Emelték a mércét a háromszéki munkaadók, elsősorban szakképzett munkaerőt keresnek, ám végül mégis szakképzetlenként alkalmazzák őket – osztotta meg tapasztalatait csütörtökön a sajtóval Kelemen Tibor.
2016. szeptember 15., 20:032016. szeptember 15., 20:03
2016. szeptember 15., 20:132016. szeptember 15., 20:13
A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója azt mondja, az elmúlt időszakban változott a hozzáállás, korábban elsősorban szakképzetleneket kerestek, még akkor is, ha az adott munkakör betöltéséhez szükség volt a szakmai tudásra.
Jelenleg például 322 állást kínálnak a vállalkozók az ügynökségen keresztül, ebből 163 munkahelyre, vagyis a felkínált állások felére szakmunkásokat vennének fel, csak a felkínált munkahelyek egyharmadára alkalmaznának szakképzetleneket.
Azonban azt tapasztalták, hogy az esetek többségében szakképzetlenként alkalmazzák a cégek a munkavállalót, mert hiába van képesítése, nincs mögötte megfelelő szakmai tudás. „Lobogtatják a különböző utakon megszerzett oklevelet, de a mesterséget nem tudják, így végül mégis szakképzetlenként alkalmazzák őket, majd ha szereznek tapasztalatot, újratárgyalják a feltételeket” – részletezte az ügynökség vezetője, aki abban látja a jelenség okát, hogy a fiatalokat nem vonzza a hároméves szakiskola, mert inkább a rövidebb időtartamú, gyorstalpaló tanfolyamokon tanulnának mesterséget.
Mint a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében augusztusban 0,03 százalékkal, 5,15 százalékra növekedett a munkanélküliségi ráta, ez annak tulajdonítható, hogy 600 friss végzős regisztrált az ügynökségnél. Közülük sokan októbertől kikerülnek a nyilvántartásból, mert folytatják a tanulmányaikat. Az igazgató elmondta, a könnyűiparban szívesen alkalmazzák a pályakezdőket, a nadrággyárak, az autóalkatrész-gyárak több tucat munkahelyet ajánlanak az ifjaknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!