Az elmúlt három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszonállatlétszám, évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is
Folyamatosan nő az országban az üresen álló állategészségügyi rendelők száma. A csökkenő állatlétszám miatt számos szakembernek nem éri meg anyagilag körzeti állatorvosként dolgozni, a zömmel városon létrehozott kisállatrendelőkben pedig csupán a szakemberek kis része jut munkalehetőséghez. A piacon egyre inkább ádáz versenyhelyzet alakul ki, ahol csak a legjobb állatorvosok számára terem babér.
2021. szeptember 13., 07:552021. szeptember 13., 07:55
Háromszáznegyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működtetéséhez. A hozzájuk tartozó mintegy 1500 falu maradt állategészségügyi ellátás nélkül a Román Állatorvosi Kamara bejelentése szerint. A szakember nélküli körzetek többsége az ország déli megyéiben található, azonban az utóbbi években Erdélyben is felütötte fejét a jelenség: Szatmár megyében például öt állategészségügyi községi rendelőbe keresnek sürgősen állatorvost.
A kilencvenes években még nagy túljelentkezés volt a körzetenként megüresedő állatorvosi helyek betöltésére, mindez azonban már a múlté. A jelenség fő oka, hogy
A magánvállalkozásként működő körzeti állategészségügyi rendelők jövedelmének egy része állami megrendelésekből származik: az Országos Állategészségügyi Hatóság a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságokon keresztül finanszírozza a kötelezően elvégzendő állategészségügyi szolgáltatásokat – oltások, járványmegelőzési akciók, a haszonállatok fülszámozása stb. –, a többi bevétel pedig az állattartó gazdáknak nyújtott egyéb szolgáltatásokból származik. Az állatorvos számára ezek a szolgáltatások azonban csak akkor kifizetődőek, ha a körzetében megfelelő létszámú állatállomány van.
Egy-egy községben az állategészségügyi szolgáltatások elmaradása nemcsak súlyos gazdasági, hanem az emberek egészségét is veszélyeztető következményekkel járhat.
A 2020-tól kifizetett támogatás idén májusban pénzhiány miatt elakadt, és folytatása a költségvetés-kiegészítéstől függ; emiatt korábban az állatorvosok munkabeszüntetéssel tiltakoztak.
A törvénykezdeményezés egyik támogatója, Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint az állami juttatás a háziorvosi rendelők támogatásához hasonló, az állategészségügyi ellátás szempontjából azonban ez a lépés sem tud csodát tenni olyan körzetekben, ahol már alig tartanak a gazdák állatot.
– magyarázta az állatorvosi végzettségű politikus.
Úgy tűnik, a meglévő gondokat ettől az évtől újabb tetézi. Az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) meg szeretné szüntetni az állatorvosi körzetekkel kötött eddigi négyéves koncessziós megállapodást, amit egy-két éves szolgáltatói szerződés váltana fel az állami megrendelések finanszírozására. Magyar szerint ez kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a szakmát. Míg a kilencvenes években az első koncessziós szerződéseket 15 évre kötötték – azzal a lehetőséggel, hogy lejárta után további 7,5 évre lehessen hosszabbítani –, az utóbbi évtizedben a megyei állategészségügyi igazgatóságokkal meghatározott szerződéses viszonyt 4 évre csökkentették. Jövő évtől ezt a rendszert szeretné átalakítani a szakhatóság, amivel nem ért egyet az állatorvosok szakmai szervezete, a Román Állatorvosi Kamara, mert úgy véli, az állatorvosok sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe fognak kerülni.
Magyar Lóránd szerint a tehenet, juhot, sertést tartó kisebb gazdák életét lehetetlenítik el, amennyiben egyre kevesebb állatorvosi körzet marad. „Az állatorvosok egy része a kisállatokat tartó hobbitenyésztők számára nyit szakrendelőt, de ez a piac is telítődik: képtelen annyi állatorvost felszippantani, amennyi a haszonállatlétszám folyamatos csökkenése miatt nem tud vidéki körzetekben elhelyezkedni.
– magyarázza a szatmári politikus.
Az állatorvosok egy része a kisállatokat tartó hobbitenyésztők számára nyit szakrendelőt, de ez a piac is telítődik
Fotó: Barabás Ákos
A székelyföldi megyékben nincsenek jelenleg betöltetlen állatorvosi körzetek. Ladó Zsolt, a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint az állatlétszámra nem panaszkodhatnak, hiszen a megyében 95 ezer szarvasmarhát tartanak, és igen jelentős létszámú a juhállomány is. A szakember szerint a megyei hivatallal kötött állatorvosi szerződések értelmében a munka zavartalanul működik, az állatorvosok végzik a dolgukat.
A jól menő körzetekben, ahol egy állatorvos 1000–1500 szarvasmarháért és 2–3 ezer juhért felel, nincsenek anyagi gondjai. Összességében azt látom, hogy amelyik állatorvos komolyan végzi a munkáját, az meg tud élni a szakmájából” – fogalmazott lapunknak a Hargita megyei intézményvezető.
Hasonlóan vélekedett a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal nemrég leköszönt igazgatója is, aki betölti az Erdélyi Magyar Állatorvosok Egyesületének elnöki tisztségét. Erdélyben mintegy 130 állatorvosi munkakörben dolgozó tagjuk van, akikkel belső levelezőlistákon tartják a kapcsolatot, illetve különböző szakmai találkozókat szerveznek számukra. Rámutatott,
Felidézte, amikor évtizedekkel ezelőtt a háromszéki Gelencén dolgozott körzeti állatorvosként, a faluban 800 tehenet tartottak, mára ennek a létszámnak az egytizede maradt.
„Ennek ellenére itt is, akárcsak a többi 38 Kovászna megyei körzetben megmaradt az állatorvos. Sokan állategészségügyi gyógyszerek forgalmazásával, mesterséges megtermékenyítéssel és egyéb szolgáltatásokkal foglalkoznak. Tapasztalataim szerint azok maradnak talpon, akik szeretik a szakmájukat, értenek hozzá, és szót értenek a gazdákkal. Nagyon fontos, hogy az állatorvos jó viszonyt alakítson ki és tartson fenn a helyi gazdákkal. Ha idejében felkeresi őket, ahol borjú, csikó vagy malac születik, ha figyel az állattartó szükségleteire, akkor a gazda partnert lát benne, és igényelni fogja a szolgáltatásait. Amelyik állatorvos nincs jó viszonyban a gazdákkal, az anyagilag veszíteni fog. Ha egy állatorvos pénzt akar keresni, akkor mindent megtesz, hogy ez sikerüljön” – érvel a háromszéki szakember.
Példaként olyan magánrendelőt fenntartó sepsiszentgyörgyi állatorvost említ, akihez nemcsak a környékről, hanem a Kárpátokon túli megyékből is elhozzák a gyógyszeres kezelésre vagy műtétre szoruló kis- és nagyállatot, mert olyan szakember hírében áll, aki a legnehezebb eseteket is sikeresen orvosolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!