Emelték a mércét a háromszéki munkaadók, elsősorban szakképzett munkaerőt keresnek, ám végül mégis szakképzetlenként alkalmazzák őket – osztotta meg tapasztalatait csütörtökön a sajtóval Kelemen Tibor.
2016. szeptember 15., 20:032016. szeptember 15., 20:03
2016. szeptember 15., 20:132016. szeptember 15., 20:13
A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója azt mondja, az elmúlt időszakban változott a hozzáállás, korábban elsősorban szakképzetleneket kerestek, még akkor is, ha az adott munkakör betöltéséhez szükség volt a szakmai tudásra.
Jelenleg például 322 állást kínálnak a vállalkozók az ügynökségen keresztül, ebből 163 munkahelyre, vagyis a felkínált állások felére szakmunkásokat vennének fel, csak a felkínált munkahelyek egyharmadára alkalmaznának szakképzetleneket.
Azonban azt tapasztalták, hogy az esetek többségében szakképzetlenként alkalmazzák a cégek a munkavállalót, mert hiába van képesítése, nincs mögötte megfelelő szakmai tudás. „Lobogtatják a különböző utakon megszerzett oklevelet, de a mesterséget nem tudják, így végül mégis szakképzetlenként alkalmazzák őket, majd ha szereznek tapasztalatot, újratárgyalják a feltételeket” – részletezte az ügynökség vezetője, aki abban látja a jelenség okát, hogy a fiatalokat nem vonzza a hároméves szakiskola, mert inkább a rövidebb időtartamú, gyorstalpaló tanfolyamokon tanulnának mesterséget.
Mint a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében augusztusban 0,03 százalékkal, 5,15 százalékra növekedett a munkanélküliségi ráta, ez annak tulajdonítható, hogy 600 friss végzős regisztrált az ügynökségnél. Közülük sokan októbertől kikerülnek a nyilvántartásból, mert folytatják a tanulmányaikat. Az igazgató elmondta, a könnyűiparban szívesen alkalmazzák a pályakezdőket, a nadrággyárak, az autóalkatrész-gyárak több tucat munkahelyet ajánlanak az ifjaknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!