
A szakszervezetek az általános sztrájkot sem zárják ki (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Confederatia Nationala Sindicala "Cartel ALFA"
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására – számolt be az Agerpresnek Bogdan Iuliu Hossu.
2025. június 27., 14:472025. június 27., 14:47
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnökének tájékoztatása szerint első lépésként kérték annak a sürgősségirendelet-tervezetnek a visszavonását, amelyik havi bruttó 300 lejre korlátozza a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A szakszervezetek ugyanakkor nem csak erről a jogszabályjavaslatról, hanem a teljes deficitcsökkentő csomagról egyeztetni akarnak a kormánnyal. Hossu szerint azt kifogásolják, hogy a megszorítások elsőként az alkalmazottakat és a nyugdíjasokat érintik.
– magyarázta. Beszámolója szerint Hossu a társadalmi párbeszéd bizottság ülésén felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott sürgősségirendelet-tervezetet több törvényes előírásnak nem tesz eleget. Egyrészt legalább tíz napig közvitára kellene bocsátani, másrészt egy alkotmánybírósági határozat szerint sürgősségi rendelettel nem lehet sarkalatos törvényt módosítani.
Harmadrészt a szakszervezeti vezető szerint a kormány jogsértő módon készül felülbírálni egy szakosított intézmény álláspontját arról, hogy mi számít ártalmas vagy veszélyes munkakörülménynek. Arról nem is beszélve – tette hozzá –, hogy a kormány tervezet felülírná a kollektív munkaszerződéseket is.
A munkaügyi minisztérium holnapján csütörtök este közzétett sürgősségirendelet-tervezet szerint havi bruttó 300 lejre korlátozza a kormány a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A tervezet előírja azt is, hogy a nehéz, ártalmas vagy veszélyes munkakörülmények között dolgozó közalkalmazottak évente 1-3 napos fizetett pótszabadságra jogosultak.

A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!