Emelték a mércét a háromszéki munkaadók, elsősorban szakképzett munkaerőt keresnek, ám végül mégis szakképzetlenként alkalmazzák őket – osztotta meg tapasztalatait csütörtökön a sajtóval Kelemen Tibor.
2016. szeptember 15., 20:032016. szeptember 15., 20:03
2016. szeptember 15., 20:132016. szeptember 15., 20:13
A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója azt mondja, az elmúlt időszakban változott a hozzáállás, korábban elsősorban szakképzetleneket kerestek, még akkor is, ha az adott munkakör betöltéséhez szükség volt a szakmai tudásra.
Jelenleg például 322 állást kínálnak a vállalkozók az ügynökségen keresztül, ebből 163 munkahelyre, vagyis a felkínált állások felére szakmunkásokat vennének fel, csak a felkínált munkahelyek egyharmadára alkalmaznának szakképzetleneket.
Azonban azt tapasztalták, hogy az esetek többségében szakképzetlenként alkalmazzák a cégek a munkavállalót, mert hiába van képesítése, nincs mögötte megfelelő szakmai tudás. „Lobogtatják a különböző utakon megszerzett oklevelet, de a mesterséget nem tudják, így végül mégis szakképzetlenként alkalmazzák őket, majd ha szereznek tapasztalatot, újratárgyalják a feltételeket” – részletezte az ügynökség vezetője, aki abban látja a jelenség okát, hogy a fiatalokat nem vonzza a hároméves szakiskola, mert inkább a rövidebb időtartamú, gyorstalpaló tanfolyamokon tanulnának mesterséget.
Mint a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében augusztusban 0,03 százalékkal, 5,15 százalékra növekedett a munkanélküliségi ráta, ez annak tulajdonítható, hogy 600 friss végzős regisztrált az ügynökségnél. Közülük sokan októbertől kikerülnek a nyilvántartásból, mert folytatják a tanulmányaikat. Az igazgató elmondta, a könnyűiparban szívesen alkalmazzák a pályakezdőket, a nadrággyárak, az autóalkatrész-gyárak több tucat munkahelyet ajánlanak az ifjaknak.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
szóljon hozzá!