2013. január 22., 21:092013. január 22., 21:09
Mint részletezte, tavaly a munkanélküliek 70 százaléka a szakképzetlenek közül került ki, ugyanakkor a legtöbb esetben szintén szakképzetleneket alkalmaztak a munkaadók. „A munkavállaló hiába szerzett a szakközépiskolában fémforgácsolói képesítést, ha az iskola elvégzése után nem dolgozott az ágazatban, s az állásinterjún nem tudja bizonyítani a gyakorlati tudását. Ilyen esetben kénytelen elfogadni, hogy minimálbérrel szakképzetlenként alkalmazzák” – ecsetelte Kelemen Tibor, aki szerint az is gyakran előfordul, hogy a munkaerőpiacon nincs kereslet egy bizonyos mesterségre, így akik erre szakosodtak, kénytelenek más munkát vállalni, de azt már szakképzetlenként.
A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője ugyanakkor arról is beszélt, hogy a legeredményesebb módszerük a munkanélküliség enyhítésére a különböző tanfolyamok szervezése. Ezeken a képzéseken ugyanis nemcsak új szakmát tanulnak az állástalanok, ezáltal is növelve esélyeiket a munkaerőpiacon, hanem általában számítógépes ismeretekre is szert tesznek, megtanítják őket kommunikálni, önéletrajzot írni, állást keresni, és arra, hogyan viselkedjenek egy állásinterjún. „A tartósan munkanélküliek legnagyobb hátránya, hogy elveszítik a kapcsolatot a társadalommal, csökken az önbizalmuk, és ezzel együtt annak az esélye, hogy új munkahelyet találjanak” – magyarázta Kelemen Tibor, aki szerint ezen is próbálnak segíteni.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében az elmúlt év végén 7,69 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, még mindig több mint 2 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag, holott tavaly több száz új munkahelyet teremtett az Autoliv autóalkatrész-gyártó vállalat, illetve a Valkes kábelköteggyár. A statisztikákból ugyanakkor kiderül, hogy a háromszéki munkanélküliek 81 százaléka az elemi iskolát sem végezte el, a 15 százalékuk rendelkezik középfokú és 4 százalékuk felsőfokú végzettséggel. Az ügynökség tavaly 51 tanfolyamot szervezett, ezeken több mint ezer munkanélküli vett részt, és közülük minden második talált állást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok