Fotó: Mediafax
2010. május 27., 09:012010. május 27., 09:01
Azt is bejelentették azonban, hogy a fizetések és a nyugdíjak a megszorításokat rögzítő szándéknyilatkozatban – amelyet tegnap fogadott el a kormány – foglaltak értelmében 25, illetve 15 százalékkal csökkennek.
A gazdasági válságkezelő csomag véglegesítését célzó tárgyaláson a kormánykoalíció tagjai egyúttal megállapodtak, hogy a megszorítások alól kivonják a szociális juttatások nagy részét is, így a családi pótlék egyáltalán nem fog csökkenni.
Sikerült megegyezni abban is, hogy a jelenlegi fizetés- és nyugdíjcsökkentések 2010. december 31-éig lesznek érvényben. Emil Boc miniszterelnök szerint ugyanis akkorra beindulhat a gazdasági fellendülés, ami pedig lehetővé teheti, hogy mindenki ismét jelenlegi nyugdíját, fizetését kaphassa kézhez.
Egyezség született arról is, hogy felgyorsítják a decentralizációs folyamatot, az egészségügyben legkésőbb a jövő héten elfogadják a kórházak nagy részének áthelyezését az önkormányzatokhoz. Ugyanakkor néhány héten belül véglegesítik a kormánynak alárendelt hatóságok radikális átszervezésével és lecsökkentésével kapcsolatos elképzeléseket.
A koalíció tagjai egyetértettek továbbá abban, hogy a megszorító intézkedésekkel párhuzamosan gazdaságösztönző rendelkezéseket tartalmazó csomagot dolgoznak ki. Ennek egyik legfontosabb pontja a körbetartozások csökkentése lesz, mégpedig úgy, hogy az állam egymilliárd eurós összeget különít el az állami beruházások keretében elvégzett és kiszámlázott munkálatok kifizetésére.
| A romániai lakosság alig 2,89 százaléka hisz abban, hogy a kormány által tervezett megszorító intézkedések 2011-ben kihúzzák Romániát a válságból – derül ki a Myjob-felmérésből, amelyet május 18–25. között készítettek a romániai lakosságra reprezentatív mintán, 2 ezer személy megkérdezésével; a hibaküszöb 2 százalékos. Abban is mindössze 2,84 százalék bízik, hogy az intézkedések révén több pénz lesz az államkasszában. Eközben a megkérdezettek 50,55 százaléka véli úgy, hogy a megszorítások csak arra lesznek jók, hogy csökkenjenek az amúgy is alacsony fizetéssel rendelkezők bérei, 19,97 százalék szerint tovább nő a munkanélküliek száma, míg 24,1 százalék szerint ezáltal bővülni fog a feketegazdaság. Korosztályi lebontásban a 45 év feletti lakosság az, aki a szinte egyáltalán nem hisz a kormány javaslataiban, míg a fiatalok, akik még nem szereztek kellő tapasztalatot a munka mezején vélik inkább úgy, hogy segíthetnek ezek az intézkedések a válságból való kilábalásban. Végzettség szempontjával eközben mesteri vagy doktori fokozattal rendelkezők bíznak a legkevésbé a megszorításokban, miközben minél kevesebb osztálya van valakinek, annál inkább hisz a kormány válságellenes stratégiájában. Területi lebontásban a legderűlátóbbnak a bukaresti, Kolozs, Szeben, valamint Temes megyei válaszadók bizonyultak, igaz, ezekben a megyékben is alig 5,5 százalék azoknak az aránya, akik szerint jövőre ismét beáll a normalitás állapota. |
A csomag másik fontos eleme az uniós programokra vonatkozik: az állam garantálja az önrész előteremtéséhez szükséges hiteleket a nyertes európai pályázatok esetében. Ezt egy úgynevezett Ellenbiztosító Alapból garantálnák, tájékoztatott Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Emil Boc ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem csökkentik a minimális garantált jövedelmet sem, amit szintén törvény szavatol. A miniszterelnök azonban hozzátette, hogy ez utóbbi támogatásban részesülő személyek valós szociális helyzetét alaposan újravizsgálják, hiszen – mint mondta – sokan visszaéltek ezzel a juttatással. Ezt a minimáljövedelmet ugyanis annak függvényében állapítják meg, hogy hány főből áll egy család.
Eközben Marian Sârbu, az újonnan megalakult UNPR elnöke bejelentette, ugyan mindenképp csökkenni fog a gyermeknevelési támogatás összege, nem az eredetileg bejelentett 25 százalékot, hanem csak 15 százalékot tartanak vissza az államkasszába. Ez a megszorítás is csak azokat a kismamákat fogja szerinte érinteni, akik korábbi bérük 12 havi átlagának 85 százalékát kapják kézhez, a 600 lejes gyespénz bejelentése szerint nem sérül.
Emil Boc miniszterelnök megerősítette, hogy a kormány a parlamenti vitát megkerülő, úgynevezett felelősségvállalási eljárással terjeszt a parlament elé két törvénytervezetet, amit a kabinet először a tegnapi ülésén vitatott meg. A kormányfő közölte, hogy az egyik jogszabály a költségvetés egyensúlyának a megteremtéséhez szükséges törvénymódosításokat tartalmazza, a másik pedig a nyugdíjrendszert szabályozza.
Ez utóbbi tervezet szerint a kiemelt nyugdíjakat újraszámolják annak az elvnek az alapján, hogy mindenki akkora öregségi járandóságot kap, amennyivel hozzájárult a munkaszolgálati idő alatt a nyugdíjalaphoz. Boc közölte, hogy a megszorító intézkedések végrehajtása esetében is az idei államháztartási hiány eléri a bruttó hazai termék 6,8 százalékát, ami 8,8 milliárd eurót jelent. A kormánynak 2,5 milliárd eurót kell az idén megtakarítania, hogy teljesítse az IMF-fel együtt meghatározott hiánycélt.
| „Valószínűleg szeszes italok hatása alatt voltam” – jelentette ki Traian Băsescu államfő egy hangfelvétel szerint a keddi parlamenti konzultáción egy meg nem nevezett politikusnak, aki azt rótta fel az államelnöknek, hogy 2009-ben még arról beszélt, hogy 500 lejre kellene emelni a minimálnyugdíjat. |
A kormányfő ugyanakkor elmondta, a felelősségvállalási procedúrát csak azt követően indítják be, miután a javasolt intézkedésekre a pénteken ismét összeülő Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) arra rábólint. Mint ismeretes, a testületben 15-15 képviselője van a kormánynak, a szakszervezeteknek, illetve a munkáltatói szövetségeknek.
Ez utóbbiak már korábban bejelentették, hogy támogatják a Boc-kabinet által javasolt megszorító intézkedéseket, a szakszervezetek azonban első perctől ellenezték azokat, és módosításokat javasoltak, amelyek azonban nem kerülnek be a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozatba.
A szakszervezetek éppen ezért már tegnap jelezték, nem kívánnak részt venni a pénteki egyeztetésen. „Nem veszünk részt ebben a színjátékban, így nem fog tudni öszszeülni a testület plénuma, ami pedig azt jelenti, hogy a törvénytervezetek nem kapják meg a CES jóváhagyását” – közölte Marius Petcu, a CNSLR-Frăţia szakszervezeti tömb elnöke.
| „A strasbourgi emberi jogi bíróság értelmezésében a nyugdíj olyan jog, mint a földterület, az autó, a lakás, amelyből nem lehet elvenni egy részt. Ez az én saját tulajdonjogom, amibe több tucat évig befektettem. Nem jöhet senki, hogy elvegye a nyugdíjamat” – jelentette ki Frunda György ügyvéd a kormány nyugdíjcsökkentő intézkedései kapcsán. Mint hangsúlyozta, hasonló témájú ügyekre van már precedens a strasbourgi bíróságon, s más több államot is elítéltek az emberi jogi bírák amiatt, hogy megpróbáltak hozzányúlni a nyugdíjakhoz. Frunda szerint egyébként épp ezen oknál fogva javasolta az új brit miniszterelnök a nyugdíjak jelenlegi szinten történő befagyasztását. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok