A Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-autópályának az ország közepes távú infrastrukturális stratégiájába történő felvételét kéri a Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége (FORT), azzal érvelve, hogy az intézkedés nyomán új munkahelyek létesülnének, továbbá fejlődne az exporttevékenység és az idegenforgalom.
2014. december 08., 14:552014. december 08., 14:55
„A kormány egészének és a közlekedésügyi minisztériumnak fel kell fognia, hogy autópálya nélkül Moldva szegénységre ítéltetett. Nagyon nagy szükség van a régió reális megnyitására nyugati irányba” – hívják fel a Ponta-kabinet figyelmét a fuvarozók.
Mint emlékeztetnek, a sztrádaépítést európai uniós forrásokból lehet finanszírozni, hiszen annak európai jelentősége van azáltal, hogy a Kárpátok átszelésével Romániát és Magyarországot összekapcsolja Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal, mintegy 300 kilométerrel rövidítve le a kelet-nyugat távolságot. A FORT számításai szerint az útszakasz a turizmus, az export és a munkahelyek számának egyenként 30 százalékos bővüléséhez vezethetne.
Amint arról korábban beszámoltunk, Dan Şova volt közlekedési miniszter év elején még arról beszélt, hogy ezt az autópályát az áprilistól az üzemanyagokra kivetett hétcentes extra jövedéki adóból befolyó összegekből, illetve EU-forrásokból lehetne finanszírozni, az építési munkálatok pedig már 2015-ben elkezdődhetnének.
Utódja, Ioan Rus azonban jóval visszafogottabb stratégiával rukkolt elő. Az általa vezetett tárca fejlesztési terve (Master Plan) szerint 2030-ig 656 kilométer autópályának és 2226 kilométer gyorsforgalmi útnak kell megépülnie, miközben Şova még azt nyilatkozta, hogy 2020-ig 1800 kilométerrel bővül az ország sztrádahálózata.
A Rusék féle tervben a Vásárhely–Jászvásár–Ungheni-útszakasz egyébként gyorsforgalmiként szerepel. Korábban a kormány illetékesei azt ígérték, hogy ezeket az utakat úgy építik meg, hogy a későbbiekben autópályává lehessen bővíteni azokat. A leglényegesebb különbség a két besorolás között az, hogy a sávok 25 centiméterrel keskenyebbek, illetve a gyorsforgalmin nincs leállósáv. Ugyanakkor nem mindenütt van gyorsító/lassító sáv. A legnagyobb megengedett sebesség 120 kilométer/óra, miközben az autópályákon 130 kilométer/órával lehet száguldani.
A korábbi bejelentések értelmében a stratégiát december 15-éig véglegesítik, akkor mutatják majd be a kormánynak, amelynek döntenie kell, hogy kormányhatározattal fogadja el azt, vagy törvénytervezetként beterjesztik a parlament elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!