Csak kiemelkedő termés mellett lehet némi profitja a cukorrépa-termesztő gazdának
Fotó: MTI
Évről évre drasztikusan csökken a cukorrépával bevetett terület nagysága Romániában, idén pedig kegyelemdöfést jelenthet az ágazat számára, hogy a felvásárlók mintegy 30 százalékkal csökkentik a nyersanyag felvásárlási árát. Az itthon megtermelt cukorrépa két gyárban kerül feldolgozásra, a gyártók azonban nem tudnak megbirkózni a piacot elárasztó importcukorral.
2025. március 06., 16:512025. március 06., 16:51
Hosszú évek óta jelentős mértékben csökken Romániában a cukorrépa termésterülete. A lejtmenet nem mostanában kezdődött el, hanem a rendszerváltást követő években, a szocialista típusú nagyüzemi mezőgazdaság átalakulásával. A Ceaușescu-rendszer idején működő 30 cukorgyárból – amely az ország valamennyi régiójában feldolgozta a termelőszövetkezetek és az állami mezőgazdasági vállalatok által megtermelt nyersanyagot – napjainkra három maradt.
Az Élelmiszeripari Szakszervezetek Szövetségének (Sindalimenta) friss közleménye szerint
A szakszervezeti közlemény szerint az állami hatóságok nem kötelezték az új tulajdonost arra, hogy a cukorrépa-feldolgozást folytassa, ezért nagy csábítást jelent brassói ingatlanbefektetőknek értékesíteni a ,,megtisztított” területeket.
A még létező három cukorgyár közül gyakorlatilag kettőben – Marosludason és a Neamț megyei Románvásárban (Roman) – dolgoznak fel cukorrépát, a bodzavásári (Buzău) gyárban cukornádból készült, és importált nyerscukrot finomítanak. A két moldvai gyár a bécsi székhelyű Agrana osztrák cégcsoport tulajdona, a marosludasi gyárat 2023-ban a francia Tereos cégtől vásárolta meg két romániai üzletember, Mihaela Neagu și Mihail-Daniel Matache.
Az új tulajdonosok az utóbbi két esztendőben igyekeztek meggyőzni a gazdákat, hogy az erdélyi megyékben érdemes cukorrépa-termesztéssel foglalkozni, miután három évtized alatt szinte teljesen leépült a szántóföldi növénytermesztésnek ez az ága. A ludasi cukorgyár újraindulását követően, 2024-ben a feldolgozó üzemnek 500 mezőgazdasági termelővel sikerült szerződést kötnie, tavaly ősszel összesen 8800 hektár területről betakarított cukorrépát vásároltak fel feldolgozás céljából.
A marosludasi cukorgyár tavaly 8800 ha területről vásárolta fel a nyersanyagot
Az idei kilátások azonban nem túl biztatóak, miután a világpiacon folyamatosan csökken mind a nyers, mind a finomított cukor ára, a romániai termék számára pedig egyre nagyobb konkurense az ukrán és más, Európai Unión kívüli országokból érkező cukor:
Az Agrointel mezőgazdasági portál szerint a marosludasi gyár vezetősége idén legtöbb 6500-7000 hektár cukorrépával bevetett területre számít, de ez a területnagyság is kérdéses, mert sok gazda nem fogadja el a felvásárlási ár több mint 30 százalékos csökkentését.
Megszólalt a Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke, Mihai Dumitriu agrárvállalkozó is, aki szerint lesújtó a termőterület zsugorodása: míg tavaly országos viszonylatban 22 ezer hektáron termesztették a haszonnövényt, idén előreláthatóan 15 000 hektár körül alakulhat a cukorrépa teljes vetésterülete, ami a 30 évvel ezelőtti töredéke.
Az Agro Tv-nek nyilatkozó érdekvédelmi szakember szerint még ilyen körülmények között is
Sok mezőgazdasági termelő szerint azonban az alacsony felvásárlási árak miatt az állami dotációval együtt is csak minimális nyereség származhat a haszonnövény termesztéséből, ha magas a hozam. Ha gyengébb termés lesz, akkor a gazda nullszaldóson, vagy ráfizetéssel zárja az évet, ezt a kockázatot viszont egyre kevesebben akarják vállalni.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás