
2013. január 22., 21:092013. január 22., 21:09
Mint részletezte, tavaly a munkanélküliek 70 százaléka a szakképzetlenek közül került ki, ugyanakkor a legtöbb esetben szintén szakképzetleneket alkalmaztak a munkaadók. „A munkavállaló hiába szerzett a szakközépiskolában fémforgácsolói képesítést, ha az iskola elvégzése után nem dolgozott az ágazatban, s az állásinterjún nem tudja bizonyítani a gyakorlati tudását. Ilyen esetben kénytelen elfogadni, hogy minimálbérrel szakképzetlenként alkalmazzák” – ecsetelte Kelemen Tibor, aki szerint az is gyakran előfordul, hogy a munkaerőpiacon nincs kereslet egy bizonyos mesterségre, így akik erre szakosodtak, kénytelenek más munkát vállalni, de azt már szakképzetlenként.
A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője ugyanakkor arról is beszélt, hogy a legeredményesebb módszerük a munkanélküliség enyhítésére a különböző tanfolyamok szervezése. Ezeken a képzéseken ugyanis nemcsak új szakmát tanulnak az állástalanok, ezáltal is növelve esélyeiket a munkaerőpiacon, hanem általában számítógépes ismeretekre is szert tesznek, megtanítják őket kommunikálni, önéletrajzot írni, állást keresni, és arra, hogyan viselkedjenek egy állásinterjún. „A tartósan munkanélküliek legnagyobb hátránya, hogy elveszítik a kapcsolatot a társadalommal, csökken az önbizalmuk, és ezzel együtt annak az esélye, hogy új munkahelyet találjanak” – magyarázta Kelemen Tibor, aki szerint ezen is próbálnak segíteni.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében az elmúlt év végén 7,69 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, még mindig több mint 2 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag, holott tavaly több száz új munkahelyet teremtett az Autoliv autóalkatrész-gyártó vállalat, illetve a Valkes kábelköteggyár. A statisztikákból ugyanakkor kiderül, hogy a háromszéki munkanélküliek 81 százaléka az elemi iskolát sem végezte el, a 15 százalékuk rendelkezik középfokú és 4 százalékuk felsőfokú végzettséggel. Az ügynökség tavaly 51 tanfolyamot szervezett, ezeken több mint ezer munkanélküli vett részt, és közülük minden második talált állást.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.