2010. október 19., 09:592010. október 19., 09:59
Ez a tanácskozás jó alkalmat teremtett arra, hogy a két ország – amely Becsey szerint 2008 októberében hasonló helyzetben volt, egyaránt „pórázra” és „mentőövre” kényszerült – összehasonlítsa: a válságkezelésnek milyen útját választotta. A tisztségviselő az MTI-nek elmondta: a román fél alapvetően a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) támaszkodó, erőteljesen megszorító válságkezelést folytat, az ülésen azonban kifejezte reményét, hogy 2011-től az ország már növekedési szakaszba léphet. „Magyarország viszont egy gazdasági kitörési stratégiával lép fel a válság ellen, nem a lakossági megszorításokat tekinti megoldásnak, inkább a reál gazdasági befektetések ösztönzésével próbálkozik, a monopoliparágak, a pénzügyi szféra területén igyekszik megteremteni ennek a háttérfedezetét egy ideiglenes válságadórendszerrel” – fejtette ki Becsey Zsolt.
A két ország az európai uniós magyar elnökség közeledtével egyeztetni fog az EU gazdaságpolitikai koordinációs tevékenységét illetően, akárcsak a tízéves nemzeti gazdasági fejlődési stratégiák kérdésében, tette hozzá. „Sok kérdésben már most tematikailag egyetértünk” – mondta a vegyes bizottság magyar társelnöke, aki szükségesnek látta, hogy Európa a jövőben nagyobb betekintést nyerhessen a tagállamok költségvetési politikájába és fegyelmébe, a beterjesztett számadatok realitásába. Föl fogjuk hívni a figyelmet az Európai Unióban arra, hogy közép-európai specialitásokat is vegyenek figyelembe, ne csak a GDP-mutatókat nézzék – fűzte hozzá. A felek egyébként megállapították: mind a tőkemozgás, mind a kereskedelmi mozgás tekintetében erőteljes a magyar fölény, nem kiegyensúlyozott a helyzet. Növekszik ugyan a kereskedelem, és bár nagyon fontos partnerei vagyunk egymásnak, még nagy tartalékok vannak kihasználatlanul – állapította meg az államtitkár.
A bukaresti ülésen az energia- és közlekedéspolitika, valamint a határ menti együttműködés témája nagy hangsúlyt kapott. Magyar részről szorgalmazták, hogy politikai döntés révén indítsák el a határátkelő-fejlesztést a két ország között. Mint Becsey Zsolt fogalmazott, „az országhatárt megyehatárrá kell degradálni”. Tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak a szomszédai közül most már szinte csak Romániával nincs autópálya-határmetszése. „Nincs adminisztratív megegyezés a végleges határmetszéspontokban, ezért megegyeztünk: politikai döntéssel ezt a kérdést nagyon gyorsan rendezni kell” – mondta a külgazdasági államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok