Szeptember 17-én, kedden délután ismerteti Victor Ponta miniszterelnök a parlament két házának együttes plénuma előtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tervezett újabb hitelmegállapodáshoz szükséges vállalásokat tartalmazó szándéknyilatkozatot. Erről maga Ponta beszélt a szerdai kormányülés első, sajtónyilvános részéből.
2013. szeptember 11., 17:052013. szeptember 11., 17:05
Mint mondta, miután az ülésen a kabinet rábólint a szándéknyilatkozat végleges változatára, a dokumentumot továbbítják Traian Băsescu államfőhöz, akinek szintén jóvá kell azt hagynia. Mielőtt az irat eljutna az IMF igazgatótanácsához, alá kell még azt írnia Mugur Isărescu jegybankelnöknek, valamint a pénzügyminiszternek is. A szándéknyilatkozatot várhatóan már a csütörtöki nap folyamán postázzák a washingtoni székhelyű pénzintézethez.
A szándéknyilatkozatból egyelőre nem közöltek konkrét részleteket, ám korábban olyan verziók is napvilágot láttak, amelyek értelmében 2014 januárjától újabb adókra vagy adóemelésekre kell számítani. Az augusztus elején kiszivárgott dokumentum értelében akár tízszeresére is nőhet az ingatlanadó azon magánlakások esetében, amelyek egyúttal cégszékhelyként is szolgálnak, továbbá társadalombiztosítási hozzájárulást kell a jövőben fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó bevételek után, s nem ússzák meg a többletbefizetést a nagyjövedelmű családfenntartók sem, akiknek házastársa vagy nagykorú gyermeke nem áll alkalmazásban, nekik is hozzájárulást kell fizetniük nem dolgozó családtagjuk után. Ezeknek az adóknak a nagy részét viszont később a kormánytagok cáfolták. Mint Victor Ponta miniszterelnök augusztus közepén leszögezte, nem tartalmaz más adó- és illetékemeléseket az IMF-megállapodás, mint szeszes italok megemelt jövedéki adója, a luxusadó, illetve a bérbe adott ingatlanok utáni társadalombiztosítási hozzájárulás.
Amint arról korábban beszámoltunk, július végén két éves lejáratú, négymilliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodás megkötéséről állapodtak meg a romániai hatóságok a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Bizottsággal. Andrea Schaechter, az IMF romániai küldöttségének vezetője akkor megerősítette a kormánytagok által korábban hangoztatottakat, miszerint az új hitel készenléti jellegű lesz, s a bukaresti hatóságok nem fognak ebből egyetlen eurót sem lehívni. A 4 milliárdos összeget egyébkén 50-50 százalékban biztosítja az IMF és az EB. Korábban Victor Ponta kormányfő azzal érvelt a hitel szükségessége mellett, hogy ennek köszönhetően nő az országba vetett bizalom, így a kormány könnyebben és alacsonyabb kamatlábbal jut hitelhez a piacról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!