2009. szeptember 28., 10:262009. szeptember 28., 10:26
A New York Times Párizsban megjelenő európai kiadása olyan brüsszeli tisztviselőkre hivatkozik, akik már látták az uniós bankfelügyeleti bizottság (CEBS) irányításával elkészített, úgynevezett stresszteszt eredményeit, amelynek legalább egy irányszámát az uniós pénzügyminiszterek csütörtöki informális találkozóján Svédországban nyilvánosságra kívánják hozni.
A Brüsszel által májusban kezdeményezett vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsa: az EU pénzintézetei mennyire tudnak ellenállni a gazdasági visszaesés okozta megpróbáltatásoknak, valamint hogy szükség van-e tőkepótlásra az ágazatban.
Az uniós pénzügyminiszterek a lap szerint azt tervezik, hogy a következő hónapokban hasonló nyomáspróbának vetik alá a biztosítótársaságokat is, amelynek eredménye már tavaszra meglehetne.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán teszi közzé tanulmányát az európai pénzügyi rendszer helyzetéről. A washingtoni székhelyű szervezet áprilisban úgy ítélte meg, hogy az európai pénzintézeteknek 375 milliárd dolláros tőkeinjekcióra lenne szükségük a veszteségek fedezésére, de ezt akkor európai vezetők vitatták.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.