Az elmúlt három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszonállatlétszám, évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is
Folyamatosan nő az országban az üresen álló állategészségügyi rendelők száma. A csökkenő állatlétszám miatt számos szakembernek nem éri meg anyagilag körzeti állatorvosként dolgozni, a zömmel városon létrehozott kisállatrendelőkben pedig csupán a szakemberek kis része jut munkalehetőséghez. A piacon egyre inkább ádáz versenyhelyzet alakul ki, ahol csak a legjobb állatorvosok számára terem babér.
2021. szeptember 13., 07:552021. szeptember 13., 07:55
Háromszáznegyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működtetéséhez. A hozzájuk tartozó mintegy 1500 falu maradt állategészségügyi ellátás nélkül a Román Állatorvosi Kamara bejelentése szerint. A szakember nélküli körzetek többsége az ország déli megyéiben található, azonban az utóbbi években Erdélyben is felütötte fejét a jelenség: Szatmár megyében például öt állategészségügyi községi rendelőbe keresnek sürgősen állatorvost.
A kilencvenes években még nagy túljelentkezés volt a körzetenként megüresedő állatorvosi helyek betöltésére, mindez azonban már a múlté. A jelenség fő oka, hogy
A magánvállalkozásként működő körzeti állategészségügyi rendelők jövedelmének egy része állami megrendelésekből származik: az Országos Állategészségügyi Hatóság a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságokon keresztül finanszírozza a kötelezően elvégzendő állategészségügyi szolgáltatásokat – oltások, járványmegelőzési akciók, a haszonállatok fülszámozása stb. –, a többi bevétel pedig az állattartó gazdáknak nyújtott egyéb szolgáltatásokból származik. Az állatorvos számára ezek a szolgáltatások azonban csak akkor kifizetődőek, ha a körzetében megfelelő létszámú állatállomány van.
Egy-egy községben az állategészségügyi szolgáltatások elmaradása nemcsak súlyos gazdasági, hanem az emberek egészségét is veszélyeztető következményekkel járhat.
A 2020-tól kifizetett támogatás idén májusban pénzhiány miatt elakadt, és folytatása a költségvetés-kiegészítéstől függ; emiatt korábban az állatorvosok munkabeszüntetéssel tiltakoztak.
A törvénykezdeményezés egyik támogatója, Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint az állami juttatás a háziorvosi rendelők támogatásához hasonló, az állategészségügyi ellátás szempontjából azonban ez a lépés sem tud csodát tenni olyan körzetekben, ahol már alig tartanak a gazdák állatot.
– magyarázta az állatorvosi végzettségű politikus.
Úgy tűnik, a meglévő gondokat ettől az évtől újabb tetézi. Az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) meg szeretné szüntetni az állatorvosi körzetekkel kötött eddigi négyéves koncessziós megállapodást, amit egy-két éves szolgáltatói szerződés váltana fel az állami megrendelések finanszírozására. Magyar szerint ez kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a szakmát. Míg a kilencvenes években az első koncessziós szerződéseket 15 évre kötötték – azzal a lehetőséggel, hogy lejárta után további 7,5 évre lehessen hosszabbítani –, az utóbbi évtizedben a megyei állategészségügyi igazgatóságokkal meghatározott szerződéses viszonyt 4 évre csökkentették. Jövő évtől ezt a rendszert szeretné átalakítani a szakhatóság, amivel nem ért egyet az állatorvosok szakmai szervezete, a Román Állatorvosi Kamara, mert úgy véli, az állatorvosok sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe fognak kerülni.
Magyar Lóránd szerint a tehenet, juhot, sertést tartó kisebb gazdák életét lehetetlenítik el, amennyiben egyre kevesebb állatorvosi körzet marad. „Az állatorvosok egy része a kisállatokat tartó hobbitenyésztők számára nyit szakrendelőt, de ez a piac is telítődik: képtelen annyi állatorvost felszippantani, amennyi a haszonállatlétszám folyamatos csökkenése miatt nem tud vidéki körzetekben elhelyezkedni.
– magyarázza a szatmári politikus.
Az állatorvosok egy része a kisállatokat tartó hobbitenyésztők számára nyit szakrendelőt, de ez a piac is telítődik
Fotó: Barabás Ákos
A székelyföldi megyékben nincsenek jelenleg betöltetlen állatorvosi körzetek. Ladó Zsolt, a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint az állatlétszámra nem panaszkodhatnak, hiszen a megyében 95 ezer szarvasmarhát tartanak, és igen jelentős létszámú a juhállomány is. A szakember szerint a megyei hivatallal kötött állatorvosi szerződések értelmében a munka zavartalanul működik, az állatorvosok végzik a dolgukat.
A jól menő körzetekben, ahol egy állatorvos 1000–1500 szarvasmarháért és 2–3 ezer juhért felel, nincsenek anyagi gondjai. Összességében azt látom, hogy amelyik állatorvos komolyan végzi a munkáját, az meg tud élni a szakmájából” – fogalmazott lapunknak a Hargita megyei intézményvezető.
Hasonlóan vélekedett a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal nemrég leköszönt igazgatója is, aki betölti az Erdélyi Magyar Állatorvosok Egyesületének elnöki tisztségét. Erdélyben mintegy 130 állatorvosi munkakörben dolgozó tagjuk van, akikkel belső levelezőlistákon tartják a kapcsolatot, illetve különböző szakmai találkozókat szerveznek számukra. Rámutatott,
Felidézte, amikor évtizedekkel ezelőtt a háromszéki Gelencén dolgozott körzeti állatorvosként, a faluban 800 tehenet tartottak, mára ennek a létszámnak az egytizede maradt.
„Ennek ellenére itt is, akárcsak a többi 38 Kovászna megyei körzetben megmaradt az állatorvos. Sokan állategészségügyi gyógyszerek forgalmazásával, mesterséges megtermékenyítéssel és egyéb szolgáltatásokkal foglalkoznak. Tapasztalataim szerint azok maradnak talpon, akik szeretik a szakmájukat, értenek hozzá, és szót értenek a gazdákkal. Nagyon fontos, hogy az állatorvos jó viszonyt alakítson ki és tartson fenn a helyi gazdákkal. Ha idejében felkeresi őket, ahol borjú, csikó vagy malac születik, ha figyel az állattartó szükségleteire, akkor a gazda partnert lát benne, és igényelni fogja a szolgáltatásait. Amelyik állatorvos nincs jó viszonyban a gazdákkal, az anyagilag veszíteni fog. Ha egy állatorvos pénzt akar keresni, akkor mindent megtesz, hogy ez sikerüljön” – érvel a háromszéki szakember.
Példaként olyan magánrendelőt fenntartó sepsiszentgyörgyi állatorvost említ, akihez nemcsak a környékről, hanem a Kárpátokon túli megyékből is elhozzák a gyógyszeres kezelésre vagy műtétre szoruló kis- és nagyállatot, mert olyan szakember hírében áll, aki a legnehezebb eseteket is sikeresen orvosolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!