2013. február 04., 19:492013. február 04., 19:49
A berlini diplomácia vezetője szerint a transzatlanti szabadkereskedelmi övezettől „több munkahely, nagyobb növekedés és nagyobb jólét” várható, és „még inkább összekovácsolná” az EU-t Amerikával. Mint Westerwelle hangsúlyozta: most jött el a pillanat a tárgyalások megkezdéséhez. Ezt a lehetőséget „ki kell használnunk” – szögezte le a német külügyminiszter.
A Welt am Sonntag újságírójának értékelése szerint Joe Biden amerikai alelnök „szinte euforikusan” beszélt a szabadkereskedelmi megállapodástól várható kölcsönös előnyökről az Obama-kormányzat külpolitikai programját felvázoló, szombati müncheni előadásában. A megállapodás nemcsak a foglalkoztatás bővülését és a gazdasági növekedést ösztönözné, hanem „megerősítené a Nyugat pozícióját a világ nagy erőközpontjai közötti versenyben” – idézett a német lap az amerikai alelnök beszédéből.
A német gazdasági szervezetek egyébként már közvetlenül Barack Obama tavaly novemberi választási győzelme után is a szabadkereskedelmi tárgyalások megindítását sürgették. A német–amerikai kereskedelmi kamara szerint például az egyezmény hatására másfél éven belül 3 százalékponttal emelkedne a gazdasági növekedés mértéke az EU-ban és az Egyesült Államokban. A német autóipari szövetség (VDA) szerint nem csupán a vámok, a kvóták és más importkorlátozó eszközök hátráltatják a kereskedelmet. Az autóiparban külön probléma az óceán két partján egyformán érvényes szabványok, előírások hiánya is, ezért ezt a kérdést is fel kell venni a tárgyalások napirendjére.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.