Fotó: Mediafax
2010. május 27., 09:012010. május 27., 09:01
Azt is bejelentették azonban, hogy a fizetések és a nyugdíjak a megszorításokat rögzítő szándéknyilatkozatban – amelyet tegnap fogadott el a kormány – foglaltak értelmében 25, illetve 15 százalékkal csökkennek.
A gazdasági válságkezelő csomag véglegesítését célzó tárgyaláson a kormánykoalíció tagjai egyúttal megállapodtak, hogy a megszorítások alól kivonják a szociális juttatások nagy részét is, így a családi pótlék egyáltalán nem fog csökkenni.
Sikerült megegyezni abban is, hogy a jelenlegi fizetés- és nyugdíjcsökkentések 2010. december 31-éig lesznek érvényben. Emil Boc miniszterelnök szerint ugyanis akkorra beindulhat a gazdasági fellendülés, ami pedig lehetővé teheti, hogy mindenki ismét jelenlegi nyugdíját, fizetését kaphassa kézhez.
Egyezség született arról is, hogy felgyorsítják a decentralizációs folyamatot, az egészségügyben legkésőbb a jövő héten elfogadják a kórházak nagy részének áthelyezését az önkormányzatokhoz. Ugyanakkor néhány héten belül véglegesítik a kormánynak alárendelt hatóságok radikális átszervezésével és lecsökkentésével kapcsolatos elképzeléseket.
A koalíció tagjai egyetértettek továbbá abban, hogy a megszorító intézkedésekkel párhuzamosan gazdaságösztönző rendelkezéseket tartalmazó csomagot dolgoznak ki. Ennek egyik legfontosabb pontja a körbetartozások csökkentése lesz, mégpedig úgy, hogy az állam egymilliárd eurós összeget különít el az állami beruházások keretében elvégzett és kiszámlázott munkálatok kifizetésére.
| A romániai lakosság alig 2,89 százaléka hisz abban, hogy a kormány által tervezett megszorító intézkedések 2011-ben kihúzzák Romániát a válságból – derül ki a Myjob-felmérésből, amelyet május 18–25. között készítettek a romániai lakosságra reprezentatív mintán, 2 ezer személy megkérdezésével; a hibaküszöb 2 százalékos. Abban is mindössze 2,84 százalék bízik, hogy az intézkedések révén több pénz lesz az államkasszában. Eközben a megkérdezettek 50,55 százaléka véli úgy, hogy a megszorítások csak arra lesznek jók, hogy csökkenjenek az amúgy is alacsony fizetéssel rendelkezők bérei, 19,97 százalék szerint tovább nő a munkanélküliek száma, míg 24,1 százalék szerint ezáltal bővülni fog a feketegazdaság. Korosztályi lebontásban a 45 év feletti lakosság az, aki a szinte egyáltalán nem hisz a kormány javaslataiban, míg a fiatalok, akik még nem szereztek kellő tapasztalatot a munka mezején vélik inkább úgy, hogy segíthetnek ezek az intézkedések a válságból való kilábalásban. Végzettség szempontjával eközben mesteri vagy doktori fokozattal rendelkezők bíznak a legkevésbé a megszorításokban, miközben minél kevesebb osztálya van valakinek, annál inkább hisz a kormány válságellenes stratégiájában. Területi lebontásban a legderűlátóbbnak a bukaresti, Kolozs, Szeben, valamint Temes megyei válaszadók bizonyultak, igaz, ezekben a megyékben is alig 5,5 százalék azoknak az aránya, akik szerint jövőre ismét beáll a normalitás állapota. |
A csomag másik fontos eleme az uniós programokra vonatkozik: az állam garantálja az önrész előteremtéséhez szükséges hiteleket a nyertes európai pályázatok esetében. Ezt egy úgynevezett Ellenbiztosító Alapból garantálnák, tájékoztatott Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Emil Boc ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem csökkentik a minimális garantált jövedelmet sem, amit szintén törvény szavatol. A miniszterelnök azonban hozzátette, hogy ez utóbbi támogatásban részesülő személyek valós szociális helyzetét alaposan újravizsgálják, hiszen – mint mondta – sokan visszaéltek ezzel a juttatással. Ezt a minimáljövedelmet ugyanis annak függvényében állapítják meg, hogy hány főből áll egy család.
Eközben Marian Sârbu, az újonnan megalakult UNPR elnöke bejelentette, ugyan mindenképp csökkenni fog a gyermeknevelési támogatás összege, nem az eredetileg bejelentett 25 százalékot, hanem csak 15 százalékot tartanak vissza az államkasszába. Ez a megszorítás is csak azokat a kismamákat fogja szerinte érinteni, akik korábbi bérük 12 havi átlagának 85 százalékát kapják kézhez, a 600 lejes gyespénz bejelentése szerint nem sérül.
Emil Boc miniszterelnök megerősítette, hogy a kormány a parlamenti vitát megkerülő, úgynevezett felelősségvállalási eljárással terjeszt a parlament elé két törvénytervezetet, amit a kabinet először a tegnapi ülésén vitatott meg. A kormányfő közölte, hogy az egyik jogszabály a költségvetés egyensúlyának a megteremtéséhez szükséges törvénymódosításokat tartalmazza, a másik pedig a nyugdíjrendszert szabályozza.
Ez utóbbi tervezet szerint a kiemelt nyugdíjakat újraszámolják annak az elvnek az alapján, hogy mindenki akkora öregségi járandóságot kap, amennyivel hozzájárult a munkaszolgálati idő alatt a nyugdíjalaphoz. Boc közölte, hogy a megszorító intézkedések végrehajtása esetében is az idei államháztartási hiány eléri a bruttó hazai termék 6,8 százalékát, ami 8,8 milliárd eurót jelent. A kormánynak 2,5 milliárd eurót kell az idén megtakarítania, hogy teljesítse az IMF-fel együtt meghatározott hiánycélt.
| „Valószínűleg szeszes italok hatása alatt voltam” – jelentette ki Traian Băsescu államfő egy hangfelvétel szerint a keddi parlamenti konzultáción egy meg nem nevezett politikusnak, aki azt rótta fel az államelnöknek, hogy 2009-ben még arról beszélt, hogy 500 lejre kellene emelni a minimálnyugdíjat. |
A kormányfő ugyanakkor elmondta, a felelősségvállalási procedúrát csak azt követően indítják be, miután a javasolt intézkedésekre a pénteken ismét összeülő Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) arra rábólint. Mint ismeretes, a testületben 15-15 képviselője van a kormánynak, a szakszervezeteknek, illetve a munkáltatói szövetségeknek.
Ez utóbbiak már korábban bejelentették, hogy támogatják a Boc-kabinet által javasolt megszorító intézkedéseket, a szakszervezetek azonban első perctől ellenezték azokat, és módosításokat javasoltak, amelyek azonban nem kerülnek be a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozatba.
A szakszervezetek éppen ezért már tegnap jelezték, nem kívánnak részt venni a pénteki egyeztetésen. „Nem veszünk részt ebben a színjátékban, így nem fog tudni öszszeülni a testület plénuma, ami pedig azt jelenti, hogy a törvénytervezetek nem kapják meg a CES jóváhagyását” – közölte Marius Petcu, a CNSLR-Frăţia szakszervezeti tömb elnöke.
| „A strasbourgi emberi jogi bíróság értelmezésében a nyugdíj olyan jog, mint a földterület, az autó, a lakás, amelyből nem lehet elvenni egy részt. Ez az én saját tulajdonjogom, amibe több tucat évig befektettem. Nem jöhet senki, hogy elvegye a nyugdíjamat” – jelentette ki Frunda György ügyvéd a kormány nyugdíjcsökkentő intézkedései kapcsán. Mint hangsúlyozta, hasonló témájú ügyekre van már precedens a strasbourgi bíróságon, s más több államot is elítéltek az emberi jogi bírák amiatt, hogy megpróbáltak hozzányúlni a nyugdíjakhoz. Frunda szerint egyébként épp ezen oknál fogva javasolta az új brit miniszterelnök a nyugdíjak jelenlegi szinten történő befagyasztását. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok