Sóügy marja Parajdot

Míg a bánya Oceanica néven forgalmazza a kartondobozba csomagolt fürdősót, alig néhány méterre az állami vállalat székhelyétől, Németh József üzletsorában Oceania néven kínálják a portékát. Az egybetűs eltérés annyira megtéveszti a vásárlót, hogy az észre sem veszi, melyik terméknek szavazott bizalmat. Mindkét fél azt állítja, hogy ő védette le előbb termékét az Állami Szabadalmi és Találmányi Hivatalnál (OSIM).

A bányavállalat 50 ezer lejt követel
A Salrom 50 ezer lejes kártérítést és a megtévesztő elnevezésű és azonos kiszerelésben forgalmazott fürdősó gyártásának azonnali beszüntetését követeli Németh Józseftől. A vállalkozó azonban azt állítja: az 50 ezer lejt a bánya vezetősége nem hivatalos kártérítésként igényelte, hanem csúszópénzként az igazgató és a főkönyvelő számára. Az ügy, mely lassacskán egy éve húzódik, az üzengetés szintjén feneklett meg. Seprődi Zoltán, a Salrom igazgatója még gondolkodik a hatóságok bevonásán, a vállalkozónak meg esze ágában sincs átkeresztelni fürdősóját.
Az igazgató szerint a bonyodalmak tavaly kezdődtek, amikor Németh József Oceania néven piacra dobta a bányától vásárolt nyersanyagból készült fürdősót. Addig a Salrom Oceanica néven felfutatta a termékét, mely egyre nagyobb teret hódít a fürdősópiacon. A könyvelési adatok szerint csupán a saját üzletein keresztül a parajdi sóbánya évi 40–45 tonna fürdősót ad el. „Nem tudjuk pontosan, mekkora kárt okozott nekünk ez a leleményes, de határokat nem ismerő fiatalember, de egy biztos: amit tesz, az nemcsak a törvényt, de a jóérzést is sérti” – vélekedett Seprődi Zoltán. Az igazgató hozzátette: egyelőre levélben szólította fel Némethet, hogy hagyja abba az Oceania forgalmazását, de a következőkben a hatóságokhoz szándékozik fordulni. Mint mondotta, eddig azért nem jelentette fel Németh Józsefet egyetlen nyomozó szervnél sem, mert abban reménykedett, hogy sikerül jobb belátásra bírnia. Másrészt tisztában van azzal, hogy az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. „Megpróbáltunk kiegyezni vele, de még csak nem is reagált a felhívásunkra” – panaszolta el az igazgató. Németh József viszont másként fogta fel a bányavezetőség szándékát. „A tavaly nyáron, augusztus elsejei dátummal az igazgató meg a főkönyvelő írt egy nem hivatalos levelet, amiben arra szólítanak fel, hogy tíz napon belül vigyek be nekik 50 ezer lejt. Hát én nem fogom őket lefizetni azért, mert tartanak az én termékemtől, amely minőségileg sokkal jobb, mint az övék” – nyilatkozta lapunknak a vállalkozó. Németh kifejtette, hogy míg a bánya dési alapanyagból állítja elő a fürdősót, ő csak a legjobb minőségűnek bizonyuló parajdi nyersanyagot használja. „Különben ők másolták le az enyémet, és nem pedig fordítva, de maga azt ír, amit akar, mert úgyis tudom: a bánya fizeti ezt a cikket!” – háborgott a vállalkozó, aki ezennel befejezettnek tekintette a beszélgetést.

Hány Coca-Cola lenne?
Seprődi nevetségesnek tartja Németh érveit. Úgy véli: az, hogy időnként dési sót is használnak a termék előállításában, se nem javít, se nem ront az áru minőségén. A vegytani vizsgálatok alapján azok az ásványi anyagok, amelyek különböznek, még az egy százalékot sem érik el. Másrészt az igazgató szerint ha Némethnek is sikerült levédetni a termékét, amelyet azonos méretű és színösszetételű dobozban forgalmazhat, akkor Romániában holnaptól számtalan vállalkozó palackozhatná a Coca-Colát vagy az ahhoz megtévesztésig hasonló más terméket. Ami pedig a csúszópénz igénylését illeti, Seprődi rágalomnak minősítette Németh állításait. Kérdésünkre, hogy ebben a helyzetben a bánya miért hajlandó továbbra is biztosítani az illojális konkurenciával vádolt cég számára a nyersanyagot, Seprődi a kereskedelmi törvényekre hivatkozott. „Nem tehetem meg, hogy valakinek, aki fizet a termékeinkért, ne biztosítsak árut. Ha Németh József nem tudna a saját cégén keresztül vásárolni, megbízna valaki mást, akitől utólag átvenné a sót” – magyarázta a Salrom igazgatója.

A törvény hárombetűs eltérést kér
Az Állami Szabadalmi és Találmányi Hivatalnál nem sikerült választ találnunk kérdésünkre: ki védette le előbb termékét? Varga Gábor vezérigazgató viszont elmondta, hogy a törvény értelmében a névnek legalább hárombetűs különbségűnek kell lennie, ezek nagysága és a karakterek, akárcsak a csomagolás még csak nem is hasonlíthatnak egy másik, levédett termék kiszerelésére. Kérdésünkre, hogy a szellemi tulajdont szavatoló előírások megszegésekor az érintettek mekkora kártérítést szoktak követelni, Varga csak annyit mondott, hogy „ilyenkor jól megnyomják a ceruzát”. A törvény megszegése miatt az OSIM nem büntethet, de jogtanácsosai által a kereskedelmi perekben kifejtheti álláspontját. Varga Gábor mindenkit arra int, időben védesse le termékét, szabadalmaztassa szellemi tulajdonát. Annak sincs vesztett ügye, aki ezt elmulasztja. Ha okiratokkal és fényképekkel tudja bizonyítani, hogy valaki „lekoppintotta” a termékét, bizonyos, Románia által is aláírt nemzetközi egyezmények alapján kártérítésért folyamodhat.

Nemcsak a bányának okoznak fejfájást
A település újraválasztott független polgármestere, Bokor Sándor előbb elzárkózott attól, hogy véleményt nyilvánítson az általa is jól ismert ügyben. Aztán elmondta: Némethnek nemcsak a bányával vannak nézeteltérései, hanem az önkormányzattal is. „Ez a fiatalember a törvények fölé helyezi magát, és úgy érzi, neki minden megengedett. Mivel engedély nélküli építkezésbe kezdett, és ugyanúgy tevékenykedik is, többször figyelmeztettük, majd kénytelenek voltunk bírságolni” – mondta el a polgármester, akit állítólag Németh József már a nyílt utcán is megpróbált bántalmazni.