Bár időszakonként vannak kisebb-nagyobb kiugrások vagy értékvesztések a romániai lakáspiacon, úgy tűnik, a 2008-as válság utáni árzuhanás mindenképp megállt, sőt a legtöbb erdélyi és partiumi városban stabilizálódtak az árak, amivel párhuzamosan a legtöbb nagyobb városban a forgalom is élénkül.
2015. június 16., 18:572015. június 16., 18:57
Az Imobiliare.ro szakportál legfrissebb elemzése szerint májusban országos viszonylatban enyhén, 0,6 százalékkal csökkentek az ingatlanárak az előző hónaphoz képest, éves szinten pedig szintén elenyésző, 0,8 százalékos növekedésről számoltak be. Az eladásra kínált lakások – új és régi építésű egyaránt – négyzetméterenként átlagára a múlt hónapban 928 euró volt az áprilisi 930 euró és a 2014 májusában regisztrált 921 euró után.
Drágulás után stagnálás Kolozsváron
Az erdélyi és partiumi városok közül a legnagyobb drágulást Kolozsváron figyelhetünk meg, ahol tizenkét hónap alatt a négyzetméterenkénti ár 17 százalékkal 863 euróról 1012 euróra bővült. De havi összevetésben már itt sincsenek nagy kiugrások. „A húsvétot megelőző időszakban a kolozsvári ingatlanpiac olyan magaslatokban szárnyalt, mint nagyon régen, utána azonban stagnálás következett be – értékelte a Krónika megkeresésére az idei első félév ingatlanpiaci történéseit Bónis Endre, a kincses városi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője.
„Húsvét előtt mi is szinte mindent eladtunk, de utána a várva várt fellendülés nem következett be, sőt stagnálni kezdett a piac” – magyarázta az ingatlanszakértő. Hozzáfűzte: nem váltak be a „második otthon” elnevezésű, a lakásvásárláshoz kedvezményes hitelt nyújtó programhoz fűzött remények.
Miközben év elején jelentős mértékben nőttek a lakásárak, addig az albérletek ára stagnált. Mint Bónis Endre rámutatott: ennek az az oka, hogy a Kolozsváron egyébként folyamatosan növekvő keresletet ezúttal kiegyensúlyozta a kínálat növekedése. Mint ecsetelte: a kínálat azért bővülhetett, mert egyre többen vásárolnak befektetési szándékkal ingatlant, nem merik a bankban hagyni a pénzt vagy más vállalkozásokba fektetni, míg az ingatlant biztos befektetésnek érzik.
Kérdésünkre, hogy mi az oka annak, hogy Kolozsváron jelentősen nőttek a lakásárak a többi erdélyi városhoz viszonyítva, Bónis kifejtette: mindez közismert tényeknek köszönhető. „Egyszerűen arról van szó, hogy a kincses városnak nagyobb a vonzáskörzete, mint bármelyik más erdélyi városnak, rengeteg az egyetemista, itt telepedtek meg az informatikai cégek” – sorolta az okokat Bónis Endre.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a Kolozsvár környéki településeken található ingatlanok iránt, egyrészt meg olcsóbbak, másrészt, meg autóval viszonylag könnyű bejutni a megyeszékhelyre. Kérdésünkre elmondta: egyelőre nem számít jelentősebb mozgásra az ingatlanpiacon, hamarosan itt van az „augusztusi pangás”, a piac újbóli megújulását szeptembertől várják.
Áremelkedés Marosvásárhelyen is
Többen és átlagosan 5 százalékkal drágábban vásároltak lakásokat Marosvásárhelyen is az év első felében. A szakemberek azt mondják, hogy a vásárlók gyorsabban döntenek, és sokan vannak, akik inkább ingatlanba fektetik megtakarított, örökölt pénzüket, mintsem bankban tartsák. Faluvégi Sándor ingatlanközvetítő érdeklődésünkre elmondta, a megyében elsősorban Marosvásárhelyen van a tavalyinál jobb mozgás az ingatlanpiacon.
„A szászrégeniek és szovátaiak is ide jönnek, s itt vásárolnak tömbházlakásokat, Marosvásárhely mellett a megye többi városában majdnem teljesen halott a piac. Az idén kissé nőttek, átlagban 5 százalékkal az árak. A marosvásárhelyi vásárlók elsősorban a Tudor, a Kornisa, November 7 és a főtéri lakásokat választják, s a köztes emeleteket szeretik, ha tízemeletes panelről van szó, akkor az 1–5. emeletet. Továbbra is vezetnek az 1-2 szobás tömbházlakások, és nagyon alacsony a kereslet a telkek iránt” – ecsetelte Faluvégi.
Hozzátette: Marosvásárhelyen és környékén is van elég jó kínálat a beépíthető telekből, mégis három éve alig van mozgás ezen a téren. Ha a fizetési módot vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk el, hogy az esetek 60-70 százalékában banki kölcsönből vásárolják a lakást, 30 százalék körüli azok száma, akik készpénzben fizetnek – tájékoztatott a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy általában 25–45 év körüli személyek vásárolnak panellakást.
Nagyváradi aktivitás
Nagyváradon eközben az elmúlt két év során stabilizálódtak az ingatlanárak, csupán a nagy, luxuskategóriába tartozó magánházak ára csökkent az utóbbi időben – tudtuk meg Lukács Imre Róbertől.
A helyi Centro Casa ügynökség igazgatója azt tapasztalta, hogy utóbbiakra amúgy nemigen van kereslet, ugyanakkor az egy-két szobás tömbházlakások, kisebb házak értékesítése révén aktívabbnak érzi a helyi piacot most, mint egy évvel ezelőtt. Elmondása szerint a többség hitelből vásárol, a hosszú távú fenntarthatóság pedig fontos szempont a beruházáskor.
Háromszéken nő a forgalom
Háromszéken viszont már évek óta stagnálnak az ingatlanárak, némi változás a forgalomban érhető tetten, az időszakonként fellendül, majd újra visszaesik. Kész János, a SIC-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az eladók közül sokan még mindig reménykednek, s irreálisan magas árat kérnek elsősorban a magánházakért, de ilyen körülmények között évek óta nem tudnak túladni az ingatlanjukon.
Kovászna megyében 55 ezer euróért már lehet magánházat és telket vásárolni, a felső határ bármennyi lehet, az ingatlan és a telek méretétől, elhelyezkedésétől, a kivitelezés minőségétől függően. „Sokan még mindig a piaci ár felett 20-30 százalékkal többet kérnek egy házért, ilyen körülmények között pedig nem tudják értékesíteni. A vevők is tájékozottak, nem fizetnek a piaci árnál többet” – magyarázta az ingatlanszakértő.
Mint ecsetelte, a legnagyobb kereslet a két-háromszobás tömbházlakások iránt van, mert ezekre van leginkább pénzügyi fedezet. Sepsiszentgyörgyön egyébként már 16 ezer euróért megvásárolható egy kétszobás lakás, és a legdrágább háromszobásért sem kérnek 35-38 ezer eurónál többet. Sokan vásárolnak az állam által garantált, így kedvezményes kamatot kínáló Első otthon program keretében, de akad olyan is, aki készpénzzel fizet.
Az ingatlanközvetítők ugyanakkor reménykednek, hogy mégsem módosítják úgy a programot, hogy csak új építésű ingatlan vásárlását teszik lehetővé, mert az Kovászna megyében a forgalom visszaesését jelentené, hiszen az elmúlt húsz évben nem épültek társasházak, tömbházak a térségben. Kész János egyúttal aról is beszámolt, hogy Kovászna megyében inkább Sepsiszentgyörgyön van állandó mozgás az ingatlanpiacon, a kisebb városokban, falvakon kínálat van, de a kereslet elenyésző.
Szatmár: a hitelezés élteti a piacot
Stabilizálódott az ingatlanpiac Szatmárnémetiben, vélekedett érdeklődésünk nyomán Szántai Imre ingatlanközvetítő, aki szerint a gazdasági válság előtti árakat, azaz a 2008-as állapotokat alapul véve elmondható, hogy körülbelül 30 százalékkal lettek olcsóbbak a lakások a megyeszékhelyen. Hozzátette: voltak ennél alacsonyabbak is az árak, tavaly és tavalyelőtt például 35-40 százalékkal keltek el olcsóbban az ingatlanok, mint hét éve.
A vállalkozó szerint a szatmárnémeti vásárlók elsősorban a 30 ezer eurónál kevesebbe kerülő tömbházlakásokat keresik, és klienseinek 70-80 százaléka banki hitel igénybevételével vásárol. Mint elmondta, az, hogy idén picit emelkedtek az árak, főként annak köszönhető, hogy tisztázódtak a dolgok a banki hitelek, elsősorban az Első otthon program körül, és az emberek ismét mernek kölcsönt felvenni. Az ingatlanközvetítő kifejtette, nem számít a közeljövőben sem jelentős drágulásra, sem komoly árcsökkenésre a lakásokat illetően.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!