Fotó: Pixabay.com
Az UniCredit elemzői szerint Románia 2023-ban és 2024-ben átlagon felüli gazdasági növekedést fog felmutatni, miközben Magyarország és Csehország alulteljesít – olvasható a pénzintézet Gyorsabb növekedés külső kihívásokkal szemben című, Közép- és Kelet-Európára vonatkozó negyedéves jelentésében.
2023. július 03., 15:522023. július 03., 15:52
„Az UniCredit elemzői úgy becsülik, hogy az EU–KKE és a Nyugat-Balkán gazdasága 2023-ban mintegy 1,6 százalékkal, 2024-ben pedig 3,1 százalékkal fog növekedni. Várakozásaik szerint Romániában átlagon felüli gazdasági növekedés várható, míg Magyarországon és Csehországban alulteljesít a gazdaság” – fogalmaz a jelentés. A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy a régió gazdaságai számára a fő kockázatot az európai, amerikai és kínai gyenge eredmények jelentik, így a beruházások, az export és a fogyasztói kereslet 2023 végi vagy akár 2024-es fellendülése késhet.
Eközben a belföldi kereslet tovább erősödhet, mivel a bérnövekedés az idei év második felétől meghaladja az inflációt, és a pénzügyi feltételek 2024-ben enyhülnek.
Az UniCredit közgazdászai arra is számítanak, hogy az országos helyreállítási tervből (PNRR) kapott összegek 2023-ban alacsonyabbak lesznek.
A jelentés szerint a 2023 végére vonatkozó inflációs előrejelzések 6 és 9 százalék között mozognak Törökország nélkül. Jövőre az UniCredit elemzői arra számítanak, hogy a dezinfláció üteme lassul.
„Az inflációs célok valószínűleg nem teljesülnek a magasabb energiaárak és az árakra nehezedő keresleti nyomás miatt a 2023-as költségvetési ösztönzők és a reálbérnövekedés közepette. Oroszország és Szerbia lehet a kivétel” – idézte az Economica.net gazdasági portál Dan Bucșát, az UniCredit kelet-közép-európai országokért felelős vezető közgazdászát.
Közép-Európában és Szerbiában 6 százalék alá, Oroszországban 7 százalék alá, Törökországban pedig 20 százalék alá.
• a középtávú cél feletti infláció;
• recesszió az euróövezetben és az Egyesült Államokban, valamint a vártnál alacsonyabb növekedés Kínában, ami hatással lesz a kelet-közép-európai gazdaságokra;
• az orosz–ukrán háború hatása a Fekete-tenger partvidékének turizmusára;
• a gazdaságpolitikát átható nacionalizmus és euroszkepticizmus.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!