
2012. december 11., 09:012012. december 11., 09:01
„Szatmár megyében körülbelül 20-25 százalékos terméskiesést okozott az idei szárazság, ami minden valószínűség szerint érezteti majd a hatását a piacon” – fejtegette a szakember, aki szerint tavasszal derül majd ki, mennyit drágulnak például a malomipari termékek, azaz a kenyér, a liszt és a különböző gabonakészítmények. Mint elmondta, addig tartanak ki valószínűleg a készletek, utána pedig a nagybani kereskedők diktálják majd az árakat.
A megye gazdaságának alakulása kapcsán Márkos Tibor kérdésünkre arról beszélt, hogy az idei év körülbelül olyan volt, mint a tavalyi vagy talán egy kicsit gyengébb – átlagosan 1-2 százaléknyi üzletiforgalom-növekedés volt észlelhető. Ennek mértékét egyelőre nehéz pontosan felbecsülni, konkrét számításokat csak a jövő márciusi mérlegzáró után lehet majd végezni, az ehhez szükséges adatok összegyűjtése után. A gazdasági szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az egyik nagy problémája a román gazdaságnak az, hogy nem létezik egy olyan beszállítói kör, amely kiszolgálná a külföldi vagy részben külföldi tulajdonban levő nagyvállalatokat, így ezek esetén meglehetősen kevés a hozzáadott érték.
„Ez szerintem főképp a mi hibánk, a hazai szereplők hibája az, hogy ezek a cégek nem romániai bedolgozókat foglalkoztatnak – vélekedett az alelnök. – Úgy vélem, szívesen vásárolnának itt is, azonban nem tudunk egy olyan szintre felfejlődni, hogy kiszolgálhassuk őket.” Mint a szakembertől megtudtuk, felmerült már az az ötlet is, hogy alapítanak egy beszállítói kört, szervezetten ugyanis vélhetően könnyebben boldogulnának a hazai vállalkozók.
Márkos Tibor kérdésünkre válaszolva elmondta, arra számít, hogy a 2013-as év második felétől fellendülés kezdődik a gazdaságban. Mint kifejtette, a Szatmár megyében működő német vagy német–román tőkéjű cégek valószínűleg idén sem zárnak rossz évet, hiszen két nagyvállalat, az autóalkatrész-gyártó ContiTech és a Polipol bútorgyár is bővített, jövőre pedig a megye legnagyobb gyárának számító Dräxlailer is terjeszkedni fog, mely szintén új munkahelyek teremtését jelenti majd. Márkos Tibor úgy számol: a német, illetve a vegyes tulajdonú Szatmár megyei cégek jelenleg több mint 10 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.