
Lemondott kedden a kormány a pénzügyminisztérium és az Országos Adóhatóság (ANAF) központi szerveinél dolgozók pénteken elfogadott béremeléséről, miután kedd reggel spontán sztrájkba léptek a területi adóügyi intézmények alkalmazottai.
2015. november 03., 19:302015. november 03., 19:30
Elégedetlenségük oka – mint hangsúlyozták –, hogy a központi szervek alkalmazottai november elsejétől kormányhatározattal fizetésemelésben részesültek, azonban az intézkedés nem érvényes a dekoncentrált intézményekre, így az ANAF regionális vagy területi igazgatóságaira sem. Felróják, hogy ők továbbra is annyit keresnek, mint eddig, pedig ezen a területen az átlagbér nettó 1350 lej.
A Sed Lex szakszervezeti szövetség bejelentette, hogy az adóügyi intézmények dolgozói meghatározatlan időre spontán sztrájkba léptek, és az oktatásban és az egészségügyben biztosított fizetésemeléshez hasonlót kérnek. Az érdekvédelmi szervezet képviselői szerint a tiltakozó akció spontán módon robbant ki, azt pedig, hogy meddig tart, nem lehet megbecsülni.
„Nem kezelik megfelelőképpen a romániai bérpolitikát, ami miatt hátrányosan megkülönböztetnek bizonyos társadalmi kategóriákat, és diszkrimináció alakul ki a helyi közigazgatásban (lásd az oktatásban és az egészségügyben nyújtott fizetésemeléseket, illetve a pénzügyminisztérium és az ANAF központi szerveinek fizetésemelését. Emiatt a helyi adóügyi intézmények dolgozói országos szinten spontán sztrájkot robbantottak ki, és fizetésemelést követelnek\" – mutatnak rá közleményükben a Sed Lex vezetői.
Kolozsvári „méhecskék\"
Kolozsváron az ANAF regionális igazgatóságának háromszáz alkalmazottja utasította el a munkát kedd reggel, és az intézmény udvarán gyűltek össze. „Elégedetlenek vagyunk amiatt, hogy titkon, kormányrendelettel több mint 60 százalékkal emelték november elsejétől a pénzügyminisztérium és az ANAF saját emberállományának a fizetését, és nekünk, a vidékieknek azt üzenték, hogy csak a jövő év első negyedében részesülünk fizetésemelésben. Mi vagyunk a méhecskék, begyűjtjük a pénzt, és ők, akik koordinálnak, emelik a saját fizetésüket\" – adott hangot elégedetlenségüknek Ilie Rostogol területi szakszervezeti vezető.
Hozzátette: az emberek az intézmény udvarán maradnak, kivárják annak a bukaresti találkozónak az eredményét, amelyen a pénzügyminisztérium és az adóhatóság kolozsvári területi irodájának képviselői egyeztetnek a konfliktushelyzet rendezése érdekében. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a kormányülés után ült tárgyalóasztalhoz a tiltakozókkal, részletek viszont lapzártánkig nem érkeztek.
Munkabeszüntetés Csíkszeredában is
Több ügyfél is kénytelen volt visszafordulni az adóhatóság csíkszeredai épülete előtt is, ugyanis nem engedték be őket ügyet intézni. „A munkaközösség úgy döntött, hogy mivel megjelent a 47-es sürgősségi kormányhatározat, amiben többek között a pénzügyminisztérium és az Országos Adóhatóság alkalmazottainak 62,5 százalékkal növelik a fizetését november elsejétől, ez diszkrimináció velünk szemben, akik nem kaptunk fizetésemelést\" – adott hangot elégedetlenségének Ferencz Katalin, az országos szakszervezet Hargita megyei elnöke. Az alkalmazottak az előtérben gyűltek össze, ügyfeleket nem fogadtak, és beszüntettek minden tevékenységet.
„Miért pont a fináncok?\"
Az adóhatóság Maros megyei kirendeltségének mintegy kétszáz alkalmazottja kezdett kedd reggel spontán sztrájkba, miután megtudta, hogy rá nem vonatkozik a béremelés. A munkabeszüntetéssel járó tiltakozó megmozdulás teljesen lebénította az intézmény működését. Míg 10 óra körül az ügyfelek még beléphettek az épületbe, és némelyiküket ki is szolgálták, délben már bezáródtak az ajtók, és a kétségbeesett adófizetőket csak egyenként engedték be. Ekkor az előcsarnokot már szinte kizárólag az intézmény tiltakozó munkatársai foglalták el. Sem a szakszervezeti vezetők, sem az alkalmazottak nem voltak hajlandók kifejteni a kialakult helyzettel kapcsolatos álláspontjukat.
Az egyik, neve elhallgatását kérő tiltakozó csak annyit mondott, „ez nem igazság, hogy a fővárosiak megkapják a fizetésemelést, és ők nem\". Felicia Pop vezérigazgató is szűkszavúnak bizonyult, és csak tényeket közölt, miszerint a reggel mintegy kétszáz alkalmazott állt fel íróasztalától és kezdett spontán sztrájkba, köztük azok is, akik az adófizetőket kellene hogy kiszolgálják.
Miközben a pénzügyisek a Dózsa György utcai üvegpalota előcsarnokában, az adófizetők a bezárt épület előtt hőbörögtek. Több magáncég és állami intézmény könyvelőnője azon méltatlankodott, hogy „olyanok sztrájkolnak és akadályozzák az adófizetést, akik az állampolgárok pénzén élnek – nem is rosszul\".
„Ha a pedagógusok vagy az orvosok kezdenének tiltakozni a megalázóan alacsony fizetésük miatt, megérteném. De hogy miért pont a fináncok elégedetlenkednek, amikor szép summákat zsebelnek be, ráadásul a munka sem öli meg őket!\" – adott hangot felháborodásának egy gimnázium könyvelőnője.
Egy nyárádtői cég ügyintézője amiatt bosszankodott, hogy ha nem tudja délig benyújtani a kincstárba a pénzutalványt, másnaptól kamatot kénytelen fizetni. „Legalább bejelenthették volna előre, hogy ma nem dolgoznak. Nem hinném, hogy ez egy spontán akció lenne, csak nem az éjjel gondolták ki mindannyian és egyszerre?!\" – fejtette ki a kis kft. ügyintézője, aki kedden kimondottan egy kincstári utalás miatt kocsikázott be Marosvásárhelyre.
Visszavont rendelet
A pénzügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy november elsejétől más fizetési kategóriába kerülnek a pénzügyminisztérium, az ANAF, az Országos Közbeszerzési Hatóság, és a nagy adófizetőkkel foglalkozó főigazgatóság közalkalmazottai és szerződéses dolgozói, alapfizetésük pedig így átlagosan 22 százalékkal nő. Mintegy 5700 személy az intézkedés haszonélvezője.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb vezetője az intézkedés kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ezáltal az alkalmazottak fizetése több mint 60 százalékkal fog emelkedni.
A keddi kormányülést követő sajtónyilatkozatban viszont a kormány közölte, lemond a központi intézmények esetében elfogadott fizetésemelésekről, ezért hatályon kívül helyezték a pénteki rendeletet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!