Erre az Országos Statisztikai Hivatal (INS) tegnap közzétett adatsorából derül fény.
Mint kiderül, akárcsak korábban, a legnagyobb fizetéseket a pénzügyi közvetítői szektorban tevékenykedők vitték haza, az ágazat nettó átlagkeresete elérte a 3220 lejt. Változatlan a legrosszabbul keresők köre is, a legalacsonyabb fizetések a fafeldolgozó iparban – a bútorgyártást leszámítva – vannak, ahol az átlagbér alig éri el a 689 lejt. Háromezer lejnél többet – nettó 3162 lejt – még a légi szállítás területén dolgozók kerestek.
A prémiumok függvénye is a béremelés
A júniusi látványos fizetésemelkedés tényét a szakemberek különben azzal magyarázzák, hogy a legtöbb vállalatnál ebben a hónapban adták ki a közalkalmazottaknak a nyaralási prémiumokat, több szektorban továbbá tevékenység alapján is osztottak pluszpénzt. Például a postai, erdészeti, villanyáram-, illetve földgáz-szolgáltatói, kőolaj-feldolgozó ipari alkalmazottak fizetései akár 11–15 százalékkal is emelkedtek májushoz képest. Öt-nyolc százalékkal vihettek haza többet az előző havi fizetésüknél az egészségügyben vagy a vegyiparban dolgozók.
Vannak azonban olyan gazdasági szektorok is, ahol júniusban csökkenés volt tapasztalható az előző hónaphoz képest. Igaz, legtöbb esetben ezt azzal magyarázzák az INS szakértői, hogy sok helyen a májusi fizetésre tették rá a nyaralási pluszpénzt. Ám hozzáteszik, egyes területeken a termelékenység is visszaesett. Az amúgy legjobban kereső pénzügyi közvetítők például a múlt hónapban 11,4 százalékkal vittek haza kevesebbet, mint amekkora a májusi bérük volt. A bányászok, a fémfeldolgozók, a légi szállítók, valamint a számítástechnikai felszereléseket gyártók nettó bére eközben 6–10 százalékkal esett vissza.
A nettó átlagbér és a fogyasztói árak alapján kiszámított reálbér májushoz képest júniusban elérte a 101,7 százalékot. Ha pedig az 1990. októberi reálbérhez viszonyítunk, akkor a növekedés 122,3 százalékos.
Uniós fizetésű vezetők, szegény alkalmazottak
Jelen pillanatban a multinacionális vállalatoknál dolgozó menedzserek fizetése megegyezik a kelet-közép-európai társaik béreivel, ám az „átlagalkalmazottak” bérei között még mindig szakadékként tátong a különbség. Hiszen egy romániai átlagbeosztott alig az 56 százalékát keresi meg csehországi társa fizetésének, míg menedzseri szinten ez a számarány 91 százalékos. A magyarországi menedzserek pedig csak 6 százalékkal keresnek többet, mint a romániaiak.
Úgy tűnik, idén a kiskereskedelmi és az autóeladással foglalkozó menedzserek számíthatnak a legszámottevőbb béremelkedésre – az elmúlt 12 hónap során már 50 százalékkal emelkedett a fizetésük.
A munkaerő-piaci szakemberek különben érdekességként emelik ki, hogy a különböző szintű menedzserek fizetései között egyre csökken a különbség: miközben egy csúcsmenedzser 2004-ben mintegy 50 százalékkal keresett többet, mint egy humánerőforrás- vagy marketingigazgató, addig 2007 végére ez a különbség 21 százalékos. Csökkent, bár nem ennyire látványosan a menedzseri fizetés és az átlagbér közötti különbség is: míg 2006-ban a vezetői fizetés 12,6-szor volt magasabb a beosztottakénál, addig a tavalyi év végére ez a különbség 11-szeresre csökkent.
Miért nő a menedzserek fizetése?
Igen kevés megfelelően képzett és tapasztalt vezető található jelenleg a hazai piacon, ezért nő épp ilyen mértékben a bérük – vallják a humánerőforrás-szakértők. Romániában ugyanis a meghirdetett menedzseri állásokra az egyik legnehezebb megfelelő személyt találni, miközben az európai államokban ez csak igen ritkán jelent gondot. Szintén menedzserhiányhoz vezet az a tény is, mely szerint sok jó beosztásban levő vezető választja azt, hogy a multinacionális cégen belül más országban vállal munkát – legtöbb esetben egy új leányvállalat indításánál való segédkezésről van szó, ami pedig a hazainál jóval magasabb fizetést feltételez.
A menedzserek közül is a legnagyobb fizetésük az IT-vezetőknek, a marketingigazgatóknak, illetve a humánerőforrás-menedzsereknek van. A HR-vezetők átlagbére havi 4000 euró körüli, ám akadnak olyanok is, akik mindenféle más juttatás nélkül is megkeresik a nettó 9800 eurót.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.