométernyi körgyűrűt adnak át, és 275 kilométer országutat korszerűsítenek. „Ezek megvalósításához nyomásgyakorlásra van szükség a hatóságok részéről” – szögezte le a tárcavezető. Grindeanu eközben arról beszélt, hogy a közlekedési tárcának megoldásokat kell találnia a stratégiai beruházásokat szabályozó törvényi keret, valamint a bürokrácia kapcsán, hogy zökkenőmentesen lehessen dolgozni. Ugyanakkor azt tanácsolta Cucnak, hogy „költöztesse terepre a minisztériumot”.
Autópálya-építések számokban
1972: 98 kilométer
1987: 18 kilométer
2004: 97 kilométer
2007: 50 kilométer
2009: 42 kilométer
2010: 10 kilométer
2011: 50 kilométer
2012: 164 kilométer
2013: 116 kilométer
2014: 22 kilométer
2015: 12 kilométer, lezárva 22 kilométer
2016: 0 kilométer, újranyitva 22 kilométer
Forrás: Economica.net
Szakaszonként építkeznek
A gazdasági portál által nyilvánosságra hozott útügyi hatósági becslések szerint amúgy a Lugos–Déva-autópálya 2-es szakaszának vitatott 15 kilométeres része készülhet el – itt a hatóságok már március vége előtt szalagvágást terveznek. Az említett sztráda egy másik, 4,4 kilométeres része ugyan augusztus végére elkészülhet, a teljes szakaszra azonban leghamarabb 2020 márciusában lehet majd ráhajtani.
Hivatalosan különben a Lugos–Déva-autópálya 3-as szakaszának is el kellene idén augusztusig készülnie, a 21 kilométeres aszfaltcsík jelen pillanatban 74 százalékban van kész – így az Economica.net szerint valószínűsíthető, hogy az új határidő sem tartható. A 4-es szakaszt decemberig kellene átadni a forgalomnak, ám a 22 kilométer alig 48,3 százalékban készült el a legfrissebb információk szerint. Mivel egyes részekre nincs építési engedély, a Transelectricának még el kell onnan költöztetnie oszlopait, ráadásul ott a híres solymosi denevérbarlang is, így itt is késésre kell készülni.
Kevés remény
Az útügyi hatóság jelenleg mindössze a Szászsebes–Torda-autópálya 3-as szakaszát tartja problémamentesnek – így azt mondják, az év végére elkészülhet a 12,5 kilométeres aszfaltcsík, ami jelen pillanatban 67,5 százalékon áll. Reménykednek ugyanakkor a szóban forgó sztráda 16,3 kilométeres 4-es szakaszának befejezésében is – itt jelenleg 60,5 százalékban készült el az út, ám egy részre még nincs meg az építési engedély, és közműveket kell innen is elköltöztetni.
Késések az észak-erdélyi sztrádán
Az észak-erdélyi autópályán a Nyárádtő–Marosugra-szakasznak a tervek szerint július elsejéig kellene elkészülnie – a 10 kilométeres aszfaltcsík jelenleg 17 százalékban van kész, nem zárultak le a kisajátítások, és megkésett a környezetvédelmi engedély is. Három olyan szakasza is van a Bors–Brassó-autópályának, amelyeknek ugyan szeptember 4-ére el kellene készülniük, de vagy el sem kezdődött a munka, vagy igen keveset haladtak mostanáig.
Az Economica.net szerint a Marosugra–Radnót (3,6 kilométer), a Radnót–Maroskece (17,9 kilométer – 4,9 százalékban készült el) és a Maroskece–Aranyosgyéres (15,69 kilométer) közötti szakaszokról van szó. Eközben július 3-ára van beütemezve a Gyalu–Magyarnádas-szakasz átvétele. A 8,7 kilométer csaknem 90 százalékban elkészült, a forgalom előtt azonban csak azt követően lehet majd megnyitni, ha elkészül a gyalui híd – erre azonban az útügyi hatóság legfrissebb becslései szerint 2018 áprilisa előtt nem kerül sor.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
szóljon hozzá!