Szakképzetlenként alkalmazzák a gimnáziumot végzetteket

Mint részletezte, júliusban az egy hónappal korábbi 6,67 százalékról 7,34 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya, a nyilvántartásban szereplő állástalanok 78 százaléka pedig már nem kap állami támogatást. A hirtelen növekedés a szakember szerint azzal magyarázható, hogy 1048 végzős folyamodott munkanélküli segélyért. A pályakezdők közül pedig mostanáig mindössze 18-an találtak munkát, a többségüket szakképzetlenként alkalmazták.

„A gimnáziumot végzett fiatalok legalább hat oklevelet tudnak felmutatni, egy a kötelező tíz osztály elvégzését igazolja, egy a tizenkét osztályét, egy az érettségit, s még ott vannak a különböző, képesítést igazoló diplomák, mint a számítógép-kezelői vagy az idegen nyelv ismeretéről tanúskodók, azonban a munkáltatók ezeket általában nem veszik figyelembe. Ők szakmai tudást várnak el, és ha azt nem tudják igazolni, szakképzetlenként alkalmazzák a fiatalokat\" – magyarázta az igazgató.

Háromszéken különben a munkanélküliek többsége is a szakképzetlenek közül kerül ki, 67 százalékuk nem rendelkezik semmilyen szakképesítéssel. A tartósan munkanélküliek körében még rosszabb a helyzet, 84 százalékuk roma nemzetiségű, és mindössze néhány osztályt végzett, a továbbképző tanfolyamokon sem tudnak részt venni, mert nehezükre esik az írás és olvasás.

Kelemen Tibor elmondta, Buzău és Prahova megyével és Bukaresttel közösen pályáznak EU-forrásokra, hogy beindíthassák a második esély programot, aminek keretében mintegy négyszáz személy számára biztosítanának anyagi támogatást, amíg a betűvetést tanulják. Az ügynökség ugyanakkor mini-állásbörzék szervezésével is próbálja segíteni, hogy a munkaadók és a munkavállalók egymásra találjanak.

A múlt hónapban például Rétyen szerveztek börzét, a készruhagyártással foglalkozó Torpi cég műhelyébe kerestek szakembereket. Mivel a cégvezető ragaszkodott ahhoz, hogy az érdeklődők rendelkezzenek szakképesítéssel, az ügynökség hamarosan tanfolyamot indít. A textilipar iránt egyébként megoszlik az érdeklődés a megyében, a rétyiek például szívesen beiratkoztak a tanfolyamra, azonban sok esetben tapasztalattal rendelkező szakképzettek is visszautasítják a nadrággyárakban felkínált munkát, vállalva azt is, hogy elveszítik a munkanélküli segélyt.