Szándéknyilatkozat engedményekkel

Azt is bejelentették azonban, hogy a fizetések és a nyugdíjak a megszorításokat rögzítő szándéknyilatkozatban – amelyet tegnap fogadott el a kormány – foglaltak értelmében 25, illetve 15 százalékkal csökkennek.

A gazdasági válságkezelő csomag véglegesítését célzó tárgyaláson a kormánykoalíció tagjai egyúttal megállapodtak, hogy a megszorítások alól kivonják a szociális juttatások nagy részét is, így a családi pótlék egyáltalán nem fog csökkenni.

Sikerült megegyezni abban is, hogy a jelenlegi fizetés- és nyugdíjcsökkentések 2010. december 31-éig lesznek érvényben. Emil Boc miniszterelnök szerint ugyanis akkorra beindulhat a gazdasági fellendülés, ami pedig lehetővé teheti, hogy mindenki ismét jelenlegi nyugdíját, fizetését kaphassa kézhez.

Decentralizáció és gazdaságösztönzés

Egyezség született arról is, hogy felgyorsítják a decentralizációs folyamatot, az egészségügyben legkésőbb a jövő héten elfogadják a kórházak nagy részének áthelyezését az önkormányzatokhoz. Ugyanakkor néhány héten belül véglegesítik a kormánynak alárendelt hatóságok radikális átszervezésével és lecsökkentésével kapcsolatos elképzeléseket.

A koalíció tagjai egyetértettek továbbá abban, hogy a megszorító intézkedésekkel párhuzamosan gazdaságösztönző rendelkezéseket tartalmazó csomagot dolgoznak ki. Ennek egyik legfontosabb pontja a körbetartozások csökkentése lesz, mégpedig úgy, hogy az állam egymilliárd eurós összeget különít el az állami beruházások keretében elvégzett és kiszámlázott munkálatok kifizetésére.

A csomag másik fontos eleme az uniós programokra vonatkozik: az állam garantálja az önrész előteremtéséhez szükséges hiteleket a nyertes európai pályázatok esetében. Ezt egy úgynevezett Ellenbiztosító Alapból garantálnák, tájékoztatott Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

Emil Boc ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem csökkentik a minimális garantált jövedelmet sem, amit szintén törvény szavatol. A miniszterelnök azonban hozzátette, hogy ez utóbbi támogatásban részesülő személyek valós szociális helyzetét alaposan újravizsgálják, hiszen – mint mondta – sokan visszaéltek ezzel a juttatással. Ezt a minimáljövedelmet ugyanis annak függvényében állapítják meg, hogy hány főből áll egy család.

Eközben Marian Sârbu, az újonnan megalakult UNPR elnöke bejelentette, ugyan mindenképp csökkenni fog a gyermeknevelési támogatás összege, nem az eredetileg bejelentett 25 százalékot, hanem csak 15 százalékot tartanak vissza az államkasszába. Ez a megszorítás is csak azokat a kismamákat fogja szerinte érinteni, akik korábbi bérük 12 havi átlagának 85 százalékát kapják kézhez, a 600 lejes gyespénz bejelentése szerint nem sérül.

Felelősségvállalás CES-döntéssel?

Emil Boc miniszterelnök megerősítette, hogy a kormány a parlamenti vitát megkerülő, úgynevezett felelősségvállalási eljárással terjeszt a parlament elé két törvénytervezetet, amit a kabinet először a tegnapi ülésén vitatott meg. A kormányfő közölte, hogy az egyik jogszabály a költségvetés egyensúlyának a megteremtéséhez szükséges törvénymódosításokat tartalmazza, a másik pedig a nyugdíjrendszert szabályozza.

Ez utóbbi tervezet szerint a kiemelt nyugdíjakat újraszámolják annak az elvnek az alapján, hogy mindenki akkora öregségi járandóságot kap, amennyivel hozzájárult a munkaszolgálati idő alatt a nyugdíjalaphoz. Boc közölte, hogy a megszorító intézkedések végrehajtása esetében is az idei államháztartási hiány eléri a bruttó hazai termék 6,8 százalékát, ami 8,8 milliárd eurót jelent. A kormánynak 2,5 milliárd eurót kell az idén megtakarítania, hogy teljesítse az IMF-fel együtt meghatározott hiánycélt.

A kormányfő ugyanakkor elmondta, a felelősségvállalási procedúrát csak azt követően indítják be, miután a javasolt intézkedésekre a pénteken ismét összeülő Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) arra rábólint. Mint ismeretes, a testületben 15-15 képviselője van a kormánynak, a szakszervezeteknek, illetve a munkáltatói szövetségeknek.

Ez utóbbiak már korábban bejelentették, hogy támogatják a Boc-kabinet által javasolt megszorító intézkedéseket, a szakszervezetek azonban első perctől ellenezték azokat, és módosításokat javasoltak, amelyek azonban nem kerülnek be a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozatba.

A szakszervezetek éppen ezért már tegnap jelezték, nem kívánnak részt venni a pénteki egyeztetésen. „Nem veszünk részt ebben a színjátékban, így nem fog tudni öszszeülni a testület plénuma, ami pedig azt jelenti, hogy a törvénytervezetek nem kapják meg a CES jóváhagyását” – közölte Marius Petcu, a CNSLR-Frăţia szakszervezeti tömb elnöke.