
2012. december 11., 09:012012. december 11., 09:01
„Szatmár megyében körülbelül 20-25 százalékos terméskiesést okozott az idei szárazság, ami minden valószínűség szerint érezteti majd a hatását a piacon” – fejtegette a szakember, aki szerint tavasszal derül majd ki, mennyit drágulnak például a malomipari termékek, azaz a kenyér, a liszt és a különböző gabonakészítmények. Mint elmondta, addig tartanak ki valószínűleg a készletek, utána pedig a nagybani kereskedők diktálják majd az árakat.
A megye gazdaságának alakulása kapcsán Márkos Tibor kérdésünkre arról beszélt, hogy az idei év körülbelül olyan volt, mint a tavalyi vagy talán egy kicsit gyengébb – átlagosan 1-2 százaléknyi üzletiforgalom-növekedés volt észlelhető. Ennek mértékét egyelőre nehéz pontosan felbecsülni, konkrét számításokat csak a jövő márciusi mérlegzáró után lehet majd végezni, az ehhez szükséges adatok összegyűjtése után. A gazdasági szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az egyik nagy problémája a román gazdaságnak az, hogy nem létezik egy olyan beszállítói kör, amely kiszolgálná a külföldi vagy részben külföldi tulajdonban levő nagyvállalatokat, így ezek esetén meglehetősen kevés a hozzáadott érték.
„Ez szerintem főképp a mi hibánk, a hazai szereplők hibája az, hogy ezek a cégek nem romániai bedolgozókat foglalkoztatnak – vélekedett az alelnök. – Úgy vélem, szívesen vásárolnának itt is, azonban nem tudunk egy olyan szintre felfejlődni, hogy kiszolgálhassuk őket.” Mint a szakembertől megtudtuk, felmerült már az az ötlet is, hogy alapítanak egy beszállítói kört, szervezetten ugyanis vélhetően könnyebben boldogulnának a hazai vállalkozók.
Márkos Tibor kérdésünkre válaszolva elmondta, arra számít, hogy a 2013-as év második felétől fellendülés kezdődik a gazdaságban. Mint kifejtette, a Szatmár megyében működő német vagy német–román tőkéjű cégek valószínűleg idén sem zárnak rossz évet, hiszen két nagyvállalat, az autóalkatrész-gyártó ContiTech és a Polipol bútorgyár is bővített, jövőre pedig a megye legnagyobb gyárának számító Dräxlailer is terjeszkedni fog, mely szintén új munkahelyek teremtését jelenti majd. Márkos Tibor úgy számol: a német, illetve a vegyes tulajdonú Szatmár megyei cégek jelenleg több mint 10 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.