Fotó: Pixabay.com
Az UniCredit elemzői szerint Románia 2023-ban és 2024-ben átlagon felüli gazdasági növekedést fog felmutatni, miközben Magyarország és Csehország alulteljesít – olvasható a pénzintézet Gyorsabb növekedés külső kihívásokkal szemben című, Közép- és Kelet-Európára vonatkozó negyedéves jelentésében.
2023. július 03., 15:522023. július 03., 15:52
„Az UniCredit elemzői úgy becsülik, hogy az EU–KKE és a Nyugat-Balkán gazdasága 2023-ban mintegy 1,6 százalékkal, 2024-ben pedig 3,1 százalékkal fog növekedni. Várakozásaik szerint Romániában átlagon felüli gazdasági növekedés várható, míg Magyarországon és Csehországban alulteljesít a gazdaság” – fogalmaz a jelentés. A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy a régió gazdaságai számára a fő kockázatot az európai, amerikai és kínai gyenge eredmények jelentik, így a beruházások, az export és a fogyasztói kereslet 2023 végi vagy akár 2024-es fellendülése késhet.
Eközben a belföldi kereslet tovább erősödhet, mivel a bérnövekedés az idei év második felétől meghaladja az inflációt, és a pénzügyi feltételek 2024-ben enyhülnek.
Az UniCredit közgazdászai arra is számítanak, hogy az országos helyreállítási tervből (PNRR) kapott összegek 2023-ban alacsonyabbak lesznek.
A jelentés szerint a 2023 végére vonatkozó inflációs előrejelzések 6 és 9 százalék között mozognak Törökország nélkül. Jövőre az UniCredit elemzői arra számítanak, hogy a dezinfláció üteme lassul.
„Az inflációs célok valószínűleg nem teljesülnek a magasabb energiaárak és az árakra nehezedő keresleti nyomás miatt a 2023-as költségvetési ösztönzők és a reálbérnövekedés közepette. Oroszország és Szerbia lehet a kivétel” – idézte az Economica.net gazdasági portál Dan Bucșát, az UniCredit kelet-közép-európai országokért felelős vezető közgazdászát.
Közép-Európában és Szerbiában 6 százalék alá, Oroszországban 7 százalék alá, Törökországban pedig 20 százalék alá.
• a középtávú cél feletti infláció;
• recesszió az euróövezetben és az Egyesült Államokban, valamint a vártnál alacsonyabb növekedés Kínában, ami hatással lesz a kelet-közép-európai gazdaságokra;
• az orosz–ukrán háború hatása a Fekete-tenger partvidékének turizmusára;
• a gazdaságpolitikát átható nacionalizmus és euroszkepticizmus.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!