Csak kiemelkedő termés mellett lehet némi profitja a cukorrépa-termesztő gazdának
Fotó: MTI
Évről évre drasztikusan csökken a cukorrépával bevetett terület nagysága Romániában, idén pedig kegyelemdöfést jelenthet az ágazat számára, hogy a felvásárlók mintegy 30 százalékkal csökkentik a nyersanyag felvásárlási árát. Az itthon megtermelt cukorrépa két gyárban kerül feldolgozásra, a gyártók azonban nem tudnak megbirkózni a piacot elárasztó importcukorral.
2025. március 06., 16:512025. március 06., 16:51
Hosszú évek óta jelentős mértékben csökken Romániában a cukorrépa termésterülete. A lejtmenet nem mostanában kezdődött el, hanem a rendszerváltást követő években, a szocialista típusú nagyüzemi mezőgazdaság átalakulásával. A Ceaușescu-rendszer idején működő 30 cukorgyárból – amely az ország valamennyi régiójában feldolgozta a termelőszövetkezetek és az állami mezőgazdasági vállalatok által megtermelt nyersanyagot – napjainkra három maradt.
Az Élelmiszeripari Szakszervezetek Szövetségének (Sindalimenta) friss közleménye szerint
A szakszervezeti közlemény szerint az állami hatóságok nem kötelezték az új tulajdonost arra, hogy a cukorrépa-feldolgozást folytassa, ezért nagy csábítást jelent brassói ingatlanbefektetőknek értékesíteni a ,,megtisztított” területeket.
A még létező három cukorgyár közül gyakorlatilag kettőben – Marosludason és a Neamț megyei Románvásárban (Roman) – dolgoznak fel cukorrépát, a bodzavásári (Buzău) gyárban cukornádból készült, és importált nyerscukrot finomítanak. A két moldvai gyár a bécsi székhelyű Agrana osztrák cégcsoport tulajdona, a marosludasi gyárat 2023-ban a francia Tereos cégtől vásárolta meg két romániai üzletember, Mihaela Neagu și Mihail-Daniel Matache.
Az új tulajdonosok az utóbbi két esztendőben igyekeztek meggyőzni a gazdákat, hogy az erdélyi megyékben érdemes cukorrépa-termesztéssel foglalkozni, miután három évtized alatt szinte teljesen leépült a szántóföldi növénytermesztésnek ez az ága. A ludasi cukorgyár újraindulását követően, 2024-ben a feldolgozó üzemnek 500 mezőgazdasági termelővel sikerült szerződést kötnie, tavaly ősszel összesen 8800 hektár területről betakarított cukorrépát vásároltak fel feldolgozás céljából.
A marosludasi cukorgyár tavaly 8800 ha területről vásárolta fel a nyersanyagot
Az idei kilátások azonban nem túl biztatóak, miután a világpiacon folyamatosan csökken mind a nyers, mind a finomított cukor ára, a romániai termék számára pedig egyre nagyobb konkurense az ukrán és más, Európai Unión kívüli országokból érkező cukor:
Az Agrointel mezőgazdasági portál szerint a marosludasi gyár vezetősége idén legtöbb 6500-7000 hektár cukorrépával bevetett területre számít, de ez a területnagyság is kérdéses, mert sok gazda nem fogadja el a felvásárlási ár több mint 30 százalékos csökkentését.
Megszólalt a Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke, Mihai Dumitriu agrárvállalkozó is, aki szerint lesújtó a termőterület zsugorodása: míg tavaly országos viszonylatban 22 ezer hektáron termesztették a haszonnövényt, idén előreláthatóan 15 000 hektár körül alakulhat a cukorrépa teljes vetésterülete, ami a 30 évvel ezelőtti töredéke.
Az Agro Tv-nek nyilatkozó érdekvédelmi szakember szerint még ilyen körülmények között is
Sok mezőgazdasági termelő szerint azonban az alacsony felvásárlási árak miatt az állami dotációval együtt is csak minimális nyereség származhat a haszonnövény termesztéséből, ha magas a hozam. Ha gyengébb termés lesz, akkor a gazda nullszaldóson, vagy ráfizetéssel zárja az évet, ezt a kockázatot viszont egyre kevesebben akarják vállalni.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás