2009. február 02., 00:292009. február 02., 00:29
Az osztrák napilapban megjelent interjúban a pénzmágnás kijelentette, hogy a globális pénzügyi rendszer lényegében összeomlott, és csak mesterségesen tartják életben. Véleménye szerint globális mentőcsomagra lenne szükség, mert a periférián lévő országok, köztük a kelet-európaiak, roppant megszenvedik a pénzügyi krízist, amely a fejlett államok bankrendszerének összeomlása következtében gyűrűzött be a térségbe.
„A bankokkal kapcsolatos gond azonban csak a problémák egyike. A másik, hogy saját konjunktúraélénkítő intézkedéseket hozzanak, begyújtsák a rakétáikat. Csakhogy ehhez, az Egyesült Államokkal ellentétben, nincs elégséges finanszírozási lehetőségük. Ezért kellenek nemzetközileg összehangolt lépések, méghozzá elsősorban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank koordinálásával” – érvelt Soros. Mint hangsúlyozta, Európában ezt az irányító szerepet az EU-nak kellene magára vállalnia, mert az egyes országok szerinte önmagukban nem elég erősek ahhoz, hogy megszilárdítsák bankrendszerüket. A problémás értékpapírok elhelyezésére szolgáló „rossz bankok” modelljéről úgy vélekedett, elengedhetetlen egyfajta nemzetközi megegyezés a kárba veszett tőkék kezeléséről, hogy meg lehessen osztani a terheket. Szerinte ebbe minden országnak be kellene kapcsolódnia, különben még több állam fog szenvedni. „Az EU-nak is ebbe az irányba kell mozdulnia, mert ha nem teszi, az euró talán nem is tudja túlélni a válságot” – fejtette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok