Fotó: Krónika
2007. december 05., 00:002007. december 05., 00:00
A Bútorgyártók Romániai Egyesülete és a Faipari Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSZSZSZ) megpróbálta elérni, hogy elhalasszák a direktíva alkalmazását, mely az évi 15 tonnánál több illó szerves anyagot tartalmazó festéket, pácot és lakkot felhasználó cégekre vonatkozik. A két szervezet szeptemberben átiratot nyújtott be a kormány európai uniós ügyosztályához, a Környezetvédelmi és a Fenntartható Fejlesztés Minisztériumához, valamint az Európai Bizottsághoz. „Komoly kétségeink vannak azt illetően, hogy tartható-e a határidő, figyelembe véve a nehézségeket, melyekkel szembesülünk: az alternatív felületkezelő anyagok magas árát, a kellő minőség elérésének magasabb költségeit az új anyagokkal, a gyártási folyamat megnyúlását stb.”, áll a dokumentumban.
Határozott nem
A kormány és az Európai Bizottság ugyanazt az elutasító választ adta: „A határidő újratárgyalására nincs lehetőség”. Adrian Ciocănea, a környezetvédelmi tárca államtitkára válaszában kifejtette, az éveken át folyó csatlakozási tárgyalások időszakában sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók érdekvédelmi szervezete nem kért hosszabb türelmi időszakot a szervesillóanyag-kibocsátás korlátozásának alkalmazását illetően. A kibocsátási határérték be nem tartása 500–22 500 lejes bírság kiszabásával, a működés felfüggesztésével vagy az illető cég bezárásával büntethető.
Súlyos következményei lesznek a illóanyag-kibocsátás korlátozásának, véli Vasile Bădica, a 75 ezer tagot számláló FSZSZSZ elnöke. „Nagyon sok cégnek kell majd lehúznia a rolót, főleg a régi fa- és bútoripari kombinátok utódvállalatainak. Ezek 40 évvel ezelőtti műszaki színvonalon vannak, el sem kezdték a környezetvédelmi célú beruházásokat. Sok ember fog utcára kerülni, marad kenyérkereseti lehetőség nélkül. Több időt kellett volna adni a cégeknek arra, hogy ezeknek megfeleljenek. Franciaországi szintű feltételeket szabnak, miközben a fizetések bangladesi színvonalon vannak”– nyilatkozta Vasile Bădica.
Nincs kegyelem
Juhos Levente, a háromszéki faipari vállalkozásokat tömörítő Ko-Fa vezetője úgy véli, az érintettek számára nagy gond a szabályozáshoz való alkalmazkodás. „Ez a cégeknek óriási problémát jelent. Technológiát kell korszerűsíteni vagy cserélni, aminek az anyagi vetülete a legfájdalmasabb. Váratlanul érte ez a cégeket, nem volt eléggé jó a tájékoztatás. Célirányosabb pályáztatással, a pályázati úton megszerezhető pénzek ilyen irányú folyósításával meg lehetett volna könnyíteni a cégek dolgát”– mondta Juhos Levente.
Bernádh Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője szerint a megyében hét olyan cég működik, mely a 13-as direktíva hatálya alá esik, köztük több száz embert foglalkoztató bútorgyárak, ezeknél november folyamán el is kezdődött az ellenőrzés. Az osztályvezető szerint a vállalkozásoknak volt elég idejük, hogy megtegyék a szükséges lépéseket az illó szerves anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, idejében felhívták a figyelmüket a probléma fontosságára. Ezen cégek környezetvédelmi engedélye október 31-éig szólt, meghosszabbítani csak abban az esetben fogják, ha megfelelnek a szabályozásoknak. „Ha nem alkalmazkodnak, akkor a környezetvédelmi hatóság leállítja őket”– nyilatkozta Bernádh Zelma.
Egy nevének elhallgatását kérő faipari vállalkozó úgy véli, nem lesznek komoly következményei a szigorú környezetvédelmi előírásnak, mivel a hatóságok elnézőek lesznek, sok érintett cég pedig megpróbálja kijátszani a törvényt, például azzal, hogy a valósnál kisebb festék-, lakk- vagy pácfogyasztást vall be. „Ne felejtsük el, hogy Romániában élünk” – fogalmazott cinkos mosoly kíséretében a vállakozó.
Pengő Zoltán
(fotó: Lukács János)
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.